Építésgazdasági problémalista

létrehozva: 2015-11-25 / módosítva: 2015-11-27

Általános gazdasági és társadalmi problémák:

1)Adórendszer – magas közterhek

2)Társadalmi értékrend (pl.: fizikai munka alacsony presztízse, alacsony megtakarítási hajlandóság, erőn felüli fogyasztás, adóelkerülés, önszerveződés hiánya)

3)Korrupció

4)Építési beruházások jelentős mértékű és hosszan tartó visszaesése, kereslethiány

5)Energia-függés

6)A jogérvényesítés hosszú időigénye, a jogrendszer egyenetlensége

 

Gazdasági környezet

  1. Alacsony versenyképesség

  • Általános tőkehiány és alacsony tőkefelhalmozási képesség, az eszközellátottság alacsony, innovációra, tudásfejlesztésre nincs likvid tőke.

 

  • A kisebb cégek mintegy 30-50 százaléka csőd közeli helyzetben van.

 

  • A hazai kis- és középvállalkozásoknak olyan versenytársakkal kell megküzdeniük, amelyeket az elmúlt három-négy évtizedben részben uniós, részben nemzetállami támogatási eszközökkel már feltőkésítettek, így a tőkeszegény magyar tulajdonú vállalkozások eleve versenyhátrányban vannak velük szemben.

 

  • Az építőipari társaságnál hiányzik a sajáttőke, ezért a megrendelést hitelből vállalják.

 

  • A nehéz likviditási helyzet és a magas közterhek hatására a jövedelemszerző képesség gyenge, ennek következtében nem keletkezik felhalmozható tőke, így konzerválódik a versenyhátrány. A kkv szektor hitelképessége a magas kockázati besorolás miatt alacsony, így külső forráshoz jutásuk nehézkes.

 

  • Banki és beruházói túlbiztosítási igény miatt az építési vállalkozásoknak számos garanciát kell nyújtaniuk a munka elnyerése érdekében, ami jelentős pénzügyi elkötelezettséggel jár. Mindkét esetben a munka értékének többszörösét kell a vállalkozónak lekötnie egy-egy projekt esetében, ami tőke elvonást eredményez, ezzel további tőkehiányt generálva.

 

  • Alacsony hatékonyság, és jövedelmezőség

 

  • Elaprózódott vállalkozási struktúra. A magyar vállalkozások jelentős része egyéni vállalkozás, ez nagyon töredezetté teszi az építőipari ágazatot. A regisztrált építőipari vállalkozások közel 60-70%-a a működő vállalkozás, de ezek jó része sem tevékenykedik folyamatosan, sokat közöttük csak egy építési projekt kivitelezésére hoztak létre. A magyar építési szektor méretstruktúrája nem különbözik jelentősen több, a Magyarországhoz hasonló méretű nyugat-európai országétól, ugyanakkor számosságában túldimenzionált. A túlzott vállalkozói létszám fenntartja az alvállalkozói rendszert és a tartozási láncot, ellehetetleníti a tőkefelhalmozást.

  • Bizalomhiány a piaci szereplők között (államigazgatás-szakma, megrendelő-kivitelező; kereskedő – kivitelező; gyártó – kivitelező). A fekete foglalkoztatásban, gyenge fizetési fegyelemben, csődbe vitt vállalkozások más néven való újraalakításában megvalósuló jogellenes magatartás miatt a vállalkozásokban, a megbízókban és minden piaci szereplőben bizalmatlanság alakult ki egymással szemben.

 

  • Alacsony árérvényesítő képesség

 

  1. Alacsony előkészítettség

Mivel nincs országos beruházási koncepció (lakáspolitika, épületállományi felmérés, felújítási terv, stb.), így projektorientáltság érvényesül, a pályázatok műszaki és gazdasági előkészítése pedig gyenge, a gyors tervezési fázis alatt ritkán érlelődik ki az optimális megoldás, ezáltal a beruházás, az épületek minősége és fenntarthatósága veszélyeztetett. A tervezési idő rövidíti a kivitelezési szakaszra rendelkezésre álló időt, ezáltal szükségessé válik az egy időben végzett kivitelezési munka, amely a technológia sorrend betartását veszélyezteti és a kivitelezőt olyan módosításokra készteti, amelyek hatása nem vizsgált.

