Építmény használatba vétele

Dr. Hegedűs Annamária
létrehozva: 2017-01-05 / módosítva: 2017-01-05

Engedély alapján

 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján minden olyan építményre, építményrészre, önálló rendeltetési egységre, amelyre építési engedélyt kellett kérni, ha rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válik - a használatbavétel előtt (kivéve az egyszerű bejelentéshez kötött építményeket) - az építetőnek kérelmeznie kell az építésügyi hatóságtól a használatbavételi engedélyt, illetve egyes esetekben be kell jelentenie a használatbavétel tényét vagy szándékát.

 

Mikor kell engedélyt kérni?

Kettős a feltétel, mert az a) pont és a b)-d) pontok valamelyikének együttes fennállása szükséges az engedélyezés lefolytatásához.

Ha az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység

  1. rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, létesítése építési engedélyhez kötött volt, és
  2. ha annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni, [Szakhatóságot akkor kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti], vagy
  3. ha kijelölt építésügyi hatóság építési engedélye a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott valamely szakkérdés tekintetében kikötést vagy feltételt tartalmazott, vagy
  4. ha az építési tevékenységgel az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a vizsgált szakkérdést érinti.

 

Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.

 

Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.

Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.

 

Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására - a fentiek szerint - nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedély adható, amennyiben az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ebben az esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni.

 

Hová kell benyújtani a kérelmet?

A használatbavételi engedély iránti kérelmet a külön kormányrendeletben kijelölt elsőfokú általános építésügyi hatóságtól kell kérni. Általános esetben ezek az illetékes építésügyi hatóságok a járásközponti települési önkormányzat jegyzői. A használatbavételi engedélyt bizonyos esetekben (pl. nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások), mint kijelölt építésügyi hatóság a járási hivatal építésügyi hivatala adja ki.

 

Mit kell mellékelni a használatbavételi engedély iránti kérelemhez?

Használatbavételi engedélykérelemhez - a tartalomtól függően - mellékelni kell:

  • papír alapon vezetett építési napló esetében
    • az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,
    • kitöltött statisztikai lapot,
  • a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,
  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, valamint
  • meglévő épület bővítése esetén, ha a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítást.
  • az építtetőnek a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek esetében az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.
  • az építmény - ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - építése, bővítése esetén a használatbavételi engedélykérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni. A változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha a kérelmező nem tölti fel a változási vázrajzot, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadásával egyidejűleg, határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

 

A kérelemhez mellékelni lehet

  • az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,
  • az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

 

Mennyi a használatbavételi engedély illetéke?

Használatbavételi engedélyezési eljárás illetéke az építési engedély illetékével megegyező mértékű, vagyis

  • engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték
  • új – más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó – egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
  •  új – más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó – épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
  • önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
  • a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
    • műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
    • meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
      • hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
      • az érintett felület minden megkezdett 200m2-ként 10 000 forint,
    •  egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
    • a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
    • ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés a fenti pontokban foglaltakon felül 15 000 forint,
  • összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül
    • az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint,
    • az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,
  • összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül
    • az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint,
    • az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az építési engedéllyel megegyező mértékű,
  • az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az építési eljárás illetékén felül 50 000 forint,

 

Mit vizsgál a használatbavételi engedély kiadásakor az eljáró hatóság?

A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy

  • az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,
  • a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,
  • az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
  • az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e,
  • az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,
  • a kivitelezésről szóló összeítő nyilatkozat az építési naplóban rendelkezésre áll-e,
  • a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterületet - az építési naplóban igazoltan - visszaadta-e az építtetőnek.

A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel.

Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel - a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint - kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.

 

Mennyi időn belül adja ki a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóság?

A használatbavételi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. Természetesen a szakhatóságok ügyintézési határideje nem számít bele az ügyintézési határidőbe. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg.

 

Van-e jogorvoslat engedélyezéskor?

Az ügyfél fellebbezhet a határozat ellen. A használatbavételi engedélyezés ügyfélköre nem azonos az építési engedélyezés ügyfélkörével, ezért ezt minden eljárásban egyedileg vizsgálni szükséges. A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.

 

 

Tudomásul vétel alapján

 

Minden olyan építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység - amelyre nem kellett használatbavételi engedélyt kérni (és létesítése nem volt egyszerű bejelentéshez kötött) - rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága esetén, a használatbavétele előtt az építésügyi hatóságnál kezdeményezni kell a használatbavétel tudomásulvételét. Ha az eljáró építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltja meg az építmény, építményrész használatát, akkor az építésügyi hatóság a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi, és az építmény az eljárás megindulásától számított 15 nap elteltével használatba vehető.

 

Tudomásul vétel hiányában az építményt nem szabad használni.

 

Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre külön-külön is lehet tudomásulvételi eljárást lefolytatni.

Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet tudomásulvételi eljárást lefolytatni.

 

Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására - a fentiek szerint - nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig a használatbavétel csak ideiglenes jelleggel vehető tudomásul, amennyiben az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarja. Ebben az esetben az építési engedély szerinti teljes építményre a tudomásul vételt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megtenni.

 

Hová kell benyújtani a használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelmet?

A használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelmet a külön kormányrendeletben kijelölt általános elsőfokú építésügyi hatóságtól kell kérni. Általános esetben ezek az illetékes építésügyi hatóságok a járásközponti települési önkormányzat jegyzői.

 

Mit kell mellékelni a használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelemhez?

A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet az építtető

  • az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor,
  • az építési munkaterület építtető részére történő - az építési naplóban igazolt - visszaadását követően,
  • az építési engedély hatályossága alatt - használatbavétel előtt -

nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

 

Az építtető a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemében kérheti, hogy az építésügyi hatóság a tudomásul vételt foglalja írásba.

  • Az építtetőnek a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek estén az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.
  • Az építmény - ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - építése, bővítése esetén a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni. A változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavétel tudomásulvételi eljárásának lefolytatását és a használatbavétel tudomásulvételét nem akadályozza, azonban ha a kérelmező nem tölti fel a változási vázrajzot, az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

 

Mennyi a használatbavétel tudomásulvételének illetéke?

Bármilyen használatbavétel tudomásulvétele esetén 10 000 forint az illeték.

 

Mennyi időn belül adja ki a használatbavétel tudomásulvételét az építésügyi hatóság?

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha

  • a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez a meghatározott mellékleteket nem csatolták,
  • az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek az építmény, építményrész nem felel meg,
  • megállapítja, hogy az építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltértek és az eltérés építésügyi hatósági engedélyhez kötött,
  • a meghatározott épület az ott megjelölt határnapot követően nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, vagy
  • meghatározott esetben az épületenergetikai számítás nem igazolja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést,
  • az építési napló a meghatározottaknak nem felel meg.

 

Nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintően, továbbá műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon, világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen álló építmény esetén a tudomásulvételt abban az esetben is meg kell tagadni a meghatározott határidőn belül, ha megállapítható, hogy a megvalósult állapot a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek nem felel meg.

 

Ha az építésügyi hatóság a rendelkezésére álló nyolc napon belül a használatbavételt nem tiltja meg, a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi, és az építmény az eljárás megindulásától számított 15 nap elteltével használatba vehető.

A használatbavétel tudomásulvételét a Ket. szerinti függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezések tekintetében határidőben meghozott érdemi döntésnek kell tekinteni.

 

Van-e jogorvoslat tudomásulvétel esetén?

Tekintettel arra, hogy a tudomásulvétel érdemi döntésnek minősül jogorvoslati lehetőség is van. Azonban tudomásulvételkor az érdemi döntést – kifejezett kérés hiányában – nem közlik, csak az iratokra jegyzik fel, ezért a tudomásulvétel vélelme áll fenn a 15. napon.

 

 

Hatósági bizonyítvány alapján

 

A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása esetén az egyszerű bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni az új lakóépületet, és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni az illetékes építésügyi hatóságtól.

A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az elektronikus építési naplóba.

 

Hová kell benyújtani a használatbavételt igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelmet?

A használatbavételt igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelmet a külön kormányrendeletben kijelölt általános elsőfokú építésügyi hatóságtól kell kérni. Általános esetben ezek az illetékes építésügyi hatóságok a járásközponti települési önkormányzat jegyzői. A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az elektronikus építési naplóba.

 

A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell

  • az elektronikus építési napló összesítő lapját,
  • az épületre elkészített energetikai tanúsítványt,
  • ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint
  • a kitöltött statisztikai adatlapot.

 

Mennyi a használatbavételről szóló hatósági bizonyítvány díja?

A hatósági bizonyítványért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke attól függ, hogy a bejelentéstől számítva mennyi idő alatt valósul meg a lakóépület.

 

Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az egyszerű bejelentés szerinti épületet, az elkészült építményt le kell bontani.

Ha tíz éven belül nem valósították meg az építési tevékenységet meglévő lakóépület bővítését, akkor az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.

 

 

 A

 B

 1.

 A bejelentéstől számított évek száma

 Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

 2.

 0-3

 díjmentes

 3.

 3-4

 200 000 forint

 4.

 4-5

 400 000 forint

 5.

 5-6

 600 000 forint

 6.

 6-7

 800 000 forint

 7.

 7-8

 1 000 000 forint

 8.

 8-9

 1 200 000 forint

 9.

 9-10

 1 400 000 forint

 

Mennyi időn belül adja ki a használatbavételről szóló hatósági bizonyítványt az építésügyi hatóság?

Az építésügyi hatósági eljárásra, az általános ügyintézési határidők vonatkoznak, vagyis általános esetben a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni.

A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az elektronikus építési naplóba.

 

Van-e jogorvoslati lehetőség a hatósági bizonyítvány esetén?

A hatósági bizonyítvány tényt, adatot igazol, érdemi döntésnek minősül, az ügyfélnek fellebbezési joga van.

 

A hatósági bizonyítvány csak az építmény megépítésének tényét igazolja, nincs arra előírás, hogy a hatósági bizonyítványt milyen készültségi fokban lehet kérelmezni. Tehát itt a főszabály az, hogy nem a hatósági aktus meglététől függ az építmény használhatósága, hanem annak a törvényi feltétel bekövetkeztétől, hogy az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas-e. Ennek fennállását azonban az építésügyi hatóság nem vizsgálja, erre garanciát az építési naplóban a kivitelező és a felelős műszaki vezető nyilatkozata ad.

 

scrollUp