Energetikai képzés

Soltész Ilona
létrehozva: 2015-11-21 / módosítva: 2016-06-29

Két tevékenységet és az ezekhez tartozó két jogosultságot kell ebben a főcímben kiemelni. Az energetikai tanúsítói tevékenységet és az energetikai auditori tevékenységet.

Az energetikai tanúsítás során – egy épület rendeltetésszerű, szokásos használatát alapul véve – jogszabályban előírt számítással meghatározzák az épület éves energiafogyasztását primerenergiában és összehasonlítják az épületre vonatkozó követelményekkel és eszerint értékelik, és kategorizálják az épület energiahatékonyságát.

Ezzel szemben az energetikai audit egy olyan komplex vizsgálat, amely az épületek, folyamatok, és logisztikai rendszerek veszteségeit tárja fel és ad megoldást a rendszerek energiafogyasztásának csökkentésére. Az energetikai auditnak a vizsgált rendszer energiafogyasztásával, a terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is. Az auditnak tehát teljes körűen kell foglalkoznia a tulajdonolt, vagy a technológiai tevékenység végzéséhez használt épületekkel, a tevékenység technológiai folyamataival és a szállítás, közlekedés lehetőségeivel.

 

Mindkét tevékenységet végzik gépészmérnökök, építészmérnökök, valamint más műszaki felsőfokú végzettségű és a speciális ismereteket elsajátított szakemberek.

A szakterület ellátásához több posztgraduális képzés is kapcsolódik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke Alapfokú Energetikusi Szakmérnöki továbbképzést folytat. A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán Energiagazdálkodási szakmérnöki szakon folyik posztgraduális képzés. A Debreceni Egyetem Műszaki Kara akkreditált városenergetikai szakirányú szakmérnöki képzést indított első alkalommal 2011/2012. tanévben, a korábbi Létesítmény-energetika szakmérnöki képzés továbbfejlesztésével. Agrár és műszaki végzettségű szakemberek részére hirdette meg a Szolnoki Főiskola „Alternatív energetikai szakirányú továbbképzési szak” című képzési programját. A Nyugat-Magyarországi Egyetem, Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar, Gépészeti és Mechatronikai Intézete Sopronban Energiagazdálkodási szakmérnöki képzést folytat. A Pécsi Tudományegyetem Létesítmény-energetikai szakmérnöki képzésen készítik fel a szakembereket.

A szakmérnöki képzések mellett számos felnőttoktatási intézmény tart energetikai tanúsítói felkészítő tanfolyamokat, amelyeken elsajátítható az épületek energetikai tanúsításának elméleti háttere és gyakorlata. Az energetikai tanúsítói jogosultsági vizsga letételéhez nem kötelező tanfolyamot elvégezni, de a vizsgák eredményei azt mutatják, hogy általában csak többnapos tanfolyam elvégzése és egyéni felkészülés mellett lehet sikeresen letenni.

Energetikai tanúsító vizsgát a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara tart, azonos tartalommal, azonos követelményekkel. A vizsgákra a szakterületi kamaráknál kell jelentkezni, és minden, a vizsgákkal kapcsolatos információ megtalálható a kamarák honlapján[1].

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szabályozza a vizsgák tartalmát és a követelményeket.

„39. § (6) A jogosultsági vizsga szakterületi része az energetikai tanúsítói jogosultság esetén két kérdéskörből áll az alábbi ismeretkörökből:

a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatálya,

b) a belső környezet kritériumai (hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás),

c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszerei,

d) az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítása, energiatudatos korszerűsítése, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számítása, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítása, üzemeltetési tanácsok,

e) az épületek energetikai minőségének tanúsítási rendszere (módszere),

f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítása, energiatudatos felújítása,

g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslése, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározása,

h) az energetikai minőség szerinti osztályok, az osztályba sorolás szabályai,

i) a tanúsítás dokumentálása.”

A vizsgán számítási feladatok is vannak, továbbá elméleti kérdések. A vizsgafeladatok a szakmai kamarák honlapján megtekinthetőek.

A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltétele, továbbképzési időszakonként kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítése, adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése. Tekintettel arra, hogy az energetikai tanúsító jogosultság nem kötött kamarai tagsághoz ezért az előírt továbbképzés a kötelező továbbképzés, amelyet a szakmai kamarák szerveznek. A kötelező továbbképzésnek az energiahatékonysággal és az energetikai tanúsítással kapcsolatos témakör is része. A kötelező továbbképzés tematikája és tananyaga a szakmai kamarák honlapjáról letölthető.

Műemlék épület esetén az energetikai tanúsítónak az energetikai tanúsítvány javaslattételének kidolgozásához szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, műemléki részszakterület jogosultsággal bíró szakértőt vagy „műemlékek területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorlót kell bevonnia, ha az energetikai tanúsító nem rendelkezik a „műemlékek területén gyakorlott” címmel. A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületek tanúsítását csak olyan tanúsító végezheti, akinek a külön jogszabályban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték[2].

Az energetikai audit és az energetikai auditor fogalmát az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény állapítja meg. További szabályokat tartalmaz az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet.

„1.§ 13. energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről;

14. energetikai auditáló szervezet: energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet;

15. energetikai auditor: energetikai auditálást végző természetes személy;”

Energetikai auditor olyan személy lehet, aki

  • műszaki képzési területi besorolású mesterképzési szakon, vagy
  • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mesterképzési szakon, vagy
  • agrármérnöki mesterképzési szakon

mesterfokozatot szerzett, illetve ezekkel egyenértékű szakképzettséggel rendelkezik, emellett a bejelentést megelőző tíz éven belül szakmai gyakorlatot folytatott a szakterületen.

Szakmai gyakorlati időként elismerhető az energia-gazdálkodással vagy energia-termeléssel kapcsolatos

  • munkajogviszony, köztisztviselői vagy kormánytisztviselői jogviszony,
  • közép- és felsőoktatásban folytatott oktatói tevékenység,
  • tervezői, tanácsadói vagy szakértői tevékenység.

Az energetikai auditorok névjegyzékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vezeti. Az auditorok vizsgáztatását és regisztrációját végző ún. regisztráló szervezeteket kérelemre indult eljárásban a MEKH jelöli ki. A regisztráló szervezet évente egy alkalommal vizsgára felkészítő tanfolyamot is köteles tartani. Azonban a vizsgára bocsátásnak nem feltétele a tanfolyam elvégzése.

A regisztráló szervezetek nyilvántartását is a MEKH vezeti, jelenleg regisztráló szervezet a Magyar Mérnöki Kamara. A vizsgakövetelmények és a felkészítő tanfolyam tematikája a http://mmk.hu/szolgaltatasok/energetikai-audit honlapon elérhető.


[1] Magyar Mérnöki Kamara esetében: http://mmk.hu/szolgaltatasok/vizsga/epuletenergetika

A Magyar Építész Kamara esetében: http://www.mek.hu/index.php?link=Energetikai_tanusitoi_jogosultsagi_vizsga

[2] Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. §

 

scrollUp