Energiamenedzsment rendszer

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-02-03 / módosítva: 2017-02-03

Elsősorban vállalatok és intézmények energiagazdálkodási rendszerével, más elnevezéssel energiairányítási rendszerével (rövidítve: EIR) foglalkozunk ebben a főcímben.

Energiairányítási rendszer alatt értjük egy vállalat (intézmény vagy más szervezet) minden olyan intézkedését, tevékenységét, amely a szervezet energiapolitikai céljainak megvalósítását szolgálja. Az energiairányítási rendszer célja, hogy a szervezet tevékenysége során javuljon az energiahatékonyság. Az energiairányítási rendszer követelményeit és alkalmazásának módszerét magyar szabványként bevezetett nemzetközi szabvány tartalmazza[1].

Az energiairányítási rendszer bevezetése és alkalmazása egy körfolyamat, a „tervezés-megvalósítás-ellenőrzés-intézkedés” (PDCA) folyamatos fejlesztési módszeren alapszik. Ezek elemei a következők:

  • Tervezés (Plan): felmérik az energetikai alaphelyzetet (energia-alapállapot), esetleg energetikai audit készül, meghatározzák a szervezet tevékenységéhez legjobban megfelelő energiahatékonysági vagy energiafogyasztási mutatókat, előirányzatokat, célokat és azt a cselekvési tervet, amely szükséges a szervezet energiapolitikájának megvalósításához;
  • Megvalósítás (Do): végrehajtják az energiairányítási cselekvési tervet vagy terveket;
  • Ellenőrzés (Check): figyelemmel kísérik az energiafogyasztó folyamatokat és a működés főbb jellemzőit; mérik az energiafogyasztási mutatókat, és ezeket elemzik és értékelik;
  • Intézkedés (Act): lépéseket tesznek az energiairányítási rendszer működtetésére és az energiahatékonyság növelésére.

Az energiairányítási rendszer bevezetése során a szervezetnek meg kell határoznia energiapolitikáját, ebben az energiafogyasztásával, energiahasználatával összefüggő célt. Ez nem feltétlenül csak az energiafogyasztás csökkentése lehet, célul kitűzhető meghatározott mennyiségű termék vagy terméktípus előállításához szükséges fajlagos energiamennyiség csökkentése vagy egy gyártási folyamat vagy telephely energiaigényének csökkentése, energiahatékonyság javítása energiaforrás-váltással, illetve megújuló energiaforrás alkalmazásával.

Az energiapolitikában dokumentálni kell, hogy a szervezet elkötelezett az energiahatékonyság folyamatos javítására, vezetői biztosítják a célok eléréséhez szükséges minden információ, mérés és ellenőrzés lehetőségét, továbbá gondoskodnak a megfelelő személyzetről, a végrehajtásban érintett személyek megbízásáról, és lehetővé teszi a rendszeres ellenőrzést. Az energiapolitikának ki kell térnie arra is, hogy a beszerzések során az energiahatékonyság szempont legyen, azaz az energiapolitika rögzítse az energiahatékony termékek és szolgáltatások beszerzését. Fontos az energiapolitika kommunikációja, azaz a szervezet tagjai, vezetői, és dolgozói is ismerjék, és lehetőség szerint értsék annak céljait és legyenek tudatában a megvalósítás elfogadott módjának.

Az energiatervezés az energiairányítási rendszer első intézkedése. A tervezési folyamatnak a szervezet energiapolitikájával összhangban meg kell határoznia, hogy mely tevékenységekre vonatkozzon az energiairányítási rendszer, az energiafelhasználásra milyen jogi vagy szerződéses kötelezettségek vannak. Még ha nem is készül külön audit, de a mért (akár több éves) fogyasztási adatokat össze kell gyűjteni és a szervezet energiafelhasználását elemezni kell. Ki kell választani a legnagyobb energiafelhasználású területeket (gépeket, folyamatokat, telephelyeket, épületeket), továbbá azokat a személyeket és csoportokat, akiknek a tevékenysége a leginkább befolyásolhatja az energiafelhasználást. Ha lehetséges a szervezethez az energiafogyasztás tekintetében hasonló szervezet energiafelhasználási adataival célszerű az összehasonlítás. Szükséges továbbá meghatározni azokat a jelenségeket, változókat is, amelyek az energiafelhasználás változását okozzák (szezonális eltérések, hibák, leállások, üzemszünet, stb.). Az energiafelhasználás elemzése, valamint a szervezet terveinek figyelembevételével meg kell becsülni a jövőbeli energiafelhasználást és fogyasztást.

