Építési beruházás

létrehozva: 2015-11-20

A beruházás komplex jellegű tevékenység, gazdasági, műszaki és beruházás-szervezési tevékenységet is egyesít. A beruházáshoz kapcsolódó jogi szabályozás is komplex, hiszen a beruházásra vonatkozó jogszabályok a polgári jog, a kereskedelmi jog, a pénzügyi jog, a közigazgatási jog és munkajog területét is érintik.

Az építési beruházások megvalósítása érdekében még ennél is többféle, különböző profilú közreműködő együttműködésére és tevékenységeinek összehangolására van szükség, amely tevékenység különféle szerződések megkötését igényli.


Az építési beruházás megvalósításához fűződő fontos gazdasági érdekre tekintettel, különös jelentőséggel bírnak azok a szerződések, amelyek a beruházási célok realizálásában elsődleges szerepet kapnak. Valamennyi egyéb, az építési beruházások lebonyolításában alkalmazandó szerződés csupán kapcsolódó jellegű és célja nem más, mint az elsődleges szerződések valamelyike megvalósításának elősegítése.


A fentiek alapján látható, hogy egy építési beruházás megvalósításához a szerződéses partnereknek az együttműködése elengedhetetlen. Ezek együttműködését különféle szerződési konstrukciók igénybevételével lehet megszervezni. E konstrukciók alapkérdése az, hogy az együttműködés szervezését, a tevékenység összehangolását melyik fél végzi, viseli az ezzel járó kockázatot.


Tiszta párhuzamos vállalkozási rendszerről beszélhetünk, ha az építtető (vagy képviselője a beruházási lebonyolító az építtető nevében) maga köti a szerződéseket a beruházás valamennyi vállalkozó résztvevőjével /a tervezővel, a kivitelezővel, a technológiai szerelővel, stb./. Az ilyen szerződési konstrukcióban a megvalósítási oldal résztvevői egymással nem kerülnek jogviszonyba. A mindennapi gyakorlatra általában nem ez a konstrukció a jellemző, bár a kisebb volumenű vagy vidéki építkezéseken – ahol még jelentős a saját célra történő munkavégzés is – gyakrabban élnek ezzel a fajta megoldással.


A generálelv konstrukcióban látszólag lecsökken a megvalósítási oldal résztvevőinek száma (bár összességében ez nem igaz). Az építtető (vagy képviselője a beruházási lebonyolító az építtető nevében) ilyenkor a fővállalkozó tervezővel, és a fővállalkozó kivitelezővel köt közvetlenül szerződést, akik további közreműködőket vonhatnak be a szerződés teljesítésébe, de azok már az építtetővel/beruházás-lebonyolítóval nem kerülnek közvetlen jogviszonyba. Látszólag teát a beruházásnak 2-3 szereplője van.

Az építési beruházás megvalósításának megszervezését nem minden építtető vállalja. Gyakran előfordul, hogy az egész beruházást /vállalkozási, megbízási, fővállalkozói, vagy egyéb konstrukcióban/ e feladatra szakosodott jogalany bonyolítja, akinek a felelőssége az egész beruházás megvalósításáért attól függ, hogy milyen típusú szerződést köt a beruházóval.

 

scrollUp