Energia előállításával összefüggő építmények

Magyar Mária
létrehozva: 2015-11-21 / módosítva: 2017-04-21

Az energia előállításával összefüggő építmények építésügyi hatósága

 

A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben a kiemelt építésügyi hatóság jár el.

 

Az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (építésügyi főhatóság) - az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével -,

  • ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több - nem építésügyi főhatóságnak minősülő - építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy
  • ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.

 

Földgázellátás építményeinek építésügyi hatósága a bányafelügyeleti hatóság.

Célvezeték: a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-, elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál.

Csatlakozóvezeték: a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan telekhatárától, mint elosztói kiadási ponttól a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

Elosztóvezeték: az a csővezeték a tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a gázátadó állomás kiadási pontja, vagy a földgáztároló vagy a földgáztermelő üzem elosztói betáplálási pontja, végpontja pedig a felhasználási hely telekhatára mint elosztói kiadási pont, ahol a földgáz a felhasználó részére átadása kerül.

Földgázbányászati célú vezeték: a földgáztermelésben, -előkészítésben és -feldolgozásban használt kútbekötő-, mezőbeli gerinc- és mezők közötti technológiai csővezeték.

Földgáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott földalatti természetes földtani szerkezet, mesterségesen kialakított földalatti üreg, vagy a földfelszínen létesített építmény, amely földgáz tárolására alkalmas.

Szénhidrogén-szállítóvezeték (távvezeték): tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz-előkészítő üzem, kőolaj-finomító, gázfeldolgozó üzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja.

A szállítóvezeték alkotórészei:

- indító- és átadóállomás,

- a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,

- a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.

A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök a szállítóvezeték tartozékai.

Mélyépítés: e törvény alkalmazásában az a felszín alatti építési tevékenység, ahol az építmény felett nem marad természetes állapotú kőzetréteg, azaz a felszín alatti létesítmény építése a felszínig történő kitakarással történik meg.

Egyéb gázok és gáztermékek vezetéke: tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (előkészítő üzem, feldolgozóüzem), indító állomásától, vagy az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, az együttműködő földgáz rendszerhez történő csatlakozási pontig, vagy az országhatárig szállítja.

A vezetékek alkotórészei:

- indító- és átadóállomás,

- a vezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,

- a vezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.

Gázüzemi tevékenység: a földgázszállító-, elosztó vezeték és föld alatti földgáztároló tervezése, építése, üzembe helyezése, üzemeltetése ennek során ellenőrzése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, javítása, valamint felhagyása és elbontása, és ezek engedélyes általi felügyelete.

kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény: olyan törő-, aprító-, osztályozó vagy mosóberendezés a termelvény közvetlen feladását biztosító berendezésekkel együtt, amelyet teherviselő aljzathoz rögzítettek és a rögzítés megbontása nélkül máshová át nem helyezhető, el nem szállítható;

közmű: a víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia rendszer és a nyomvonalas hírközlési építmény;

kutatóakna: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített függőleges-, vagy lejtősakna;

kutatóárok: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében a külszínről kialakított, elsősorban az ásványi nyersanyag horizontális elterjedésének megismerésére szolgáló külszíni kutatási építmény, amelynek alapterülete meghaladja a 20 m2-t;

kutatótáró: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített vízszintes, vagy enyhe, 3°-nál nem nagyobb lejtésű vágat.

A bányafelügyeleti hatóság engedélyezi a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet alapján:

1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos építmények:

1.1. Kutatóépítmények:

1.1.1. 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,

1.1.2. 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna,

1.1.3. 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok,

1.1.4. kutatótáró.

1.2. A külszíni bányászat építményei:

1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény,

1.2.2. személyszállításra szolgáló építmény,

1.2.3. külszíni bányavasút.

1.3. Földalatti bányászat építményei:

1.3.1. külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),

1.3.2. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,

1.3.3. személyszállításra szolgáló építmény,

1.3.4. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,

1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás,

1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút,

1.3.7. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló helyhez kötött építmény.

