Építményérték számítása

Magyar Mária
létrehozva: 2016-12-06 / módosítva: 2017-06-07

Az építésügyi hatósági eljárásokban több eljárási cselekmény és több jogkövetkezmény is fűződik az építmény értékéhez. Az építmény értékét többféleképpen is megállapíthatnánk: pl. forgalmi érték, szerződéses érték és számított építményérték. Egy építmény forgalmi értéke időben és térben igen változó, tarka képet mutat, emiatt közigazgatási eljárást erre alapozni nem lehet. Az építmény szerződéses értéke pedig – azon túl, hogy ez is nagymértékben függ a szerződő felek kondícióitól - általában csak a konkrét kivitelezési költségek nagyságára szorítkozik.

A közigazgatási eljárások időállóbb és kiszámíthatóbb szabályozást igényelnek, ezért a számított építményérték – még ha lényegesen alacsonyabb mértékű időnként pl. a forgalmi vagy szerződéses értékektől - méltányosabb és arányosabb alapját képezi az egyes jogkövetkezményeknek.

A 2017. januárjától megjelenő oldalunkon az alábbi jogszabályok szabályozási környezetében meghatározott építményérték számításához, alkalmazásához nyújtunk segítséget.


266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről

194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról

191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról

 

scrollUp