Építtető

létrehozva: 2015-11-23

A szakmagyakorlás általános megfogalmazása szerint az építtető az építési-szerelési munka megrendelője az építési vállalkozónál, rendszerint az építtető a kivitelezési szerződés aláírója a megrendelői oldalon; emellett a szükséges építési engedély általában az ő nevére szól.

Pontosabb megfogalmazásban, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. címe szerint az építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.


Ezen túlmenően a 43. § (1) és (2) bekezdése alapján az építtető felelős

  • az építési beruházás teljes (pénzügyi) fedezetének biztosításáért,
  • az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
  • az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért,
  • a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért,
  • az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok (tervek) meglétéért, az elektronikus építési napló vezetése esetén az építési napló készenlétbe helyezéséért, valamint azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon,
  • az építési munkaterület átadásáért,
  • az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,
  • azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények (pl. tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok, stb.) az építménnyel együtt valósuljanak meg.


Ugyanez a jogszabály írja elő a 39/A. § (4) bekezdésében, hogy az építtető köteles az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon bejelenteni; illetve a 44. § (1) bekezdésében azt is rögzíti, hogy az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie.
 

Ehhez igazodva az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 7. §-a részletesen is meghatározza a fogalmat és az építtetői feladatokat¸ezek elsősorban a következők:

  • az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése,
  • a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására vonatkozó tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása,
  • a jogszabályban meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása,
  • a kivitelező által az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése és bejegyzése az építési naplóba,
  • az építési napló ellenőrzése,
  • a műszaki átadás-átvételi és az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel,
  • az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése,
  • a teljesítésigazolás kiállítása és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározása, továbbá ezeknek a fővállalkozó kivitelező, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetében az építtetői fedezetkezelő részére történő megküldése,
  • a fővállalkozó kivitelező építési naplóban történő azonnali értesítése, ha a kivitelezési szerződésben meghatározott, de még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének rendelkezésre álló fedezete olyan mértékben csökkent, ami nem elegendő a még hátra lévő szerződés szerinti vállalkozói díj teljesítésére.

Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.

Az építtető az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése és folytatása során a jogszabályban meghatározott feladataira és azon túlmenő, szerződésben meghatározott egyéb feladatokra beruházás-lebonyolítót bízhat meg.

A fentiek szerinti építési-jogi megfogalmazáshoz illeszkedve hangsúlyozni kell az építtető döntő szerepét az építési beruházás finanszírozásában: ő rendelkezik (saját erőből vagy hitelből) az általában nagy értékű építési beruházás megvalósításához szükséges pénzeszközökkel, gondoskodik annak a megvalósítás üteméhez illeszkedő rendelkezésre-állásáról. Ez utóbbi különösen lényeges egy hosszú átfutási idejű, esetenként 2-3 évig tartó kivitelezés esetében, amikor is a kivitelezővel kötött szerződésben részteljesítések és rész-számlázások szerepelnek.

Bár a jogszabályok előírják a pénzügyi fedezet iránti építtetői felelősségét, az elmúlt évtizedek hazai építési gyakorlatából kiveszett az „építtetői fedezetigazolás” kategóriája: sem a magánmegrendelők, sem a közszféra megrendelői nem hajlandók az adott építési beruházás pénzügyi fedezetének meglétét igazolni a szerződés megkötésekor (sem később). Ennek a problémának a kezelésére dolgozta ki a jogalkotó az építtetői fedezetkezelő intézményét, amelyről a megfelelő szócikk alatt bővebb ismertetés található. Az idevágó jogszabályi megfogalmazásokból egy általános megállapodás is körvonalazható lehet, amely az építtető és a kivitelező közötti szerződésekben megnyugtathatóan rendezheti a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatos – sokszor bizonytalan és csak bizalmon alapuló – helyzetet. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 18. § (6) bekezdése a következőképp rendelkezik: „ha az építtető nem helyezi az előírt határidőre a … kivitelező teljesítésének vagy részteljesítésének szerződés szerint fedezetét az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá … , a fővállalkozó kivitelező jogosult a kivitelezési tevékenységet harminc napra felfüggeszteni. Ha az építtető a felfüggesztés időtartama leteltéig sem biztosítja a soron következő kivitelezői teljesítés fedezetét, a fővállalkozó kivitelező jogosult az építtetővel kötött kivitelezési szerződést felmondani, vagy a teljesítési határidőt a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítani a munkavégzés felfüggesztése miatt felmerült költségeinek építtető általi megtérítése mellett.”

Úgy véljük, az idézett jogszabály-szöveg a fedezetkezelő intézményével kapcsolatban rendelkezik, az abból kiolvasható elvnek megfelelő „szabad akaratú” megállapodás az építtetői fedezetkezelő intézménye nélkül is az építtető és a kivitelező közötti finanszírozási bizonytalanság eloszlatásának alkalmas eszköze lehet minden kivitelezési szerződésben.

Az építtető, megrendelő finanszírozási helyzetének változásával kapcsolatban megismételjük a korábban már idézett rendelkezést, ami szerint az építtető jogszabály- előírta kötelezettsége a fővállalkozó, generálkivitelező azonnali értesítése, ha a kivitelezési szerződésben meghatározott, de még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének rendelkezésre álló fedezete olyan mértékben csökkent, ami nem elegendő a még hátra lévő szerződés szerinti vállalkozói díj teljesítésére.

Mint látjuk, az építtető jogszabályok körülírta felelőssége igen nagy: műszaki, gazdasági, jogi szempontból felelősen kell döntenie, eljárnia. Ehhez hozzá kell tennünk a szakmagyakorlásban kialakult megjegyzést is: az építtető hozzáértése, felelős gondolkodása, az adott épület, építmény létrehozásáért érzett kötelességtudata leolvasható a szóban forgó elkészült „műről” – a gondos gazda magatartása tükröződik a befejezett épület, építmény minőségén, hasznosságán, a tágan értelmezett értékén.

 

scrollUp