Építésügyi hatósági képzés

létrehozva: 2015-11-21

A szakmai továbbképzés célja a köztisztviselő szakmai felkészültségéhez, valamint az egységes jogalkalmazáshoz szükséges ismeretek biztosítása az adott továbbképzési időszak alatt bekövetkező jogszabályi változások figyelembevételével.

 

Az építésügyi hatósági feladatokat és az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő foglalkoztatási feltétele többek között a szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel. Mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte.

Részben mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a köztisztviselőnek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie.

A szakmai továbbképzés határidejének elmulasztása esetén - a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő munkakörében nem foglalkoztatható tovább.

 

Építésügyi szakmai továbbképzést teljesít

  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyekben döntéshozói és döntés-előkészítői feladatokat ellátó köztisztviselő és kormánytisztviselő,
  • a műemlékkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos ügyekben döntéshozói és döntés-előkészítői feladatokat ellátó kormánytisztviselő, és
  • a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott „Építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi igazgatási feladatok jogi támogatása” munkakörben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő.

 

A köztisztviselő építésügyi szakmai továbbképzésen a közigazgatási alapvizsga letételét követően vesz részt. Az alapvizsgával rendelkező köztisztviselő első szakmai továbbképzési időszaka 2014. január 1-jével kezdődik. A közigazgatási alapvizsgával nem rendelkező köztisztviselő első szakmai továbbképzési időszaka az alapvizsga letételét követően kezdődik. Az alapvizsga letétele alól mentességgel rendelkező köztisztviselő szakmai továbbképzési időszaka a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.

 

A szakmai továbbképzést

  • az első fokú hatóság köztisztviselője részére a építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, építésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal,
  • a másodfokú hatóság köztisztviselője részére a miniszter a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LLTK) bevonásával
  • az örökségvédelemmel összefüggő területeken a Forster Központ

szervezi.

 

 

A szakmai továbbképzésből

a) az összes érintett köztisztviselőnek az A)-C) pontban,

b) a műemlékvédelemmel foglalkozó köztisztviselőnek a D) pontban,

c) a jogi támogatási munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőnek a D) pont 1-4. alpontjában

foglalt témakörökből kell szakmai továbbképzést teljesítenie.

 

ÉPÍTÉSÜGYI SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS TÉMAKÖREI

A) ÉPÍTÉSÜGYI TÉMAKÖRÖK

1. Az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

2. A településrendezési eszközök alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

3. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárásai

4. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés

5. Szabálytalan építési tevékenység feltárása, az építésügyi szankciórendszer alkalmazása

6. Építésügyi bírság kiszabása

7. Építésfelügyeleti bírság kiszabása

8. Építésügyi és építésfelügyeleti kötelezések végrehajtása

9. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás használata az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

10. Építési termékek építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozó szabályok alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

11. Az energetikai követelmények alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban

12. Az építésügyi szabványok alkalmazása

13. Az építményekkel szemben támasztott követelmények

15. Építésügyi fogalomrendszer

16. Az építésügyi eljárásokban a szakhatóságokra vonatkozó előírások

17. Az építőipari kivitelezésre vonatkozó előírások

18. Az építési napló

19. Az építési folyamat szereplői

 

B) ÉTDR TÉMAKÖRÖK

1. Az ÉTDR által használt adatok és iratok köre, típusa

2. Ügyféloldali cselekmények

3. Építésügyi hatósági eljárási cselekmények

4. Hatósági eljárásokhoz kapcsolódó hatósági cselekmények

5. Társhatóságok közreműködése: szakhatóság, településképi véleményezés, belföldi jogsegély

 

C) ELEKTRONIKUS ÉPÍTÉSI NAPLÓ TÉMAKÖRÖK

1. Az e-építési napló által használt szerepkörök

2. Az e-építési napló készenlétbe helyezésével kapcsolatos cselekmények

3. Az e-építési napló rendszere

4. Az e-építési napló vezetésével kapcsolatos vállalkozó kivitelezői cselekmények

5. Az e-építési naplóhoz kapcsolódó hatósági cselekmények

 

D) MŰEMLÉKVÉDELMI TÉMAKÖRÖK

1. Műemlékvédelem alapjai

2. A műemlékvédelem mint hatósági tevékenység

3. Műemlékfelügyeleti tevékenység ismeretei

4. Műemlékvédelem sajátos tárgyai és területei

5. Műemlékek kutatása

6. Műemlékek (és tartozékok, berendezések) helyreállítása, rekonstrukciója

6.1. Műemléki restaurálás és konzerválás

6.2. Épületdiagnosztika és épületkárosító tényezők

6.3. Történeti építőanyagok alapismeretei

6.4. Történeti épületszerkezetek védelme

6.5. Műemlék-tartozékok, berendezések és felszerelések védelme

7. Műemlékek fenntartása, megőrzése

8. Műemlékek fejlesztése, korszerűsítése

scrollUp