Építésügyi jog

létrehozva: 2015-11-24

Az Építésügyi Tudás Műhely honlapon található valamennyi anyaga, témaköre szakmai tartalmú. Aki végzettsége, munkája, érdeklődési területe szerint érintett, annak ismerősen szólnak a kereshető és kezelhető struktúrába rendezett írások. Ennek a résznek, az építésügyi jognak a következő oldalakon összerakott tartalma tulajdonképpen ugyanerről szól az állam által jogszabályban megerősített szabályozási akarat formájában. Megismerhető belőle az építésügy jól felépített jogi, jogszabályi rendszere, amely a hazai, nemzeti jog jogszabályi hierarchiája szerint részletezi az építési joganyagot valamint az Európai Unió szabályozásából a területre vonatkozó jogszabályokat.

Az építésügyi jog szűkebb értelemben csak az általános építésügyi jogszabályok rendszere, azonban a jogi szabályozás ide sorolja a sajátos építményfajták szerinti jogszabályokat is.

(Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. [Étv.])

Az építési szabályozás célját legátfogóbban a legfontosabb szakmai jogszabály, az egyszerűen ”építési törvénynek” nevezett törvény címe fejezi ki: az épített környezet alakítása és védelme.

Az építési jog ma a közigazgatási jog részterülete is, azonban ez csak a közhatalmi jellegű tevékenységek szabályozását jelenti. Ennek keretében az építésügy igazgatási tevékenység, amely az építés ügyeit fogja át.

Részét képezi azonban a jogterületnek a Tudás Műhely oldalain kifejtett sok más terület szabályozása, mint a szakmagyakorlás, az építésgazdaság vagy az épületenergetika. Műszaki jellegű szakmáról lévén szó, a technikai-műszaki fejlődés a jövőben is újabb szabályozási igényeket fog felvetni. Többek közt ezzel is köthető  a szabályozás változásainak nagy száma és az is, hogy a jogterületre vonatkozó jogismeret viszonylag alacsony. Érdemes megnézni ebben a vonatkozásban az építési jog szabályozási tárgyának alakulását az első törvénytől (1937. évi VI. törvénycikk. a városrendezésről és az építésügyről) a hatályos jogszabályokig.

Az építésügyi jog a további oldalakon a hatályos tematikus joganyagot tartalmazza.

 

scrollUp