Európai GREENBUILDING Program és az EU önkéntes közös tanúsítási rendszere

létrehozva: 2016-06-29 / módosítva: 2016-06-29

A „ZöldÉpület” egy Európai Uniós program volt 2005–2014 között

a nem lakás rendeltetésű épületek energiahatékonyságának javítására.

Célja a gazdaságos középület felújítások megvalósításának

elősegítése szemléletformálás, információs támogatás, technikai

segítségnyújtás révén. Emellett azoknak a vállalkozásoknak az

elismerése, amelyek vezetése energiahatékonysági intézkedések

megvalósítását vállalta.

A ZöldÉpület Program (GreenBuilding Programme, a továbbiakban: GBP) 2005-ben indult az Európai Bizottság kezdeményezésére és az Intelligent Energy Europe (IEE) támogatásával. Az akkor hatályos, az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásainak kiegészítésére[1]. Az önkéntes programhoz 10 országból csatlakoztak partnerek, annak érdekében, hogy megteremtsék a nem lakóépületek modernizálási programjainak infrastruktúráját az első kétéves kísérleti időszakban.

A programba való jelentkezéshez a vállalkozásnak egy cselekvési tervet kellett készítenie és benyújtania, amelyben meg kellett határozni, milyen természetű energiahatékonysági intézkedést vállalnak. A tervezett munkáknak egy energetikai auditon kellett alapulni, és a cselekvési tervben az érintett épületeket és a tervezett konkrét intézkedéseket is meg kellett határozni (fűtés, világítás, használati melegvíz készítés, szellőztetés, klimatizálás, irodai berendezések, stb. energiahatékonyságának javítása, korszerűsítés), továbbá minden más intézkedést, amelyet a program keretében vállalnak (pl. szemléletformálási akciók, hirdetés).

Ha a cselekvési terv tartalma elfogadható volt és minimum 25 %-os energiamegtakarítást vállaltak a tulajdonosok, „ZöldÉpület Partner” státuszt kaptak. Azok a szervezetek, amelyek termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal segítették az épülettulajdonosokat a ZöldÉpület Partnerség elérésében, megkaphatták a „ZöldÉpület Támogató” címet. A programban résztvevők megkapták a jogot arra, hogy használják a ZöldÉpület logót.

A GBP dokumentumokat bocsátott az épülettulajdonosok rendelkezésére (ezt Technikai modulnak nevezték) amelyikben minden, a vállalásban szereplő intézkedéshez műszaki segítséget, útmutatást adtak az energiahatékonyság javításának költséghatékony módszereiről és a megújuló energia felhasználás lehetőségeiről. A műszaki útmutatók mellett általános kérdésekre is készültek segédletek, mint például a finanszírozásról, az energiaauditról és az energiairányítási rendszerek bevezetéséről és működtetéséről.

A GBP bátorította a résztvevőket, hogy válasszanak a megtérülő energetikai befektetések széles tárházából anélkül, hogy külön támogatásra tartanának igényt. A GBP befektetésekhez bevált technológiát, termékeket és szolgáltatásokat alkalmazzanak, amelyek már bizonyították a hatékonyságukat.

A GBP partnerek közvetlen előnye, hogy csökkennek az épületek üzemeltetési költségei és a legtöbb esetben a munkahelyi környezet is javult, emiatt nőtt a versenyképesség és a felújított ingatlan is értékesebb lett. A partnereknek szintén előnyt jelent a fogyasztók és a befektetők pozitív érdeklődése (jó reklám), és az, hogy elismerik a menedzsment eredményes környezetvédelmi politikáját.

A program első két éve a felújítási infrastruktúra kialakításával és a módszerek és megoldások kísérleti kialakításával telt. Egyaránt foglalkoztak meglévő épületek felújításával, de új épületek is előfordultak. Több tagállamban felállítottak úgynevezett nemzeti kapcsolattartó pontokat (National Contact Point, NCP), amelyek további szervezési segítséget tudtak nyújtani. Ahol pedig nem volt NCP, az Európai Bizottság által működtetett Közös Kutató Központ (Joint Research Centre, a továbbiakban: JRC) látta el ezt a koordinátori szerepet.

