Építésügyi minőség

létrehozva: 2015-11-23

Minőség az építésügyben

Mi tartozik az építésügyi minőség körébe és mit is tekintünk minőségnek és milyen építésügyi területeken. Mielőtt választ adnánk a kérdésre, nézzük meg először, mi is tartozik az építésügy körébe?

 

Építésügy

Ha a szigorú jogszabályi környezetet nézzük, akkor az építés alaptörvényét, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt [Étv. 1. § (1) bekezdés] kell alapul vennünk. E szerint az építésügy fogalmába tartozik

a) a településfejlesztés és a települések területének rendezése (településrendezés),

b) a településfejlesztés tervezése és a településrendezés tervezésére (településtervezés),

c) az építmények, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásai,

d) az építmények építészeti-műszaki tervezése (építészeti-műszaki tervezés),

e) az építmények kivitelezése,

f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményei,

g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint az építészeti örökség védelme,

h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkák,

i) az a)-h) pontok körébe tartozó kutatás, műszaki fejlesztés és ezek eredményének alkalmazása,

j) az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatok, hatáskörök és hatósági jogkörök,

k) az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítása (szabályozás), alkalmazásuk ellenőrzése és érvényre juttatása.

 

Ha viszont saját szavainkkal szeretnénk megfogalmazni, akkor úgy fogalmazhatnánk, hogy az építésügy körébe tartozik az építési beruházás gondolatának megfogalmazásától kezdve, a tervezésen, engedélyezésen és kivitelezésen keresztül a megvalósításhoz és az azt követő fenntartáshoz, üzemeltetéshez szükséges összes tevékenység az építmény teljes fennállása idején

Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége

Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények amelyek létesítésekor – az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség

Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése

 

Ha már így letisztáztuk az építésügy fogalmát, nézzük meg a minőség értelmezését először általánosságban, majd pedig az építésüggyel összefüggésben.

 

Minőség

Köznapi jelentése: a dolog jellemző tulajdonságainak összessége, amelyek meghatározzák képességét az elvárt igények kielégítésére, vagy még egyszerűbben a dologgal szembeni igény kielégítésének mértéke. Vagyis a dolog jellemzőinek az értékelése az elvárthoz képest és az értékelés eredménye (jó vagy rossz minőség). A minőség mindig egy viszonyítási mérték, az elvárthoz, a szabályokhoz (szabványhoz), a felhasználói igényekhez, követelményekhez képest ténylegesen milyen a termék, a tevékenység, a szolgáltatás?

 

Jelentésárnyalatbeli eltolódással az ISO 8404 nemzetközi szabvány szerint „a minőség, a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek arra a képességére, hogy kifejezett vagy elvárható igényeket kielégítsen.” (Lőrinc, 1996. 1. o.)

 

Építésügyi minőség

Az építésügyben a – minőséget befolyásoló - követelményeket elsősorban jogszabályok, szabványok és szakmai előírások tartalmazzák. Ezen túlmenően az építtetők, gyártók, beruházók, felhasználók további elvárásokat fogalmaznak meg saját és a piac igényei alapján.

 

Az építésügyben tehát az elvárások igen sokrétűen fogalmazódnak meg. Elvárásai vannak a beruházónak, a tulajdonosnak, a tervezési és az építési folyamat szereplőinek, a hatóságoknak, a jogszabályoknak és szabványoknak, a leendő használónak, az üzemeltetőnek és a szűkebb és tágabb környezetnek is. Ezért az építésügyben úgy fogalmazhatunk, hogy ezen külső és belső elvárások teljesítése során a jogos magánérdekeket a helyi és az országos közérdekkel egyensúlyba kell hozni.

De fontos szempont az is, hogy az elvárások egy része szakmai jellegű, más része viszont gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi, vagy pl. társadalmi.

 

A szakmai alapkövetelményeket egyrészt a szervezet, vagy személy felhalmozott sajátos tudása, tapasztalata adja, más részét jogszabály és a hozzákapcsolódó szabványok tartalmazzák:

 

Az építésügyi alapkövetelményeket – az uniós szabályozással összhangban - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) az alábbiak szerint fogalmazza meg:

 

Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint

a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

b) a tűzbiztonság,

c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,

d) a biztonságos használat és akadálymentesség,

e) a zaj és rezgés elleni védelem,

f) az energiatakarékosság és hővédelem,

g) az élet- és vagyonvédelem, valamint

h) a természeti erőforrások fenntartható használata

alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.

A tervezési program

  • olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését.
  • rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni.
  • vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.
  • tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását, megnevezve az építési tevékenységet.
  • a tervezés tárgyától függően ismertetni kell

a) a beruházás költségkeretét,

b) a tervezés előzményeit,

c) a kiindulási adatokat,

d) a helyszínt,

e) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,

f) a járművek elhelyezésére vonatkozó igényeket és információkat,

g) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,

h) a közműellátottság mértékét, és

i) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,

j) műemlék esetén az értékleltár és az építéstörténeti kutatási dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat.