 

  1. Az építőipari (kivitelezők) vállalkozások minőségtudata alacsony

Az erős árverseny és az ellenőrzési veszélyeztetettség alacsony foka miatt a vállalkozások minőségrontással érik el az alacsonyabb árakat, valamint a megrendelői kör minőségtudata sem megfelelő, a sokféle minősítés miatt a minősítő védjegyek társadalmi elismertsége alacsony.

 

  1. Hullámzó az ágazati érdekérvényesítés

A szakmai szervezetek érdekérvényesítő képessége változó, nem minden esetben elégséges. Nem látható át a jogalkotási és egyéb államigazgatási tevékenységben való részvételük, a részvétel esetleges, véleményüket változó mértékben érvényesítik. E területen is érződik az alulról szerveződő, hatékony együttműködés hiánya. Az elaprózott vállalati struktúrát a töredezett hazai érdekképviselet (141 szakmai és egyéb szervezet) és szakmai szervezeti felépítés is tükrözi, ami miatt a kommunikáció és a koordináció nehézkes, mind egymás között, mind a kormányzati oldallal.

 

Jogi környezet

  1. Jogkövető magatartás hiánya

  • Irreális áron való vállalkozás

Az erős verseny és ellenőrzés hiánya miatt a bekerülési költség alatti vállalási árakat adnak ki az építőipari vállalkozások, amely nem fedezi az élőmunka minimális költségeit sem. Az irreális ár kialakulását segíti, hogy a megrendelő nem a gondos gazda szemléletével, hanem pillanatnyi pénzügyi érdekei által a legalacsonyabb bekerülési ár mellett dönt. A vállalkozások az erős versenyből szinte kizárólag az árversenyben látják a megoldást. Az irreálisan alacsony vállalási árak a

  • feketemunka terjedéséhez,

  • jogkövető magatartás hiányához,

  • gyenge fizetési fegyelemhez – tartozási lánc kialakulásához,

  • hosszú alvállalkozói lánc létrejöttéhez,

  • az építmények gyenge minőségű műszaki megvalósításához

vezetnek.

 

  • Ki nem fizetett alvállalkozók (tartozási lánc)

A piacgazdaságra való áttérés során megszűntek az univerzális, minden szegmensben saját kapacitással rendelkező cégek, s helyettük a specializációval együtt járó jelentős alvállalkozói láncolatok egymásra épülő hálózata keretében valósulnak meg a beruházások. Az alvállalkozói hálózat indokolatlanul nagy horizontális és vertikális terjedelme miatt egyetlen ki nem fizetett számla is tartozási láncreakciót indíthat el. A jogos számlák kiegyenlítését késlelteti a lekötött betétek forduló napja is, mert az elhelyezett betét utáni kamat hasznáról a fővállalkozó, vagy generálkivitelező nem mond le. A lánctartozás kialakulását a hiányos hitelezővédelmi rendszer és a túlzottan hosszú jogérvényesítési idő is elősegítette. A tartozási lánc fennmaradását az állami beruházások ki nem fizetése, vagy késői kifizetése is generálja.

 

  • Fekete foglalkoztatás

A KSH lakossági munkaerő-felvételének adatai szerint évek óta az építőiparban a hivatalosan bejelentett munkaerőnek több mint duplája dolgozik. A lehetséges okai egyrészt az alkalmi munkavállalók magas aránya, az ágazatra jellemző idénymunka miatt, másrészt az élőmunkát terhelő magas közterhek fizetési kötelezettségének kikerülése és az árverseny. A feketegazdaság nagyarányú működésének egyik oka, hogy magasak az adóterhek, így a ciklikus építőipari teljesítmény igény miatt a „holtidőre” nem tartanak létszámot a nagy és közepes vállalkozások. A szerteágazó szakmai specifikáció miatt szükséges a szak vállalkozások bevonása, így többszörös alvállalkozói szint épült ki, ahol az alvállalkozói lánc alján levő vállalkozások feketén foglalkoztatnak.

 

  • Közbeszerzés

A közbeszerzéseknél előforduló korrupció a bizalmat, a tisztességes versenybe vetett hitet rombolja, hol árfelhajtó, hol pedig minőségrontó hatású.

