Építési közbeszerzés

Wéber László
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-02-02

A közbeszerzés – a szó valódi értelmében - a köz pénzéből és a köz számára történő bármiféle beszerzés, azaz lehet árut beszerezni, szolgáltatást beszerezni, építési beruházást megvalósítani. A szócikkünk címe a közbeszerzés terminológiája szerint elvileg „egynemű” beszerzés: építési beruházás beszerzése, megvalósítása – ám tudjuk, hogy ez a valóságban összetettebb folyamat, mert a tervezés szolgáltatás beszerzése útján történik és nem egy épületbe, építménybe kerülnek olyan felszerelések, berendezések, amelyek árubeszerzés révén jutnak a rendeltetési helyükre.

Az építési közbeszerzés magát a kivitelezési folyamatot, a szóban forgó épület, építmény megvalósítását szolgáló beszerzés, azaz a kivitelező, megvalósító szervezet, vállalkozás kiválasztását célzó eljárás, amit a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény szabályoz. Ennek a törvénynek és a hozzá kapcsolódó rendeleteknek szinkronban kell lennie az Európai Unió idevágó szabályozásával, irányelveivel - tekintettel az EU egyik alapelvére, az áruk és szolgáltatások szabad áramlására, azaz a tagországok előtti piacnyitásra. Ezek szerint „a közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések tekintetében a nemzeti közbeszerzési eljárásokat koordináló rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és a közbeszerzés területén biztosítva legyen a verseny.”

Az építési közbeszerzés terén az említett „bizonyos értékeket meghaladó” szerződésekre (azaz az uniós értékhatárt elérő beszerzésekre) az Európai Unió valamennyi tagállamából lehet ajánlattevőként fellépni, az ezen értékhatár alatti esetekre az ún. nemzeti rezsim előírásait kell alkalmazni – ám az idézett alapelvek minden közbeszerzési eljárásra igazak és érvényesek.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 8.§ (1) bekezdésének megfogalmazása szerint „a közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás lehet.”

A törvény definiálja az építési beruházás fogalmát is a 8.§ (3) bekezdésében:

„Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése.”

 

Az előzőekben említett 1. számú melléklet a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének az átvételét jelenti – ez az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló rendeletnek a nómenklatúrája, illetve annak az építési munkák megnevezését és rendszerezését tartalmazó kivonata, amely ún. CPV és NACE kódokba sorolja az építési munkákat; ilyen módon azok egyértelműen beazonosíthatók. A CPV (Common Procurement Vocabulary) rendjét a 2195/2002/EK rendelet hozta létre; ez a közbeszerzésekhez alkalmazandó egységes osztályozási rendszer, amely egységesíti az ajánlatkérők által a szerződésük tárgyának megnevezéséhez használt hivatkozásokat; a NACE ("Nomenclature générale des activités économiques dans les Communautés Européennes") a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolási szabványa az EU-ban – megfelel a magyar KSH által használt TEAOR (Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) rendjének.

Nyilvánvaló, hogy a fentiekben közölt definíció szűkebb az építési beruházás általános (műszaki, építészeti, közgazdasági, stb.) értelmezésénél – ám a közbeszerzés sajátos szempontjai alapján erre vonatkozik a hatályos törvény. Még egy pontosítást kell tennünk: van egy minimális értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a beszerzőnek – az építési beruházások esetében jelenleg nettó 25,0 millió forint, ami a nemzeti eljárásrend alsó határa. Ez azt jelenti, hogy a nettó 25,0 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó és közpénzből finanszírozott építési beruházások esetében kötelező a közbeszerzési törvény szerinti eljárást lefolytatni. A jelenlegi jogszabályok adta értékhatárok szerint

  • a nettó 25,0 millió forint és 1.603.295.750  forint közé eső becsült értékű építési beruházások beszerzése során a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény harmadik része (110.§ - 117.§) szerinti ún. nemzeti eljárásrend előírásait kell betartani, míg
  • a nettó 1.603.295.750 forint feletti becsült értékű építési beruházásokra a hivatkozott törvény második részének (49.§ - 109.§) szabályai az alkalmazandóak.

Fontos megjegyezni, hogy a nettó 25,0 millió forint értéket el nem érő építési beruházások esetében a 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 4. § (3) bekezdése előírja, hogy az általában közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérők az előzőek szerinti nemzeti értékhatár alatti, de egymillió forintot elérő beszerzéseik esetén is kötelesek legalább három ajánlatot bekérni és a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról rendelkező 459/2016. (XII. 23.) Kormányrendelet előírásai szerint eljárni – azaz a nyertes ajánlattevő kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően dönteni.