 

Az alapvető követelmények kielégítését a vonatkozó magyar nemzeti szabvány alkalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenértékű teljesítését biztosító megoldással lehet teljesíteni.

 

Az alapkövetelményeken túl:

Az építményt és annak részét, szerkezetét, beépített berendezését és vezetékrendszerét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy azok a magyar nemzeti szabványok által megkövetelt biztonsággal

a) feleljenek meg a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt - a rendeltetési céljuknak megfelelő biztonsággal - az állékonyság és a mechanikai szilárdság, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek,

b) nyújtsanak védelmet a várható hatások okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használata során, és

c) feleljenek meg és álljanak ellen a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak.

 

Építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az

a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,

b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,

c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,

d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,

e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,

f) építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,

g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

 

További - OTÉK-ban vagy más jogszabályban előírtakon túli - követelményt szabványok, műszaki, technológiai előírások, vagy a szerződésben, tervezői programban a megrendelő írhat elő.

 

A fentiek alapján láthatjuk, hogy az építési minőséget a legtágabb értelemben kell értelmeznünk, mert több – építésügyhöz szorosan kapcsolódó - tényezőnek való megfelelési mód és mérték is befolyásolja: így pl. a környezet-természetvédelem, az egészségvédelem, az energetikai megoldások, tűzvédelem, stb.

 

Az építésügyi minőséget befolyásolók köre a megvalósítási folyamatban

Az építtető/beruházó/megrendelő, a beruházáslebonyolító, a tervező, a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, valamint a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői) kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében.

 

Építtető/beruházó/megrendelő:

Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

A minőséget érintően felel:

  • a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért,
  • az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,

A minőséget érintően feladata

  • a meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása,
  • a vállalkozó kivitelező által az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének biztosításáról szóló értesítés építési naplóban történő rögzítésétől - a felek eltérő megállapodásának hiányában - számított legkésőbb három munkanapon belül az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése és bejegyzése az építési naplóba, ha építési műszaki ellenőrt nem kell megbízni, vagy építési műszaki ellenőr egyébként nem kerül megbízásra,
  • a műszaki átadás-átvételi és az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel,

 

Beruházáslebonyolító:

Az építtető képviselője, alkalmazása nem kötelező.

A minőséget érintően feladata

  • a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése,
  • a tervező, a fővállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása és tevékenységük koordinációja,
  • az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása,

 

Az építészeti-műszaki tervező (az engedélyezési és a kivitelezési tervek készítője):

A minőséget érintően feladata

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabályban foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján az építőipari kivitelezéshez szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.

A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti.

 

A minőséget érintően felelős:

a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)

aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,

ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,

ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

 

Építési műszaki ellenőr:

Az építési műszaki ellenőr - az építtető helyszíni képviselőjeként - az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.

A minőséget érintően feladata:

  1. az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján,
  2. az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a geotechnikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
  3. a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban,
  4. a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
  5. az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése, a műszakilag indokolt további vizsgálatok meghatározása, az ellenőrzések és a vizsgálatok adatainak, valamint a szükséges intézkedések meghatározásának bejegyzése az építési naplóba,
  6. az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,
  7. egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
  8. műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására),
  9. haladéktalanul értesíti - az építési naplóban igazoltan - az építtetőt hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről,

 

Vállalkozó kivitelező

  • vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet,
  • fővállalkozó kivitelező: az építtetővel kivitelezési szerződést kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező,
  • alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező,
  • megrendelő vállalkozó kivitelező: az alvállalkozóval kivitelezési szerződést kötő, ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező,

 

A minőséget érintően feladata:

  1. az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése,
  2. a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése,
  3. a saját munkájához kapcsolódó elkészült munkarészek ellenőrzése, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének, és az építtető, építési műszaki ellenőr felhívása alapján további vizsgálatok feltételeinek biztosítása, valamint az ellenőrzésekhez kapcsolódó tények és adatok építési naplóban történő rögzítése.

 

A vállalkozó kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a tervdokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési terméket kell beépítenie. Annak az építési terméknek a kiválasztásáról, amelynek a tervdokumentációban nem került meghatározásra az elvárt teljesítménye, az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett a tervező, a kivitelező és az építtető közösen gondoskodik. Ha a tervdokumentációban meghatározott építési terméket a kivitelezés során más építési termékkel szükséges helyettesíteni, akkor a helyettesítő építési terméket az előírtak szerint kell megválasztani. A tervdokumentációban meghatározott építési termék helyettesítésének tényét és körülményeit az építési naplóban rögzíteni kell.

 

Felelős műszaki vezető

Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja, akinek a tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező kivitelezési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

 

A minőséget érintően feladata:

  1. az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,
  2. a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,
  3. a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
  4. annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése,
  5. az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével.
  6. dönt a természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.

