Építési műszaki ellenőr

létrehozva: 2015-11-23

Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartását. Ő az építtető helyszíni képviselője.

Alapvető feladatait a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 16. §-a rögzíti. Mindenek előtt utal az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre, amiből kiemeli az építési műszaki ellenőr fő tennivalóit: a 43. §-ban foglaltak közül felel

„e) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért,

f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok (tervek) meglétéért, az elektronikus építési napló vezetése esetén az építési napló készenlétbe helyezéséért,

g) az építési munkaterület átadásáért,

h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért.”

A felsoroltakon kívül a 16.§ a következők szerint határozza meg a fő feladatokat:

  • az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján,
  • az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a geotechnikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
  • az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,
  • a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban,
  • a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
  • az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése, a műszakilag indokolt további vizsgálatok meghatározása, az ellenőrzések és a vizsgálatok adatainak, valamint a szükséges intézkedések meghatározásának bejegyzése az építési naplóba,
  • az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,
  • egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
  • a beépített építési termékek teljesítmény nyilatkozatai meglétének ellenőrzése,
  • az építési műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban,
  • műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése,
  • műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására),
  • pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése,
  • teljesítésigazolás kiállítása és átadása vagy megküldése a fővállalkozó részére, illetve rögzítése az építési naplóban a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől – ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától – számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül,
  • az építtetővel az o) pontra vonatkozó eltérő megállapodás esetén műszaki igazolás kiállítása,
  • a szerződésben meghatározott vállalkozói díj és a számlázható összegre tett javaslat eltérése esetén az eltérés indoklása és
  • annak ellenőrzése, hogy a tervező által meghatározott elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, illetve ha azzal egyenértékű, vagy attól jobb teljesítményértékű helyettesítő építési terméket választanak ki, azzal értsen egyet a tervező és az építtető.

A „bizalmi” jellegű tevékenységéből fakadóan az építési műszaki ellenőr az építési munkaterületen, illetve a kivitelezéssel összefüggésben felmerült bármiféle hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az építtetőt – az építési naplóban igazoltan – haladéktalanul értesíteni.

Fontos jogszabályi előírás: amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes fővállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok – az építési napló részeként – a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak.

Az építési műszaki ellenőr kötelező közreműködése legalább az építési beruházás induló kivitelezési munkáira vonatkozó kivitelezési szerződés megkötésétől az építési beruházás végszámlájának a kiegyenlítéséig tart. Kötelező az építtetőnek építési műszaki ellenőrt megbízni, ha

  • az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,
  • az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,
  • az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi,
  • az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy
  • építtetői fedezetkezelő működik közre.

Az építési műszaki ellenőr megbízását írásba kell foglalni; ennek megkötésére a Polgári Törvénykönyvben szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződést minden esetben írásban kell megkötni. A szerződésnek tartalmaznia kell

  • a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét,
  • az építési műszaki ellenőr megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét,
  • az építési műszaki ellenőr díját, fizetési módját, határidejét,
  • az építési műszaki ellenőr feladatainak és felelősségének meghatározását.

    Emellett a szerződéssel kapcsolatban a már hivatkozott 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 16. § (6) bekezdése is rendelkezik. Eszerint az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltakon túlmenően rögzíteni kell az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát, az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető tájékoztatásának módját, valamint a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat.

    Fontos szem előtt tartani, hogy az építési műszaki ellenőr általában munkamegosztásban dolgozik az beruházás-lebonyolítóval, akinek az alkalmazása nem kötelező. Mindketten az építtető feladatainak ellátását segítik, de amíg az építési műszaki ellenőr az építtető helyszíni képviselőjeként alapvetően a kivitelezés minőségével és a teljesítés igazolásával kapcsolatban lát el feladatokat, addig a beruházás-lebonyolítót minden más, a beruházás megvalósítását elősegítő feladattal bízzák meg.

    Az építési műszaki ellenőr ún. szakmagyakorlási tevékenységet végez a munkája ellátása során; rá, mint szakemberre, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak. Eszerint a „jogosítvány” szerint építési műszaki ellenőri tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható a következő területeken:

  • általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület,
  • sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület,
  • szakági felelős műszaki vezetői szakterület.

Ez a kormányrendelet bizonyos összeférhetetlenségi szabályokat is megfogalmaz: a 22. § (3) – (6) bekezdéseiben a felelős műszaki vezető és az építési engedélyezésben részt vevő hatósági, a műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri munka összeférhetetlenségét, valamint a felelős műszaki vezető munkáltatójával kapcsolatos kizáró tényezőket határozza meg.

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre alapvetően a szakmagyakorlási tevékenység általános szabályai vonatkoznak, azaz a szakmagyakorlás engedélyezése iránti kérelem benyújtása, az engedélyezési eljárás, a névjegyzékbe vétel a területileg illetékes Mérnöki Kamaránál történik.

A hivatkozott kormányrendelet jelentős változást hozott az építési műszaki ellenőrök továbbképzését illetően: ötévente egyszer kell kötelező általános jogi továbbképzésen, illetve a sajátos építményfajták (a bányászat, energetika, gáz- és olajipar, hírközlés, közlekedés, vízgazdálkodás építményei) esetében szakterületi ismeretekkel bővített jogi továbbképzésen részt vennie az építési műszaki ellenőrnek. Az ún. szakmai továbbképzés csak a kamrai tagsághoz kötött szakmagyakorlók (tervezők, szakértők) esetében kötelező; a korábbi „szabadon választható” (továbbképzési pontos) képzések megszűntek.

Az említett jogi továbbképzések tematikáját az építésügyért felelős miniszter határozza meg, az ehhez kapcsolódó tananyagot a Magyar Mérnöki Kamara dolgozza ki és szintén a miniszter hagyja jóvá. Erről a jogi képzésekről bővebb információk az illetékes szakmai kamara honlapján érhetők el, a http://www.mmk.hu/szolgaltatasok/jogi_kepzesrol címen; a képzés távoktatásos formában történik és tesztvizsgával zárul.

scrollUp