A közbeszerzések esetén leggyakrabban a legalacsonyabb ár a döntést befolyásoló szempont, a fejlett technológia, innovatív megoldások alkalmazásának támogatása háttérbe szorul.

 

  • Kárvallottja a jogalkalmazás hiányosságának (elhúzódó perek, nincs személyi következmény, alacsony ellenőrzöttség, stb.)

    • az igazságszolgáltatás működési zavarai (jogszabályok egymásra hatása, jogérvényesítés problémái)

    • adóelkerülő magatartás (lehetőség és gyenge behajtás),

    • lánctartozás (joghézag, jogkerülő magatartás).

Az igazságszolgáltatás lassúsága, a peres ügyek több évig való elhúzódása is a jogkerülő vállalkozói magatartást erősíti, valamint az is, hogy egy-egy személy több „alvó céget” működtet az adóelkerülés érdekében. A jogkerülő magatartásnak nincs személyi következménye, visszatartó ereje gyenge. Ez az élet-, és versenyképes vállalkozások ellehetetlenülését is okozhatja, mert a vállalkozások alultőkésítettsége miatt ezen időszakot pénzügyileg áthidalni nem tudják. A jogkövető vállalkozások jogi védelme gyenge, ki vannak szolgáltatva azon cégeknek, projekttársaságoknak, amelyek csalárd magatartást tanúsítanak.

 

  • Építésfelügyeleti ellenőrzések száma alacsony

Az építésfelügyeleti ellenőrzések száma a kivitelezésekhez képest túl alacsony, így visszatartó ereje csekély, nem járul hozzá kellő mértékben a szakszerűtlen munkát végző vállalkozások kiszűréséhez.

 

2)Technológia

  • Az építőipari termelés (kivitelezés) műszaki minősége változó

A középméretű vállalkozások eszközparkja, műszaki képzése, továbbképzése megoldott, azonban a KKV szektor és az egyéni vállalkozók e téren jelentős hátrányban, lemaradásban vannak.

 

  • Alacsony szintű K+F+I tevékenység

A kivitelező építőipar nem vesz részt az innovációban. Jelentős műszaki váltásra van szükség a meglévő épületállomány szigorú épületenergetikai követelményeknek megfelelő felújításához, és új épületek létesítéséhez, amely a korszerű technológia ismeretét és alkalmazását kívánja meg. Hiányzik a párbeszéd a kutatóintézetek, az egyetemek, a vállalatok, illetve a szakmai szervezetek között, amely szintén gátolja a K+F+I terjedését. Az innovatív megoldások hiányában a vállalkozások a hagyományos technológiák legalacsonyabb áron való alkalmazását választják, ez fenntartja az árversenyt és fékezi a technológiai adaptációt. Az innováció hiányában a vállalatok versenyképessége csökken a magyar és külföldi piacokon.

 

3)Humán erőforrás

  • Szakmunkásképzés nem a szakma igényeinek megfelelő

 

  • Az építőipari szakképzés sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem elégíti ki az egyre növekvő igényeket, amely versenyhátrányt okoz, lassítja az innovatív technológiák elterjedését. A szakoktatási intézmények és a szakmai szervezetek, illetve a vállalatok közötti gyenge kommunikáció miatt bizonyos területeken szakmunkáshiány, illetve szakemberhiány alakul ki, míg más területeken túlképzés tapasztalható. A szakmunkások képzése nem gyakorlatorientált. Az építőipari szakiskolákat halmozottan hátrányosan érinti a fenntartói és finanszírozási rendszer jelenlegi működési formája, továbbá a piaci szereplők és az oktatás kapcsolatának hiánya, a mindennapi működés, és a tervezési feladatok végrehajtása során is.

 

  • A fizikai munkavállalók szakmai továbbképzése hiányzik, gyenge

 

  • A felsőoktatás rendkívül szerteágazó, a követelmények, a képzésfajták a szakma igényével nincs következetesen összehangolva

 

  • A szakképzés problémái mellett komoly gondot jelent a vállalkozások fejlődése szempontjából a vállalkozói, a vállalkozás- menedzsment ismeretek hiánya, valamint a szakmai együttműködési készség igényének kialakításához, fejlődéséhez a szükséges kompetenciák hiánya.

scrollUp