Fogalmak

Dr. Szakács György
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2016-06-24

A legfontosabb azt tisztázni, hogy mi tartozik az építési termékek körébe. A többi lényeges fogalmat (pl. teljesítménynyilatkozat, elismert műszaki specifikációk) tematikai okokból a Forgalomba hozatal címben ismertetjük.

A 305/2011/EU rendelet[1] 2. cikkének 1. pontja szerint az „építési termék: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét;”

A meghatározás egyik lényeges eleme, hogy csak azokra a termékekre terjed ki, amelyeket azért gyártottak és hoztak forgalomba, hogy az építményekbe állandó jelleggel beépítésre kerüljenek. Ezért nem építési termékek például az olyan beépített berendezési tárgyak, amelyek nincsenek műszakilag szerves kapcsolatban az épületszerkezetekkel és egyszerűen elbonthatók (beépített ruhatároló szekrények stb.). Ugyancsak nem építési termékek az ideiglenes építési segédszerkezetként használt zsaluzatok. A bennmaradó zsaluzatok azonban már építési terméknek minősülhetnek. Nem építési termékek az építési módok, technológiák sem, mert ezekben az esetekben eljárásokról van szó, nem termékekről.

A fogalom másik lényeges eleme, hogy csak azok a beépített termékek minősülnek építési terméknek, amelyek befolyásolják azt, hogy az építmény megfelel-e az alapvető követelményeknek. Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények (állékonyság és mechanikai szilárdság, tűzbiztonság, környezetvédelem, zajvédelem stb.) megtalálhatók a 305/2011/EU rendelet I. Mellékletében, illetve az OTÉK[2] 50. § (3) bekezdésében. Ezeket részletesebben ismertetjük a Forgalomba hozatal címben.

Az előbbiek alapján például a festékek általában nem építési termékek, ha szerepük csak esztétikai. Azok a festékek azonban, amelyeket kifejezetten tűzvédelmi vagy korrózióvédelmi célra gyártanak, építési terméknek minősülnek, mert hatással vannak a kész építmény tűzbiztonságára, illetve arra, hogy az acél anyagú szerkezeti elemek hosszabb távon is megtartsák mechanikai szilárdságukat.

Az építési készlet – mint sajátos építési termékcsoport – definíciója a 2. cikk 2. pontjában található: a „készlet: egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni;”. Lényeges, hogy a készletet (annak elemeit) egy cég együttesen hozza forgalomba.

Készletnek és építési terméknek tekinthető például a kétkomponensű építőipari ragasztó. A felhasználónak a komponenseket együtt kell megvásárolnia, mert egyébként a terméket nem tudná a szándékolt építési célra alkalmazni. Így a két komponens csak együtt értelmezhető és minősíthető építési terméknek.

Fontos, hogy az építési termékeket elkülönítsük a kivitelezési munkafolyamatok eredményétől! A jogszabály fogalommeghatározásaiban világosan elkülönül egymástól a legyártott és piacon forgalmazott építési termék (ingóság) fogalma attól az építménytől (ingatlan) amelybe az építési terméket a kivitelezés során majd beleépítik. Az előbbi definíciók alapján azok az épületszerkezetek, amelyek önállóan gyártott és forgalmazott építési termékekből a kivitelezés során jönnek létre, nem építési termékek, hanem az építmény részei.

Így például nem építési termékek általában a falazatok, de építési termékek a megépítésükhöz felhasznált falazóelemek és a habarcskészítéshez szükséges alkotóelemek vagy az előre kevert szárazhabarcs. Megjegyezzük, hogy a falazóelemeket a falazáshoz szükséges anyagokkal együtt készletként is lehet forgalmazni, de ez ritkábban fordul elő.

Két olyan eset lehetséges, amikor egy épületszerkezetet építési termékként kell kezelni. Az egyik lehetőség az, hogy egy komplett épületszerkezetet üzemben előre gyártanak (pl. teljes homlokzati és/vagy belső falpanelt) és ezt szállítják ki az építési helyszínre. De építési terméknek és egyúttal épületszerkezetnek minősíthető például az ablak is.

A másik lehetőség, hogy egy szerkezet (pl. könnyűszerkezetes homlokzati fal) megépítéséhez szükséges összes termékkomponens (vázelemek, burkolatok, hőszigetelés stb.) egy gyártó által, egy kereskedelmi tranzakció keretében kerül piacra. Maga a szerkezet nincs előre gyártva, a helyszínen, a kivitelezés során fog létrejönni, de ebben az esetben a 2. cikk 2. pontja szerinti „készletről” beszélhetünk.

Szintén készletként kell kezelni a vékonyvakolatos homlokzati hőszigetelő rendszereket. Ezek elemeinek többsége önmagában is építési terméknek minősül és külön-külön is forgalmazható (hőszigetelő lemez, előre kevert szárazhabarcs és színvakolat, rögzítő dübel, erősítő üvegszövetháló, élvédő profilok). Azonban a szakszerű tervezés és kivitelezés érdekében a különböző elemeket többféle műszaki szempont szerint egymáshoz kell hangolni (páradiffúziós ellenállás, vegyi összeférhetőség, tűzzel szembeni viselkedés stb.). Ezért az ilyen homlokzati hőszigetelések alkotórészeit nem elemenként kell összeválogatni a piaci választékból, hanem komplett rendszerként kell betervezni és kivitelezni! Ezen a szakterületen számos gyártó vállalta fel a rendszergazdai szerepet és nemcsak a saját maga által gyártott termékkomponenst forgalmazza, hanem a teljes rendszert – készletként.

A készleteknek az ad különös jelentőséget, hogy az építési termék teljesítményét (műszaki teljesítőképességét) általában nemcsak a forgalomba hozott komponensekre kell értelmezni, hanem arra a szerkezetre is, amelyet majd a komponensekből a kivitelezés során építenek meg. Például meg kell adni a komplett vékonyvakolatos homlokzati hőszigetelő szerkezetre vonatkozó teljesítményadatokat is (hőátbocsátási tényező, tűzállósági adatok stb.). A készlethez azonban szorosan hozzá tartozik a szakszerű kivitelezésre vonatkozó előírásrendszer is. A kész szerkezetre vonatkozó teljesítményadatok ugyanis csak akkor várhatók el, ha a kivitelezés során betartották az alkalmazástechnikai előírásokat!

 

 


[1] az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. március 9.)

[2] az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

 

scrollUp