Energiatakarékosság és hővédelem

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-01-18 / módosítva: 2017-01-18

Az energiatakarékosság alapvető követelménye jelen van az 1970-es évek olajválságai óta és egyre fontosabbá válik napjaink környezetvédelmi problémái és a globális klímaváltozás miatt.

A gyakorlatban ez a követelmény azt jelenti, hogy az építményeket, valamint fűtő-, hűtő-, világító- és szellőzőberendezéseiket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a használatukhoz szükséges energia mennyisége a létesítmény használóinak hőigényéhez és a helyszín éghajlati adottságaihoz mérten alacsony maradjon. Az építményeknek teljes életciklusuk alatt energiahatékonyaknak is kell lenniük; felépítésük és szétszerelésük során a lehető legkevesebb energiát szabad csak felhasználniuk.

Egy hőszigetelés tekintetében hagyományos ház az ötvenéves élete során az üzemeltetésre a bekerülési költségének háromszorosát fogyasztja el. Ezzel szemben egy energiahatékony épület esetében ugyanezen 50 év alatt a bekerülési költségének csak kb. a másfélszeresét kell összesen az üzemeltetésre költeni.

Ha az építőanyagok előállításához, valamint az építéshez használt energia mennyiségét nézzük, akkor a 2006 óta érvényes épületenergetikai szabályozásnak éppen megfelelő, kelet-nyugati tájolású családi ház építési költsége mintegy 1/9-e az épület teljes életciklusára vetített energiaigénynek. Ez az arány alacsony energiaigényű épületek esetében (a lényegesen kevesebb fűtési energiaigény miatt) 1/5-re változik mindamellett, hogy a fűtés energiaigénye az épület teljes élettartama alatt a felére csökken[1]. Ebből látszik, hogy az épületek energiatakarékos kialakításával az üzemeltetés energiaigény és kifejezetten a fűtés energiaigényének csökkentése eredményezi az épületek teljes életciklusra vetített összes energiaigényének a minimalizálását.

Az energiahatékonyság közügy. Az energiahatékonyság javítása hozzájárul az energiabiztonsághoz, az ország importenergia-függőségének csökkentéséhez országos szinten, és a kevesebb mennyiségű energia előállítása közben kevesebb környezetet szennyező anyag kerül a levegőbe.

A téma részletesen kifejtésre kerül az „Épületenergetika” főcímben és az ehhez tartozó „Követelmények” címben.

 

 


[1] A részletes adatokon nyugvó számítás és elemzés: Dr. Szalay Zsuzsa, BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Megéri-e közel nulla energiaigényű épületeket építeni? 2012. Rövidítve elérhető: http://www.e-gepesz.hu/nyomtat.php?id=13602

 

scrollUp