Építési-bontási hulladék

létrehozva: 2017-02-14 / módosítva: 2017-03-28

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Hulladéktörvény) tárgyi hatálya kiterjeda Hulladéktörvényben foglaltak kivételekkel – minden hulladékra, így az építési-bontási hulladékra, amelynek fogalmát a Hulladéktörvény az értelmező rendelkezései között határozza meg.

A Hulladéktörvény 2. § (1) bek. 10. pontja szerint építési-bontási hulladéknak minősül minden olyan hulladék, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott építési tevékenységből származik. Az Étv. alapján építési tevékenységnek nevezzük az olyan építési-szerelési vagy bontási munka elvégzését, amelyet az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végeznek.

Az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos tevékenységek előírásait az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet (továbbiakban: BM–KvVM együttes rendelet) foglalja össze.

 

A BM–KvVM együttes rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint annak tárgyi hatálya az Étv. 2. §-ának 8. pontjában meghatározott, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építmények építése és bontása során keletkező hulladékra terjed ki.

 

Építési és bontási hulladéknak kell tekinteni az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, a BM–KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladékokat.

 

Építési és bontási hulladékok csoportosítása

Sor-
szám

A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok

Hulladék EWC kódja

1.

Kitermelt talaj

17 05 04
17 05 06

2.

Betontörmelék

17 01 01

3.

Aszfalttörmelék

17 03 02

4.

Fahulladék

17 02 01

5.

Fémhulladék

17 04 01
17 04 02
17 04 03
17 04 04
17 04 05
17 04 06
17 04 07
17 04 11

6.

Műanyag hulladék

17 02 03

7.

Vegyes építési és bontási hulladék

17 09 04

8.

Ásványi eredetű építőanyag-hulladék

17 01 02
17 01 03
17 01 07
17 02 02
17 06 04
17 08 02

 

Kötelezettségek

Amennyiben bármely, a BM–KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletben szereplő hulladék anyagi minősége szerinti csoportban keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja ezen mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó építési-bontási hulladékot – a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében – a többi csoporthoz tartozó építési-bontási hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. Az építtető ezen kötelezettségének az építési-bontási hulladék keletkezésének helyén, vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben köteles eleget tenni.

Mennyiségi küszöb

Sor-
szám

A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok

 Mennyiségi küszöb

(tonna)

1.

Kitermelt talaj

20,0

2.

Betontörmelék

20,0

3.

Aszfalttörmelék

5,0

4.

Fahulladék

5,0

5.

Fémhulladék

2,0

6.

Műanyag hulladék

2,0

7.

Vegyes építési és bontási hulladék

10,0

8.

Ásványi eredetű építőanyag-hulladék

40,0

 

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 191/2009. Korm. rendelet) 12. § (2 bek. c) pontja alapján a vállalkozó kivitelező feladatai között szerepel egyebek mellett az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban. A vállalkozó kivitelező a saját elektronikus építési naplójának a vezetésével megbízhatja a felelős műszaki vezetőjét /191/2009. Korm. rendelet) 12. § (5) bek./.

 

A 191/2009. Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát a felelős műszaki vezető irányítja, aki értesíti az illetékes környezetvédelmi hatóságot abban az esetben, ha az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri a BM-KvVM együttes rendeletben előírt küszöbértéket. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján kitölti az építési tevékenység végzése során keletkező hulladékhoz az építési hulladék nyilvántartó lapot, a bontási tevékenység végzése során keletkező hulladékhoz a bontási hulladék nyilvántartó lapot és átadja az építtetőnek /191/2009. Korm. rendelet) 13. § (3) i) és n) pontjai/.

 

A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani /BM-KvVM együttes rendelet 10. § (3) bek./.

 

Gyakorlati jellemzők

A Hulladéktörvény 1. § (3) bekezdés d) pontja szerint nem terjed ki a törvény hatálya a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is. Nem terjed ki továbbá a törvény hatálya az 1. § (3) bekezdés e) pontja alapján a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel.

 

A Hulladéktörvény 92. § (3) bekezdése – összhangban a HKI előírásával – előírja, hogy 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.

 

A Hulladéktörvény 15. § (6) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság a hulladéklerakás engedélyezésekor a 92. § (3) bekezdésre tekintettel meghatározza a települési hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék mennyiségét.

 

A Kormány a Hulladéktörvény 88. § (1) bekezdés 15. pontja szerint felhatalmazást kapott, hogy rendeletben szabályozza az építési-bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek, az építési-bontási törmelék újrahasználatának, valamint az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait. A rendelet még nem készült el.

 

 

 

scrollUp