Építési szerződés

létrehozva: 2015-11-20

A Polgári Törvénykönyvről (PTK) szóló 2013. évi V. törvény rendelkezik a szerződésekről, ezen belül vállalkozási típusú szerződésekről, melyek nevesített fajtája a kivitelezési szerződés; ezt a kategóriát nevezte a korábbi PTK építési szerződésnek.

A szerződések legfontosabb alapelvei a jelenleg hatályos PTK szerint:

6:58. § A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

6:59. § (1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.

(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

6:60. § (1) Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.

(2) Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.

6:61. § A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

6:62. § (1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

A 6:60 § (1) bekezdésére elsősorban a Közbeszerzési Törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetén megkötendő szerződésekre vonatkozó különös szabályok miatt kell figyelemmel lenni.

A fentieken túlmenően:

6:63. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.

Hangsúlyozzuk a felek szabad akaratából történő szerződéskötés fontosságát – bármelyik félre nézve hátrányos szerződés megkötése esetén is a felek „szabad akaratukból” járnak el.

A vállalkozási szerződések fontos ismérve, hogy

6:238. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

Ehhez a definícióhoz kapcsolódva:

6:239. § (1) A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.

(2) Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni.

6:240. § (1) A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.

(2) Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

6:241. § [(1) Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

(2) A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.

Ezek az idézett meghatározások egyre közelebb visznek minket a kivitelezési (építési) szerződés ismérveihez, amit a PTK így fogalmaz meg:

6:252. § (1) Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.

(2) A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.

(3) A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a PTK témánkba vágó, a kötelmi jog körébe tartozó rendelkezései alapvetően diszpozitív jellegűek, azaz a szerződő felek – bizonyos keretek között – a saját megállapodásaikat tekinthetik az adott esetben jogilag érvényesnek és irányadónak; természetesen azon területek kivételével, amelyeket a PTK, illetve más jogszabályok megtiltanak, vagy nem engednek meg. Ezen körülmény miatt is mindenképpen ajánljuk, hogy a kivitelezési szerződés megkötése során a felek jogászi, ügyvédi közreműködést vegyenek igénybe.

A szerződéskötéshez az említett jogi, ügyvédi közreműködést indokolja továbbá az a tény is, hogy a PTK idézett meghatározása szerinti, a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a mű) megvalósítása általában nagyon összetett, az építési termelő tevékenység sajátosságai miatt sokféle kockázattal terhelt, igen sok közreműködő összehangolt munkáját igénylő, relatíve hosszú időtartamú tevékenység, amelynek az eredménye csaknem mindig nagy értékű; az erről szóló kivitelezési szerződés megkötése komoly előkészítést, a körülmények és lehetséges következmények pontos ismeretét, mérlegelését igényli.

A kivitelezési szerződésről részletesen rendelkezik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (6) bekezdése, illetve erre való hivatkozással az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet II. fejezete. Itt a 3.§ többek között kimondja, hogy

  • üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni a kivitelezési szerződést;
  • a kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett;
  • a kivitelezési szerződés kötelező tartalmi elemeit (tárgy, ellenérték, elszámolás, ellenőrzés, építtetői nyilatkozat arról, hogy az ellenérték pénzügyi fedezetével rendelkezik, stb.).


A 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet ún. kógens jogszabály, amelynek előírásai kivétel nélkül, mindig, feltétlenül és eltérést nem engedve érvényesek.

 

scrollUp