Ez tehát nem egy minősítési rendszer, hanem elsősorban az épületfelújításokat ösztönző és egységes know-how kialakítását célzó európai uniós program volt. A program keretében 520 partner és 117 támogató szervezet 1059 épület korszerűsítését vagy energiahatékony kialakítását valósította meg. Csak Svédországban több mint 420 épületet tanúsítottak a program keretében.

A programot néhányan kritizálták, mert úgy vélték, hogy túl könnyen teljesíthetők a feltételek, valamint a korszerűsítés után tanúsított épületek között volt olyan, amelyik a nemzeti tanúsítás szerint gyengébb minősítést kapott volna. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a program elérte a célját, ezért 2014. október 1-jétől lezárták. A továbbiakban a JRC olyan épületek építésére és felújítására koncentrál, amelyek több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak (Positive Energy Buildings).

A programban korszerűsített épületek listája, műszaki adatai és a programhoz kapcsolódó beszámolók és segédletek is elérhetők a JRC honlapjáról[2]. Itt 2 db hazai épületet találhatunk: az egyik a Skanska Irodaház, a másik a Millenium Torony I. épülete.

A GBP tapasztalatait is felhasználva, az Európai Parlament és a Tanács az Európai Bizottság feladatául szabta az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv 11. cikkének (9) bekezdésében, hogy készüljön egy önkéntes közös európai uniós tanúsítási rendszer a nem lakáscélú épületek energiahatékonyságának értékelésére és összehasonlítására. Sok éves háttérmunka után 2016. májusában mutatta be a szakértőknek az Európai Bizottság az erre kidolgozott végrehajtási rendelet tervezetét. Az Európai Unió önkéntes közös tanúsítási rendszerének összehasonlítási alapja az adott épület szabványos számítási módszerrel kiszámított éves energiaigénye (csak a fűtés, hűtés, használati melegvíz előállítás, szellőztetés, világítás) primerenergiában. Az energetikai kategóriát pedig rendeltetéstől függően a végrehajtási rendeletben megadott fajlagos energiaigényhez hasonlítanák. Az energetikai osztályok A-tól G-ig terjednének Az A kategóriát a rendeltetés szerinti referencia épület fajlagos energiafogyasztási értékének 35 %-át fogyasztó épület érdemelné ki, míg a G kategóriát a referencia épület fajlagos energiafogyasztásának kétszeresét fogyasztó épület kapná.

A jelenlegi tervezetben a referencia épületek fajlagos energiafogyasztási értékeit nem befolyásolja az építés helyszíne és tengerszint feletti magassága, sem az épület alakja, sem más jellemzők, ezt a számításnál veszik figyelembe.

A jelenlegi tervezet szerint, a referencia épületek fajlagos energiafogyasztási értékei:

Az épület rendeltetése

Referencia érték

primerenergiában kifejezve, a fajlagos éves energiaigény

[kWh/(m2, év)]

Irodaépületek

120

Oktatási épületek

120

Kiskereskedelmi épületek

240

Nagykereskedelmi épületek

150

Hotelek és éttermek

160

Kórházak

240

Más energiafogyasztó épületek

150

Az egységes számítási módszertanhoz a prEN ISO 52000 szabványsorozatot alkalmaznák, a tipikus éghajlati paramétereket a Közös Kutató Központ (JRC) szolgáltatja. Az egységes formai kialakítású tanúsítványhoz az ISO/DIS 52003-1 szabványt javasolják használni. A közös uniós tanúsítási rendszer alkalmazása független lesz az európai országokban működő kötelező tanúsítási rendszerektől – a tervezet szerint. Azonban az egyes országok dönthetnek úgy, hogy elfogadják, vagy a saját kötelező rendszerűkbe építik.

A tervezett jogszabály alapján ezt az önkéntes európai tanúsítást – a termékek tanúsításához hasonlóan – európai nyilvántartásba vett, akkreditált tanúsító szervezetek végezhetnék.

A tervezett önkéntes energetikai tanúsítási rendszer legnagyobb hibája, hogy nem terveznek más, a fenntartható fejlődés szempontjából lényeges szempontokat figyelembe venni. Nem előírás a megújuló energia használata és a referencia értékek pedig még csak nem is közelítik a – 2021-től új épületekre kötelező – közel nulla energiaigényű épületek követelményeit.

 


[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelve (2002. december 16.) az épületek energiateljesítményéről, 2012. február 1-jétől nincs hatályban, helyette a 2010/31/EU irányelv előírásait kell alkalmazni.

scrollUp