 

Az építésügyi minőség megítélése

A szakirodalom szerint a minőség megítélése lehet

  • Építmény, mint termék alapú: a minőség meghatározott tulajdonság jelenlétén vagy hiányán alapszik. Ha valamely kívánatos tulajdonság súlyozottabban van jelen, a termék, vagy a szolgáltatás jó minőségű.
  • Kivitelezés, mint termelés alapú: e szerint a minőség egy adott termék vagy szolgáltatás megfelelése előre meghatározott kívánalmaknak vagy specifikációknak.
  • Építtető, mint felhasználó alapú: A minőség meghatározásának egyetlen feltétele az, hogy képesek vagyunk-e az építtetők igényeit, elvárásait, szükségleteit kielégíteni.
  • Építmény, mint érték alapú: a minőség azt jelenti, hogy meghatározott tulajdonságú terméket vagy szolgáltatást ajánlunk az építtetőnek elfogadható áron.

 

Jó, megfelelő, vagy kiváló építési minőséget akkor állíthatunk elő, ha az elvárásokat időben megismerjük (kik és mit várnak el tőlünk), s elérendő célként megfogalmazzuk. A megismert elvárásokra magas szintű elméleti és gyakorlati tudással kell válaszolnia a „minőségi munkát” végzőnek.

 

Hogyan derül ki, hogy a termék, építmény, építési tevékenység megfelelő minőségű-e, vagy egyáltalán milyen minőségű?

Ellenőrzéssel! Vizsgálattal! Szakmai bírálattal! Értékeléssel!

Ezt hívják sok helyen minőség-ellenőrzésnek, vagy megfelelőség-vizsgálatnak, vagy hatósági ellenőrzésnek.

 

Ellenőrzés (megfelelőség-vizsgálat, minőség-ellenőrzés)

Eszköze

  • elektronikus teljesítésigazolás az építési naplóban:

A fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenység szerződés szerinti, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerinti elvégzését az építtetőnek vagy - alvállalkozói szerződés esetén - a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek jelenti, továbbá a közös helyszíni bejárás során az építési naplóban jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően az e-teljesítésigazolási naplóban rögzíti a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt.

 

Az építési műszaki ellenőr vagy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az ellenőrzést követően e-teljesítésigazolást állít ki az elvégzett építési tevékenységről, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ez alapján javaslatot tesz a számlázható összeg mértékére.

  • helyszíni ellenőrzés:

Az építési tevékenység befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni, melynek célja annak ellenőrzése, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti kivitelezési szerződés tárgya szerinti építési tevékenység vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek.

 

A műszaki átadás-átvételi eljárásról készült elektronikus jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen

  1. az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,
  2. a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,
  3. az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,
  4. az építtető észrevételeit a szerződésben foglaltak teljesítéséről,
  5. a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibák, hiányok, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),
  6. a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,
  7. a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,
  8. az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,
  9. az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, valamint
  10. a résztvevők részéről a jegyzőkönyv jóváhagyását.
  11. hatósági ellenőrzés
    1. építésügyi hatóság ellenőrzi az építmény, építési tevékenység jogszerűségét: a jogerős határozat és annak mellékletét képező jóváhagyott tervek, szakmai és szakhatósági előírások alapján valósult-e meg

Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet

  • engedély vagy tudomásul vétel nélkül,
  • az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően,
  • az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik –,
  • a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére

végzik.

  1. építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi az építmény, építési tevékenység szakszerűségét és jogosultságát:

Jogosulatlan az építés résztvevőinek a tevékenysége, ha az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal, vagy kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság felfüggesztésének időtartama alatt folytat kivitelezési tevékenységet.

Szakszerűtlen az építés résztvevőinek a tevékenysége, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

  1. szakhatóságok ellenőrzik az építési engedélyezés során tett szakmai (környezetvédelmi, közegészségügyi, talajvédelmi, tűzvédelmi, örökségvédelmi, közlekedési, stb. követelményeik érvényre jutását, megvalósulását,
  2. a munkavédelmi felügyelet ellenőrzi a munkavégzés alatti munkavédelmi követelmények teljesülését.

 

A fentiek alapján bizton állíthatjuk, hogy az építésügyi minőség az egyik legkomplexebb fogalomkör a minőségügyben: mind az elvárások, mind a teljesítők köre és tevékenységeik rendkívül összetettek. Az elkészült mű (építmény, építési tevékenység, építési beruházás) minőségének megítélése is csupán „pillanatnyi” az építmény fennállásának ideje alatt, mert jókarbantartási tevékenység nélkül a jóminőségű állapot fenntartása is lehetetlen, továbbá az elkészült mű évtizedeken, évszázadokon átívelő minőségének építészeti, kulturális, turisztikai, esztétikai és egyéb ízlésbeli megítélése pedig a mindenkori értékítéletet adók elvárásainak mércéjétől is függ.

scrollUp