Energia előállításával összefüggő építmények

létrehozva: 2015-11-20

Az energia előállításával kapcsolatos sajátos építmények kategóriájába azon sajátos építmények tartoznak bele, amely működése során valamilyen energiát termel, de ezen építmények engedélyezésének szabályai nem különülnek el a közmű engedélyezésétől. Az energia előállításával összefüggő építmények és a közmű fogalma, és a rájuk vonatkozó előírások nem különülnek el vegytiszta módon, mint például a közlekedési sajátos építményeknél. Ugyanis a hő- és villamosenergia-ellátási vezetékek egyben közművek is, amelyekre az energia előállításával kapcsolatos építményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és aszerint kell engedélyeztetni őket. Hiszen mind a törvényi szabályok, mind a végrehajtási rendeletek ugyanazok, sőt az eljáró hatóság is ugyanaz.


Az energia előállításával összefüggő építményekre vonatkozó legfontosabb jogszabályok a következők:

  • 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról,
  • 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról,
  • 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról,
  • 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról,
  • 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól,
  •  31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól.


A Kormány építésügyi hatóságként az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki. Ez a hatóság építésügyi hatóságként jár el az alábbi sajátos építményfajták tekintetében

  • a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
  • a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,
  • a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
  • a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
  • a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
  • a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
  • az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
  • az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
  • építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
  • ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,
  • a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,
  • a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték.


Ha az engedélykérelemmel érintett közcélú vezeték, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték több mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén halad át, akkor az illetékes eljárni, amelyiknek az illetékességi területére a vezetékből hosszabb szakasz esik.


Az illetékes építésügyi hatóság a következő

  • építési engedélyezési,
  • használatbavételi engedélyezési,
  • fennmaradási engedélyezési,
  • bontási engedélyezési,
  • engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési,
  • jogutódlás tudomásulvételi,
  • használatbavételi tudomásulvételi,
  • szakhatósági,
  • veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi,
  • építési engedély módosítási, valamint
  • kötelezési

eljárásokat folytatja le.
 

Az építési tevékenység végzéséhez az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges.

Az építésügyi hatósági eljáráshoz nem kötött építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha

  • az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot, településszerkezeti tervet, az országos településrendezési és építési követelmények előírásait, valamint
  • az építőipari kivitelezési tevékenységet érintő más hatósági előírásokat

megtartják.


Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet az építtető az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – a kérelem tartalmából következő, speciális eltérésekkel – írásban terjesztheti elő az építésügyi hatósághoz. A kérelemhez csatolni kell:

  • a tervezett építési tevékenységnek a meghatározott tartalmú tervdokumentációt két példányban, és – az előzetes szakhatósági állásfoglalást kiadó szakhatóság kivételével – az érintett szakhatóságok számától függően további egy-egy példányban,
  • az igazgatási szolgáltatatási díj befizetésének igazolását.


Az eljárásban közreműködő szakhatóság megkereséséhez a kérelem tartalmától függően a meghatározott műszaki dokumentációt is csatolni kell, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.


A kérelemhez mellékelni lehet a következőket:

  • ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt műszaki dokumentációt,
  • az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.


A Kormány a sajátos építményekkel kapcsolatos első és másodfokú hatósági engedélyezési eljárásokban a meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.


Ha az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a szakhatóság a kérelem mellékleteként becsatolt műszaki dokumentáció egy példányát az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el, és azt a szakhatósági állásfoglalásával együtt megküldi az építtetőnek. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez a műszaki dokumentációt két példányban kell benyújtani.

Az építésügyi hatóság az építtető által a kérelemhez csatolt előzetes szakhatósági állásfoglalást legfeljebb az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásától számított egy évig elfogadja, ha a hozzá és a szakhatósághoz benyújtott kérelem és műszaki dokumentáció tartalma azonos, és a szakhatóság a műszaki dokumentációt záradékolta.

Az építésügyi engedélyezési eljárásokban érintettségektől függően a meghatározott közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárulásokról nyilatkoznak. A közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát az engedélyes vagy megbízása alapján a tervező köteles beszerezni és a kérelemhez csatolni.

A jogerős használatbavételi – beleértve a részleges használatbavételi engedélyt is – és a fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos.


Az építési engedély a jogerőssé válás napjától három évig hatályos, kivéve ha

  • a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a 4. § e) pontja szerinti eljárást és az építésügyi hatóság azt meghosszabbította,
  • az építési tevékenységet a hatályossága alatt megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik.

A bontási engedély a jogerőssé válás napjától számított két évig hatályos.


Több építésügyi hatóság illetékességi területét érintő sajátos építmény engedélyezési ügyében az első fokon eljáró építésügyi hatóságot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jelöli ki.


Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásának az ügyintézés határideje harminc nap.

Az építésügyi hatóságnak az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban hozott érdemi döntését a döntés hirdetményi úton történő közlésének szabályai szerint a hatásterületen lévő önkormányzat hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.


Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, a tervdokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.

A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetén túl, de 30 km-es körzetében veszélyes létesítmények és tevékenységek építésügyi hatósági engedélyezése esetén az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás megindításáról tájékoztatja az Országos Atomenergia Hivatalt. A fenti eljárásban az Országos Atomenergia Hivatal ügyfélnek minősül.

 

scrollUp