Építőanyag

Soltész Ilona
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2016-06-29

Az ezredfordulóig visszatekintve, itthon az építőipari termelés 2005-ig erőteljesen növekedett, elsősorban a gyorsan bővülő ipari- és lakóépület-építéseknek, valamint a nagyarányú autópálya-építések miatt. 2006-ban már kismértékben csökkent a termelés, majd 2007-től 2012-ig mintegy 40%-kal esett vissza az építőipar teljesítménye a válság hatására. A 2013-ban és 2014-ban megfigyelt enyhe növekedés eredményeként a termelés 2014-ban meghaladta a 2000. évi szintet, de a válság előtti 2005–2006. évek termelésétől még 25 %-kal elmaradt[1]. Az utóbbi hónapokban a termelés ismét visszaesett.

Az európai építőipar több mint 5 %-ban részesedik az európai ipari teljesítményből. Annak ellenére, hogy ez az utóbbi években számottevő mértékben csökkent, még mindig jelentős arányt képvisel az ipari termelésben.

Csökkent az építőipar termelése augusztusban az euróövezetben és az egész Európai Unióban is. Az Európai Unió statisztikai hivatala közölte[2], hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint júliushoz képest a 19 országot tömörítő eurózónában 0,2 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1,2 százalékkal mérséklődött az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Júliusban még az unióban és az euróövezetben is 0,4 százalékos havi szintű növekedést mértek. Tavaly augusztushoz képest az euróövezetben 6,0 százalékos, az Európai Unióban pedig 5,0 százalékos volt a visszaesés mértéke.

Országokra bontva havi összehasonlításban Szlovákiában (-5,0 százalék), Nagy-Britanniában (-4,8 százalék) és Szlovéniában (-4,5 százalék) volt a legerősebb a visszaesés, a legnagyobb növekedést pedig Portugália (+0,9 százalék), valamint Lengyelország és Franciaország (egyaránt +0,06 százalék) érte el.

Öt év folyamatos zsugorodást követően az Európai Bizottság jóslata szerint a szektor 2014-ben ismét megindul a növekedés útján, és a teljes felépülés sem várat már sokat magára. Eközben számos ország továbbra is jelentős összegeket fordítanak az elöregedő infrastruktúra fejlesztésére a legújabb minőségi, hatékonysági és fenntarthatósági sztenderdek szerint.[3]

Az Európai Bizottság javaslatai szerint az energiahatékonyság javítása, ezen belül különösen a meglévő épületállomány felújítása, az infrastruktúra fejlesztés, az erőforrások racionális használata vezethet a szektor versenyképességének javulásához.

1. ábra Az európai építőipar teljesítménye 2004-től, 2014-ig (Forrás: Eurostat)

 

Az építőipar Magyarország bruttó hozzáadott értékéhez (GDP) 2014-ben 3,6%-kal járult hozzá. A nemzetgazdasági súlya 1995 óta, folyó áron számítva 3,7–5,6 % közötti, de 2006 és 2013 között folyamatosan csökkent. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 2 millió 823 ezer fő volt – a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek körében, – ez 4,6 %-kal több az előző évhez képest. Ezen belül az építőiparban 110 ezer fő állt alkalmazásban. Az építőipar, az itt működő nagyszámú, 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások miatt, az összes foglalkoztatott létszámából 6,3%-kal részesedik.

A mikro- és kisvállalkozások túlsúlyát mutatja, hogy az építőipari vállalkozások közel 90 %-a 5 főnél kevesebbet foglalkoztat. Számuk különösen a speciális szaképítésben, ezen belül is az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatokban jelentős. Az építőanyag-gyártó vállalkozások között arányában több a közepes méretű vállalkozás.

Az építésgazdaságon belül az építőanyag-ipar erősebben kötődik a nemzeti gazdaságokhoz. A nagy súlyú, illetve nagy térfogatú termékek szállítása csak meghatározott távolságon belül gazdaságos. A kevéssé feldolgozott nehéz építőanyagok esetében ezt kb. 400 km-re becsülik. A bonyolultabb szerkezetek és a különleges tulajdonságokkal rendelkező termékek azonban –a globalizáció hatására, valamint az Európai Uniónak az egységes piac megteremtésére való törekvése miatt – a gyártástól távolabb is felhasználásra kerülnek. Ehhez az is szükséges, hogy a termék ára a szállítási költségeket is figyelembe véve még versenyképes maradjon. Az európai építőanyag kínálatban már egy évtizede egyre erősödő mértékben jelen van a török építőanyag-ipar, valamint a távol-keleti országok, elsősorban Kína építési termékei.