Az építési közbeszerzéseknek több sajátos vonása van, amelyek egyrészt az építési folyamat, illetve termelés sajátosságaiból fakadnak, másrészt a közbeszerzési alapelvek (elsősorban a verseny tisztasága, az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvei) alkalmazásából következnek. Ezek a sajátos vonások egyrészt a törvényben, másrészt az ahhoz kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokban öltenek testet; ezek közül – részben az újdonság-jellegük miatt - kiemeljük a következőket:

  • az építési beruházás becsült értékének meghatározása, lásd a 17.§ (5) bekezdését – a műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező teljes építési beruházás értékét kell meghatározni, ami igen komplex és nagy felelősségű feladat;
  • építési beruházás esetén az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott tervek birtokában indítható meg és egyes esetekben az ajánlatkérőnek (megrendelőnek, építtetőnek) tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell, lásd a 28.§ (3) bekezdését; ez a külön jogszabály az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet;
  • az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárásban rendelkezésre bocsátott dokumentumok (ajánlati dokumentáció) kiemelt fontosságú a műszaki leírás, lásd az 58.§ (2) és (3) bekezdését; ennek általános alapelve: „a műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.”;
  • építési beruházás esetében az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő (tehát alvállalkozó igénybe vétele nélkül) végezzen el, lásd a 65.§ (10) bekezdését;
  • az építési beruházások szempontjából fontos, hogy a beérkezett ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető (de nem kötelező ismertetni) a rendelkezésre álló fedezet összege, lásd a 68.§ (4) bekezdését;
  • az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő építési beruházások, tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások esetében nem alkalmazhatja „a legalacsonyabb ár szempontját” egyedüli értékelési szempontként, lásd a 76.§ (5) bekezdését;
  • értékelési szempontként alkalmazható az ún. életköltség-számítás is, amelynek módszertanáról a Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki;
  • az aránytalanul alacsony ár megítéléséhez az ajánlatkérő köteles írásban indoklást kérni az adott ajánlattevőtől, lásd a 72.§-t;
  • az uniós értékhatár alatti (nemzeti) eljárásrendben az építési beruházásokra némileg eltérő szabályok vonatkoznak, ha a becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot, illetve ha az nettó 300 és 700 millió forint közé esik, valamint ha nettó 700 millió forint fölötti értékű, lásd a 113.§ - 115.§ -okat;
  • az építési beruházásra vonatkozóan megkötött szerződés teljesítésére sajátos rendelkezések is vonatkoznak, például az ellenérték kifizetése a 135. § (3) szerint, illetve az ott hivatkozott 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 32/A. §-a alapján úgy történik, hogy az építtető, megrendelő előbb az alvállalkozók teljesítése utáni ellenértéket utalja át a vállalkozónak, kivitelezőnek, majd annak továbbutalása után (azaz az alvállalkozók kifizetését követően) lehet az építtetőnek, megrendelőnek kifizetnie a vállalkozói, fővállalkozói tevékenység ellenértékét;
  • a két hónapnál hosszabb átfutási idejű építési beruházás esetében a teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő, de legfeljebb 75 millió forint összegű előleget köteles a megrendelő, építtető nyújtani; ennél nagyobb mértékű előleg is nyújtható, sőt: támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén ún. szállítói kifizetés során 30 % mértékű előleg igénybevételének lehetőségét kell biztosítani, lásd a 135.§ (7) – (9) bekezdéseit;
  • az építési beruházásra vonatkozó szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének a 65 %-át, lásd a 138. § (1) bekezdését;
  • ugyanakkor a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe a saját teljesítésének 65 %-át meghaladó mértékben további közreműködőt, lásd a 138.§ (5) bekezdését;
  • a megkötött szerződés módosításakor egyrészt vizsgálandó az ellenérték növekedése, ami építési beruházás setében nem lehet több, mint 15%; lásd a 141.§ (2) bekezdését, illetve
  • ha az eredeti szerződő féltől további – az eredeti szemződésben nem szereplő - építési munkák megrendelése szükséges, akkor új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható a szerződés, maximum az eredeti szerződéses érték 50 %-áig, lásd a 141. § (4) b) pontját és ennek további alpontjait.

Mint látható, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény építési beruházásokra vonatkozó előírásai az ajánlatkérést, az ajánlatadást, az elbírálást, a szerződéskötést, a szerződés teljesítését, annak esetleges módosítását igen széles körűen szabályozzák. Ezen szabályok pontos értelmezése, betartása nem egy esetben kívánja a jogi, szakjogászi közreműködést.

 

Wéber László

scrollUp