Épületenergetika

Soltész Ilona
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2016-05-12

Magyarország 2011-ben elfogadott energiastratégiája – „Nemzeti Energiastratégia 2030”[1] – az energiahatékonyság-növelés egyik legfontosabb céljaként az épületek energiafelhasználásának csökkentését határozta meg. E cél megvalósulása – tekintettel arra, hogy az elsődleges energiafelhasználás négytizedét az épületek energiaellátására fordítjuk – radikálisan javíthatja mind a lakosság, mind a vállalkozások jövedelmi helyzetét. A lakosság számára a legfontosabb hozadék a rezsiköltségek további lényeges és fenntartható csökkenése, ami a felszabaduló vásárlóerő révén új növekedési potenciálokat nyit. A vállalkozások két szempontból is profitálhatnak ezen a területen: egyrészt új piaci lehetőségekhez jutnak az energiafelhasználás racionalizálásához kapcsolódó ágazatokban, másrészt jóval kiszámíthatóbb és stabil energiaköltségekkel számolhatnak. A hosszú távú fenntarthatóság követelménye a csökkenő fosszilis energiakészletek következtében egyre inkább meghatározó gazdaságpolitikai tényező. Ennek két fő eleme az energiatakarékosság, tehát az alacsonyabb energiafelhasználás elérése, valamint a megmaradó energiaigények egyre növekvő hányadának megújuló energiahordozókkal történő kielégítése.

Az épületekre vonatkozó energiahatékonysági intézkedéseket összefoglalja Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig[2], valamint a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia[3]

 


[1] 77/2011. (X. 14.) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról módosítva az 5/2015. (III. 20. ) OGY határozattal és kiegészíti, aktualizálja a Nemzeti Energiastratégia az energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről szóló 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozattal

[2] Amelyet az 1601/2015. (IX. 8.) Korm. határozattal fogadott el a Kormány, elérhető: http://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/energy-efficiency-directive/national-energy-efficiency-action-plans

scrollUp