Előzetes vizsgálat

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-02-20 / módosítva: 2017-02-20

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. §-a alapján előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő.

Ha a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 3. mellékletében szerepel, illetve a 2. és a 3. mellékletben egyaránt szerepel, továbbá ha ilyen tevékenység kapacitását kívánják bővíteni, akkor előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az előzetes vizsgálatban dönti el a környezetvédelmi hatóság, hogy a tervezett tevékenység olyan környezeti igénybevételt jelent-e, amely indokolja részletes környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedély beszerzését.

A jelentős környezethasználattal járó, környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az elérhető legjobb technika alkalmazását vizsgáló egységes környezethasználati engedélyezési eljárások esetében előzetes vizsgálati eljárásra nem kerül sor. Ilyenkor a környezethasználó maga dönti el, hogy kezdeményez-e előzetes konzultációt a környezetvédelmi hatóságnál, vagy rögtön a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtja be a hatósághoz.

Azokban az esetekben, amikor a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a környezetvédelmi hatóság mérlegelésétől függ (a hatóság feltételezi a jelentős környezeti hatást), és így a környezethasználó által megtámadható hatósági döntést szükséges hozni, fennmarad a kötelező előzetes vizsgálat intézménye.

A törvény értelmében tehát az esetek döntő részében nincs két eljárás (előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció és környezeti hatásvizsgálat), hanem a környezethasználó mérlegelése alapján csak környezeti hatásvizsgálati eljárás.

A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított harminc napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő negyvenöt nap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

Az előzetes vizsgálathoz és előzetes konzultációhoz megfelelő dokumentációt kell benyújtani, a kormányrendelet 4. számú melléklete szerint elkészítve.

 

Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalma:

A tervezett tevékenység céljának és az esetleges közérdeknek a bemutatása (különösen, ha a tevékenység vizekbe történő beavatkozással jár);

A tervezett tevékenység és technológiai lehetséges (számításba vett) változatainak bemutatása és azok alapadatai a következő szempontok szerint:

  • a tevékenység volumene;
  • a telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása;
  • a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési eszközökben rögzített módja;
  • a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye;
  • a tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását;
  • Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia;
  • a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is;
  • a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések;
  • a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat;
  • a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását;
  • nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket;
  • a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján;
  • a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek, mint például:
    • a telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás;
    • a telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés;
    • a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés;
    • az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik;
    • egyéb kapcsolódó művelet;
  • az adatok bizonytalansága esetén ezt jelezni kell, megjelölve, hogy mikor fognak az adatok rendelkezésre állni, vagy milyen információk szükségesek az adatok pontosításához.

 

Be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység (illetve a számításba vett változatok) összefüggenek-e korábbi, településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását.

Szintén szükséges bemutatni nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének lehetőségét, vagy tervezett módját és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzését.

Meg kell becsülni a számításba vett változatok környezetterhelésének és környezet-igénybevételének várható mértékét a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel.

Elemezni, becsülni szükséges a környezetre várhatóan gyakorolt hatásokat, különösen azt, hogy:

  • a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében;
  • a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni;
  • a hatásterületről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel;
  • a Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján;
  • a felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet[1] szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével;

Amennyiben a tervezett tevékenység hatása esetleg vizek állapotromlását okozhatják, akkor milyen intézkedéseket javasolnak a káros környezeti hatások csökkentése érdekében.

A csak a kormányrendelet 2. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén:

  • a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői;
  • a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket;
  • a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása;
  • a létesítmény tervezett termelési kapacitása;
  • az alkalmazandó technikák rövid ismertetése;
  • a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása;
  • a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat;
  • az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása;
  • a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása;
  • ha a létesítmény a Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével.

Az kormányrendelet 1-3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei:

  • az engedélykérő azonosító adatai;
  • minősített adatot, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatot – így megjelölve – elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesíteni, amelyek a tevékenység megítélést lehetővé teszik;
  • ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell;
  • országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége;
  • ha az előzetes vizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell:
    • a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait;
    • a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal;
    • az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot;
    • érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és
    • a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.

 


[1] a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

scrollUp