Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Energiamegtakarítási terv

Soltész Ilona
Létrehozva: 2017-12-07 / módosítva: 2017-12-07

2017. január 1-jétől az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat. tv.) 11/A §-a előírja a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője számára, hogy ötévente megadott minta szerint készítsenek energiamegtakarítási intézkedési tervet.

A tervet első alkalommal 2017. március 31-ig kellett megküldeniük a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodájának. A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáinak székhelyét és azok illetékességi területét az energiahatékonysági törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 10. melléklete tartalmazza.

Az energiamegtakarítási intézkedési terv teljesítéséről évente jelentést kell készíteniük és ezt a következő év március 31-ig kell megküldeniük a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodájának.

Az energiamegtakarítási terv készítésének célja, hogy feltárja az intézmény működésével összhangban az adott épület üzemeltetése során, valamint az épülethasználók szemléletformálása révén elérhető energiamegtakarítási lehetőségeket.

Fontos, hogy a terv ez alapján rövid-, közép- és hosszú távon megvalósítható konkrét intézkedésekre tegyenek javaslatot a tervben. A megvalósítást elősegíti, ha reális, és lehetőleg megvalósítható célokat tűznek ki, és a megvalósítás is előre belátható módon kerül megtervezésre (például a szükséges forrást is előzetesen kalkulálják vagy időben ütemezik). Az elért eredményeket a fogyasztási adatok rendszeres leolvasásával és regisztrálásával lehet kontrollálni.

A tervben szereplő költséget nem igénylő – jellemzően az épülethasználattal vagy az épület üzemeltetésével kapcsolatos – javasolt intézkedések elsősorban üzemeltetést érintő intézkedések, és a nagyobb beruházások elsősorban a tulajdonost érintő intézkedések. Mindezek alapján, úgy véljük, hogy az intézkedési terv megvalósításához a tulajdonos és az üzemeltető együttműködése szükséges (amennyiben nem azonos szervezetről van szó), és a közöttük az üzemeltetési feladat ellátására létrejött megbízás /szerződés tartalmától is függ a feladat megosztása. Emiatt szükséges, hogy már a terv készítése során az üzemeltető és a tulajdonos egyeztesse az elképzeléseit.

Az energiamegtakarítási intézkedési tervben – a nevének megfelelően – elsősorban költség nélkül vagy kis költséggel megvalósítható intézkedési javaslatokat célszerű elsőként megjeleníteni. Természetesen, érdemes végig gondolni és előkészíteni a nagyobb beruházást és ezért nagyobb forrást igénylő beavatkozásokat és építési munkákat is.

A megvalósításról készülő évenkénti beszámoló azt a célt szolgálja, hogy az üzemeltetésért felelős szervezet az energiahatékonysági intézkedéseket tervszerűen, ütemezve valósítsa meg, és alkalmas az előrehaladás figyelemmel kísérésére.

A közintézmény fogalmát az Ehat. tv. 1. § 23. pontja definiálja, eszerint:

„24. közintézmény: a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlatkérő szervezet”.

Az energiamegtakarítási intézkedési terv készítésének kötelezettségét a törvény „a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője” számára írja elő.

A közfeladat fogalmát az államháztartásról szóló, 2011. évi CXCV. törvény 3/A §-a határozza meg.

A kötelezettséget a törvény csak azoknak az intézményeknek az esetében írja elő, amelyekre egyidejűleg mindkét feltétel teljesül. A törvény egyértelműen az „épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője” számára írja elő az energiahatékonysági terv készítésének kötelezettségét.

A „közintézmények tulajdonában és használatában lévő” fordulatot akként kell értelmezni, hogy a kötelezettség akkor is fennáll, ha a tulajdonos és a használó közintézmény nem azonos, de mindkettő közintézmény.

Az energiamegtakarítási terv mintája a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által működtetett energiahatékonysági honlapról letölthető.

Elérhető:

http://enhat.mekh.hu/index.php/2017/01/24/energiamegtakaritasi-intezkedesi-tervet-kell-kesziteniuk-a-kozintezmenyeknek/

Az energiahatékonysági honlapon emellett hasznos energiahatékonysági és energiatakarékossági tippek és javaslatok is olvashatók.

Kapcsolódik az energiamegtakarítási intézkedésekhez az épülethasználók energiatudatos épülethasználatra való ösztönzése, valamint a fogyasztási adatok gyűjtése, regisztrálása és figyelemmel kísérése. A szemléletformálási program megvalósításához szempontrendszer érhető el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által működtetett energiahatékonysági honlapon.

Az energiahatékonyságról szóló törvény nem határozza meg, hogy az intézkedési tervet épületenként vagy intézményenként kell-e készíteni, azonban célszerű az energiahatékonysági intézkedési tervet épületenként elkészíteni. Ha a közintézmény a tevékenységét több épületben végzi és az egyes épületek közös üzemeltetés alatt állnak, lehetséges az intézkedéseket közös energiamegtakarítási tervbe foglalni, azonban az épületenként eltérő – különösen a műszaki intézkedéseket – külön kell meghatározni.

Amennyiben több közfeladatot ellátó közintézmény működik közös épületben és az egyes intézmények által használt épületrészeknek különböző üzemeltetője van, akkor célszerű külön-külön energiamegtakarítási intézkedési tervet készíteni. Abban az esetben, ha emellett külön fogyasztásmérők is vannak (az energiafogyasztásuk elkülönül és a számláikat is külön fizetik), akkor különösen indokolt külön készíteni a tervet.

Amennyiben közös fenntartásúak, illetve azonos az üzemeltető, továbbá, ha az épületben nem lehet az energiafogyasztást külön-külön megállapítani pontosan, nincs értelme külön energiamegtakarítási intézkedési terv készítésének. Ugyanakkor lehetséges, hogy az épületet használók szemléletformálásáról külön-külön gondoskodnak.

 

scrollUp