Ellenőrzés

Dr. Szakács György
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-06-07

Az ellenőrzés átfogja az építési termékek gyártásának, forgalmazásának, betervezésének, beépítésének teljes folyamatát. Ennek a folyamatnak az egyes szakaszaiban más-más szervezetek végzik az ellenőrzést.

A gyártás során a gyártóknak a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszert kell működtetniük annak érdekében, hogy a termékeik sorozatban gyártva is megfeleljenek a teljesítménynyilatkozatban közölt műszaki teljesítőképességi adatoknak.

A rendszerek többségénél a gyártóknak saját feladataik mellett a vizsgálatokba kötelezően be kell vonniuk független külső – ún. notifikált (bejelentett) – szervezeteket is. Ezzel a témakörrel a Forgalomba hozatal címben foglalkozunk részletesen.

A forgalmazás (és a gyártás) során ellenőrzéseket végeznek a piacfelügyeleti hatóságok. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárások általános előírásait az 1997. évi CLV. törvény[1] tartalmazza. A termékekre vonatkozó piacfelügyeleti eljárásokat részletesebben taglalja a 2012. évi LXXXVIII. törvény[2], továbbá az e törvény alapján kiadott 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet[3].

A piacfelügyeleti ellenőrzés eljárását és az alkalmazható jogkövetkezményeket a 2012. évi LXXXVIII. törvény 15–18. §-ai részletezik. Ezek olyan általános eljárási szabályok, amelyek nem tartalmaznak az építési termékekre vonatkozó sajátosságokat. A piacfelügyeleti hatóságok bármely gazdasági szereplőnél lefolytathatnak ellenőrzést (gyártónál, meghatalmazott képviselőnél, importőrnél, forgalmazónál). A piacfelügyeleti eljárás tehát a gyártót is érintheti! A 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet tartalmaz az ellenőrzésekre vonatkozó olyan előírásokat, amelyek figyelembe veszik az építési termékek sajátosságait is.

Az építési termékek esetén az egyik hangsúlyos szempont a teljesítménynyilatkozatok meglétének és tartalmának ellenőrzése.

A piacfelügyelet fontos eleme a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR). A piacfelügyeleti hatóság köteles a tudomására jutott tények vagy körülmények alapján a KPIR-en keresztül haladéktalanul tájékoztatni a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóságot mindazon termékekről, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek.

A KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóság pedig a termékek biztonságosságára vonatkozóan tudomására jutott adatok alapján haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot, az országos gazdasági kamarát és a vámhatóságot, vagy az eljárásra jogosult más hatóságot.

Az EU tagországok közötti tájékoztatást és információcserét szolgálja a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer: az Európai Bizottság veszélyes termékek bejelentésére létrehozott információs rendszere (RAPEX). Magyarország a KPIR működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóságon keresztül (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) kapcsolódik a RAPEX-hez.

Az építési termékek esetén alapvetően a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok tekintendők piacfelügyeleti hatóságnak. Ha azonban az építési termékek tűzvédelmi tulajdonságairól van szó, akkor a piacfelügyeleti hatóság a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága és a katasztrófavédelmi kirendeltség.

Az engedélyezés során végzett építésügyi hatósági ellenőrzéseket az 1997. évi LXXVIII. törvény[4] és a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet[5] szabályozza. Az építési termékek kapcsán az építésügyi hatóság feladata annak ellenőrzése, hogy a dokumentáció megfelelően tartalmazza-e a betervezett termékek teljesítmény-jellemzőit. A teljesítménynyilatkozatok csatolását azonban semmilyen jogszabály sem írja elő (lásd a Tervezői feladatok címet)!

A kivitelezés során az építésfelügyeleti hatóság végez ellenőrzéseket, ezeket szintén az 1997. évi LXXVIII. törvény és a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályozza.

A kivitelezési dokumentációban a tervezőnek az elvárt műszaki teljesítmény alapján meg kell határoznia a beépítésre kerülő építési terméket oly módon, hogy legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési terméket válasszon ki, és a kereskedelemből való beszerzéshez elegendő információt szolgáltasson (lásd a Tervezői feladatok címet). Az építésfelügyeleti ellenőrzés a kivitelezési dokumentáció és az építési termékek vonatkozásában az előbbiekre terjed ki.

A kiviteli terv esetén is érvényes az a megállapítás, hogy a teljesítménynyilatkozatokat nem kell és nem is lehet a tervdokumentációhoz mellékelni.

A kivitelezési tevékenység és a helyszínre kiszállított építési termékek kapcsán viszont az építésfelügyeleti ellenőrzés hangsúlyos eleme a teljesítménynyilatkozatok meglétének, illetve tartalmának ellenőrzése.

Az építési termékek szakszerű felhasználása szempontjából igen lényeges, hogy a beépítés során a tervezői előírások mellett figyelembe kell venni a gyártó tárolásra, szállításra, beépítésre vonatkozó előírásait is.

A kivitelezés során az építési termékekkel kapcsolatban a kivitelezőnek, a felelős műszaki vezetőnek és a műszaki ellenőrnek is vannak feladatai (lásd a Kivitelezésben résztvevők feladatai címet), az építési termékekkel kapcsolatos építésfelügyeleti ellenőrzés értelemszerűen e területekre is kiterjed.

 

 


[1] a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

[2] a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény

[3] a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet

[4] az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

[5] az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

 

scrollUp