A hazai építőanyag-ipar termelése értelemszerűen szorosan kapcsolódik a kivitelező építőipar termeléséhez és követi a megrendelés és szerződésállományban bekövetkező változásokat. Emellett érzékenyen reagál az ipar beruházási kedvére, az uniós vagy hazai pályázatok kiírására és a lakástámogatási rendszer változásaira. A hazai építőanyag felhasználást 2014-ben a kismértékű növekedés jellemezte, azonban az előző év alacsony termelési értékeihez képest.

A falazati termékek piacát meghatározza a megépült épületek, ezen belül is különösen a lakóépületek száma. A 2014-ben megépült összes beépített falazóanyag mennyiség mintegy ötöde annak, amelyet a szakértők szerint az épületállomány állagmegőrzése érdekében a helyettesítő új építést is figyelme bevéve szükséges volna.

A szerkezetépítő anyagok piaca a 2010-es értékeknek 2014-ben alig több, mint felét tette ki. Ehhez képest idei év első felében a cserép termékek értékesítése szerény mértékben, 2-3%-al javult. A falazati tégla termékek mintegy 4-5% javulást mutattak, a mészhomok és pórusbeton termékeknél az év első felében mintegy 10% növekedés érzékelhető az előző évi hasonló időszakhoz viszonyítva.

A szigetelőanyagok piacán a vastagabb szigetelő rétegek terjedése a korábbinál egyértelműen energiatudatosabb beruházói szemléletet tükröz. A szigetelés vastagság jelenleg átlagosan mintegy 9-10 cm. Az utólagos szigetelések és a felújítások miatt a pályázatok hatására nőhet a kereslet. A pályázati kiírások késése és elmaradása azonban a beruházások elhalasztását vagy elmaradását eredményezheti.

Az expandált szigetelőanyag (EPS, polisztirolhab) gyártói szegmensben az idei év első felében 5-10% közötti növekedés mérhető. A szálas szigetelőanyagok szegmensében a tavalyi bővülést követően az igénybevevőket tekintve az intézményi, vállalati beruházások igénylik a legtöbb anyagot (magánvevők alig léteznek), ezen belül is a középületek felújítása jelenti e szegmens fő motorját. Az alkalmazott vastagságok növekedése az EPS anyagokhoz hasonlóan szintén érzékelhető.

Az építőkémiai és vakolati termékeket tekintve különösen igaz, hogy az építőipari recesszió nyomán a kieső volumeneknek egy jó részét már 2013-ban is a felújítások vették át, és ugyanez érvényesült tavaly és az idei év első felében is: a felújítások értéke jelentősen meghaladta az új építésekét. A ragasztók, speciális építőkémiai termékek és vakolatok szegmensében ez a piaci arányfordulás kiemelten megjelenik, így az építőkémiai termékekre nézve változatlanul mintegy 80 - 20 arány érvényesül, a felújítások javára.

Az épületgépészeti termékek, rendszerek és eszközök értékesítésében stagnálás tapasztalható. A múlt év novemberi kazáncsere pályázat hatásai 2015 elején volt érezhető, viszont a kereslet növekedését nem befolyásolta olyan jelentősek, hogy érzékelhető hatást generáljon.

Az ajtó- és ablakgyártói piacon a hazai termelés több mint 5%-al nőtt az első félévben az előző éves teljesítményhez viszonyítva. Ennek oka részben a kifutó (2008-2009-es) panelpályázatok kivitelezésének befejezése az év elején, másrészt csökkent a import mennyisége, és a ZFR ablakcsere pályázat[4] hatása miatt is kis mértékben növekedett a kereslet. Az év hátralévő időszakára az ablakgyártók kilátásai jobbak, mint tavaly, így az éves termelés növekedése 5-10% között várható.[5]

 


[1] KSH Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről 2015. július

[2] http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Industry_and_construction_statistics_-_short-term_indicators

[3] http://www2.deloitte.com/ie/en/pages/real-estate/articles/EPoC-2014-European-Powers-of-Construction.html

[4] Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer „Az Otthon melege” program Homlokzati Nyílászárócsere alprogram

scrollUp