2. Kőolaj- és földgázbányászati építmények:

2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,

2.2. kőolaj- és földgázbányászati célú kút és kútkörzet,

2.3. kőolaj- és földgázbányászati célú mezőbeni csővezeték az átkötő vezetékekkel és a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó- és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás,

2.4. kőolaj- és földgáz továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tételére szolgáló technológiai építmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,

2.5. szénhidrogén szállítóvezeték és azok alkotórészei, valamint tartozékai,

2.6. földalatti gáztároló földalatti és külszíni építményei,

2.7. kőolaj- és földgázkitermelő mobil építmény.

3. Gázipari sajátos építmények:

3.1. földgáz-elosztó- és célvezeték, valamint tartozékai,

3.2. propán-bután töltő és tároló telep technológiai egységeivel,

3.3. a propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történő betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel,

3.4. az egyéb gázok és gáztermékek vezetékei.

4. Egyéb sajátos építmények:

4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével,

4.2. az 1.1. pont szerinti kutatóépítmény, amely

4.2.1. földtani kutatást szolgálja,

4.2.2. a radioaktívhulladék-tároló telephely földtani alkalmasságának igazolását szolgálja, vagy

4.2.3. nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges, és amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott,

4.3. polgári felhasználású robbanóanyag raktára,

4.4. építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény,

4.5. szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték-hálózat és ennek tartozékai,

4.6. a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével,

4.7. a föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.

 

 

 A

 B

 1.

 A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatalok megnevezése

 A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatalok illetékességi területe

 2.

 Baranya Megyei Kormányhivatal

 Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye

 3.

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kormányhivatal

 Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

 4.

 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Kormányhivatal

 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye

 5.

 Pest Megyei Kormányhivatal

 Budapest főváros, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye

 6.

 Veszprém Megyei Kormányhivatal

 Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye

 

Villamos energia építményeinek építésügyi hatósága

Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;

Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;

Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;

Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;

Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;

Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;

Átalakító berendezés: a villamos jellemzők (feszültség, áramnem, frekvencia) átalakítására szolgáló berendezések összessége, különösen transzformátor állomások;

Kapcsoló berendezés: villamos szerelvényekből összeállított szerelési egység, amelyen nyomvonalas villamos építmény üzemszerű kapcsolása, szakaszolása történik;

Belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától olyan építmény, amely belső, általában elzárt kezelőtérrel rendelkezik - ide nem értve a termékként forgalmazott belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést -, továbbá a szabadtéri átalakító vagy kapcsoló berendezés;

Külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától, olyan építmény, amelynek mérete és felépítése csak külső kezelést tesz lehetővé, továbbá a termékként forgalmazott belső kezelőterű, valamint a térszint alatt elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés;

Tartószerkezeten elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés: a föld feletti vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés;

Távfűtés: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltatás, vagy gőz, illetve melegített víz formájában egy központi termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy ipari folyamatok fűtése céljából;

Távhűtés: hűtött folyadék formájában egy központi termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy ipari folyamatok hűtése céljából;

A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az építésügyi hatósági jogkört - a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint - első fokon Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként kijelöléséről és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében kijelölt műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.

 A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró
járási (fővárosi kerületi) hivatala

 1.

 megnevezése

 illetékességi területe

 2.

 Budapest Főváros Kormányhivatala
XII. Kerületi Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe

 3.

 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Debreceni Járási Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

 4.

 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Jász-Nagykun-
Szolnok megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Jász-Nagykun-Szolnok megye

 5.

 Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye

 6.

 Vas Megyei Kormányhivatal
Szombathelyi Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Vas megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Vas megye

 7.

 Zala Megyei Kormányhivatal
Nagykanizsai Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Zala megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Zala megye

 8.

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Miskolci Járási Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Borsod-Abaúj-
Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye

 9.

 Baranya Megyei Kormányhivatal
Pécsi Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Baranya megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye

 10.

 Somogy Megyei Kormányhivatal
Kaposvári Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Somogy megye

 11.

 Tolna Megyei Kormányhivatal
Szekszárdi Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Tolna megye

 12.

 Csongrád Megyei Kormányhivatal
Szegedi Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye

 13.

 Fejér Megyei Kormányhivatal
Székesfehérvári Járási Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Fejér megye - kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe -, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye

 

Az alábbi sajátos építményfajták tekintetében:

  • a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
  • a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,
  • a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
  • a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
  • az 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
  • a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
  • az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
  • az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
  • építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
  • ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,
  • a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,
  • a jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték.