Az energiahatékonyság változását a fajlagos energiafogyasztási vagy energiahatékonysági mutató és a megállapított alaphelyzet (energy baseline) közötti változással lehet kimutatni. Az energiahatékonysági mutató lehet egy egyszerű paraméter, egy egyszerű arány vagy egy komplex modell. Például lehet energiafogyasztás/idő, energiafogyasztás/termelési egység vagy többváltozós modell.

Az elemzési folyamat eredményeként lehet megállapítani az energiahatékonyság növelésének lehetőségeit, beleértve az esetleges megújuló energia felhasználást is.

A szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie és fenn kell tartania dokumentált energia-előirányzatokat és -célokat a szervezeten belül az egyes lényeges funkciókhoz, folyamatokhoz vagy létesítményekhez. Az egyes célokhoz és előirányzatok eléréséhez határidőket kell rendelni. A céloknak és előirányzatoknak összhangban kell lenniük az energiapolitikával. A céloknak összhangban kell lenniük az előirányzatokkal. A szervezetnek cselekvési terveket kell létrehoznia, bevezetnie és fenntartania az előirányzatok és célok eléréséhez.

A cselekvési terveknek tartalmazniuk kell:

  • a felelősök kijelölését;
  • az egyes célok eléréséhez szükséges erőforrásokat és a rendelkezésre álló időkeretet;
  • az energiateljesítmény javulását igazoló módszerek meghatározását;
  • az eredmények igazolásának meghatározását.

Amennyiben egy szervezet energetikai helyzetében lényeges változás történik (új telephely, megváltozott gyártási technológia, stb.) a tervezést, illetve a cselekvési terveket is aktualizálni kell.

Az energiairányítási rendszer bevezetése és működtetése során szükséges, hogy megfelelő döntési jogkörrel rendelkező vezető értesüljön az energetikai fogyasztási adatokról, és az energetikai folyamatok elemzéséről. Emellett a szervezet dolgozói részére is tájékoztatás és képzés szükséges a feladatkörükkel, tevékenységükkel kapcsolatban, hogy energiatudatosan és energiatakarékosan tudjanak dolgozni, valamint ismerjék az energiahatékonyság javításának előnyeit. Általában a szervezet munkavállalói csoportjainak vagy az egyes felelősöknek az egyéni érdekeltsége, jutalmazása is javítja a célok elérésének esélyét. Fontos, az elért eredmények folyamatos kommunikációja (most hol tartunk).

Az energiairányítási rendszert dokumentálni szükséges. Különösen a célok kitűzése, a mérési pontok és a fogyasztási adatok rögzítése szükséges, azonban a dokumentáltság mértéke a szervezettől, és a folyamatok bonyolultságától függően igen eltérő lehet.

A szervezet tevékenysége során az energiafelhasználást, és/vagy az energiahatékonysági mutatók változását előre meghatározott időközönként figyelemmel kell kísérni, mérni, és elemezni kell a jellemzőket. Ennek biztosítására esetleg almérők vagy egyéb mérőberendezések felszerelése is szükséges lehet. Az adatok rögzítése, megőrzése esetleg hasonló időszakok adataival való összehasonlítása az energiairányítási rendszer működtetéséhez tartozik.

Az energiairányítási rendszer működtetésének további előnye, hogy a rendszeresen rögzített adatokat és a mérések eredményeit is felhasználhatják – az energiapolitikai célok elérését segítő cselekvési tervek megvalósítása mellett – például a karbantartás időpontjának, valamint az egyes gépek optimális használati idejének meghatározásához, mert az energiafogyasztás hirtelen vagy jelentősebb megnövekedése hibára, egy alkatrész vagy részegység elöregedésére hívhatja fel a figyelmet.

Az energiairányítási rendszert szervezeten belüli vagy külső személy, illetve szervezet által szükséges auditálni.

Az energiairányítási rendszer elvei és működtetése hasonlít más irányítási rendszerek működéséhez – különösen a környezetközpontú irányítási rendszerhez, – ezért lehetséges ezekkel együttesen működtetni.

 

 


[1] MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (ISO 50001:2011)

scrollUp