építésügyi hatóságként az alábbi táblázatban meghatározott szerinti műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal, másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatal jár el.

autógáz-töltőhely: az autógázzal üzemelő jármű számára biztonságos töltés céljára kialakított terület;

energetikai építmény: ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló sajátos építmény az energetikai berendezéssel együtt;

érzékeny szerkezetű építmény: olyan építmény, mely a bontás során állékonyságát veszti, melynek bontásakor életveszély léphet fel;

gáztároló létesítmény: a veszélyes anyagnak minősülő gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tároló létesítmény, beleértve a kapcsolódó csővezetékeket és műtárgyakat;

hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeivel: a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó hőtávvezeték és építményei, beleértve a hőtermelő, hőszolgáltató létesítményből a hőhordozó közeget (gőzt, melegített vizet) szállító csővezetéket, csővezeték hálózatot a tartószerkezeteivel, építményeivel;

hőtermelő-hőszolgáltató létesítmény: 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés - ideértve a fűtőművet is - védelmét közvetlenül szolgáló sajátos építmény a hőtermelési, hőszolgáltatási berendezéssel együtt;

közforgalmú autógáz-töltőállomás: kereskedelmi rendeltetésű, üzemanyagellátás-szolgáltatási célból létesített, a belső égésű motorok gázüzemanyag tartályának töltésére szolgáló sajátos építmény, amely magában foglalja az autógáz kimérő szerkezetet, a gázüzemanyag-tárolót, a töltőhelyet, a gázüzemanyagot szállító tartályautó lefejtőhelyet, az ideiglenes parkolásra szolgáló helyet és a működtetéshez szükséges egyéb építményt, műtárgyat az utak kivételével;

közforgalmú üzemanyag-töltőállomás: kereskedelmi rendeltetésű, üzemanyagellátás-szolgáltatási célból létesített, gépjárművek és munkagépek üzemanyag tartályaiba, illetve szállítóedényekbe történő üzemanyag töltésére, kenőanyag tárolására és kiszolgálására szolgáló sajátos építmény, amely magában foglalja az üzemanyag tárolására, töltésére szolgáló létesítményt, kezelőhelyet, és az azokkal szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket, műtárgyakat az utak kivételével;

nyomástartó rendszerek építményei: a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló sajátos építmény a nyomástartó berendezéssel, rendszerrel együtt;

veszélyes folyadékok, olvadékok tároló létesítménye: az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott, nyomástartó edénynek nem minősülő, helyhez kötött, az éghető, a gyújtó hatású, a maró és a mérgező folyadékok- és olvadékok tárolására szolgáló tárolótartályok elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló sajátos építmény a tárolótartályokkal együtt.

 

Ha az engedélykérelemmel érintett közcélú vezeték, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték a fővárosi és megyei kormányhivatal több műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala illetékességi területén halad át, akkor az illetékes eljárni, amelyiknek az illetékességi területére a vezetékből hosszabb szakasz esik.

 

 A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró
járási (fővárosi kerületi) hivatala

 1.

 megnevezése

 illetékességi területe

 2.

 Budapest Főváros Kormányhivatala
XII. Kerületi Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe

 3.

 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Debreceni Járási Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

 4.

 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Jász-Nagykun-
Szolnok megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Jász-Nagykun-Szolnok megye

 5.

 Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye

 6.

 Vas Megyei Kormányhivatal
Szombathelyi Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Vas megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Vas megye

 7.

 Zala Megyei Kormányhivatal
Nagykanizsai Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Zala megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Zala megye

 8.

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Miskolci Járási Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Borsod-Abaúj-
Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye

 9.

 Baranya Megyei Kormányhivatal
Pécsi Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Baranya megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye

 10.

 Somogy Megyei Kormányhivatal
Kaposvári Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Somogy megye

 11.

 Tolna Megyei Kormányhivatal
Szekszárdi Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Tolna megye

 12.

 Csongrád Megyei Kormányhivatal
Szegedi Járási Hivatal

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye

 13.

 Fejér Megyei Kormányhivatal
Székesfehérvári Járási Hivatala

 mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye

 

 

 műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Fejér megye - kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe -, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye

 

 

 

scrollUp