Telekalakítási eljárás

létrehozva: 2015-11-25 / módosítva: 2015-11-27

A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza a telekalakítási eljárás részletes szabályait.

A honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő, valamint az összevont telepítési eljárás kivételével, első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal, másodfokon a kormányhivatal jár el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárás lefolytatatásában hatáskörrel rendelkező hatóságként. A Kormány az összevont telepítési eljárást lefolytató építésügyi hatóságot jelöli ki a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságként, ha az összevont telepítési eljárásban telekalakítási eljárás is lefolytatásra kerül.

 

A beadvány postai úton történő benyújtása esetén, a küldeményen fel kell tüntetni az illetékes kormányhivatalnak vagy járási hivatalnak a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló MvM utasítás szerinti telekalakítási hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységét. A szervezeti egység feltüntetésének hiányában a beadvány kezelésére a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 38/B. §-a irányadó.

 

A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők:

  • telekalakítási engedélyezési eljárás,
  • egyesített telekalakítási eljárás.

 

Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján

  • a telekalakítás engedélyezésére és
  • a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a földrészlet adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: változásátvezetési eljárás)

irányuló eljárás indul meg.

 

A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthatja

  • a telekalakítással érintett bármelyik földrészlet bármelyik tulajdonosa,
  • közös tulajdonban álló földrészlet esetén bármelyik tulajdonostárs,
  • aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,
  • az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,
  • ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a földrészlet területnagyság szerinti többsége,
  • az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.

Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet az nyújthat be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult.

 

A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

  1. természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat;
  2. gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét;
  3. a telekalakítással érintett földrészlet vagy földrészletek helyrajzi számát, a földrészlet vagy földrészletek fekvése szerinti település megjelölésével;
  4. a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését;
  5. a telekalakítás célját, amely lehet:

ea) telekcsoport újraosztása,

eb) telekfelosztás,

ec) telekegyesítés,

ed) telek-határrendezés;

  1. az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek a fentieken túl meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak is.

 

A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, az általa irányított minisztérium, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, melyet

  1. ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy
  2. az a) pont hatálya alá nem tartozó, de a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy

készíthet.

Azokra az ingatlanokra, amelyek a kisajátítást kérő tulajdonában vannak és a kisajátítási tervben szerepelnek a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni és záradékolt változási vázrajz alapján kerül sor a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére.

 

A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő harminc nap.

Az eljárás megindítását az eljárás iránti kérelem benyújtását követő munkanapon valamennyi érintett tulajdoni lapon széljegyezni kell. A telekalakítási eljárás megindítása tényét a széljegyzést követő 8 napon belül hivatalból kell feljegyezni, kivéve, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerül sor. Az erről szóló végzésben a széljegy törléséről rendelkezni kell és annak jogerőre emelkedését követő napon azt az ügyfelek értesítése nélkül törölni kell a tulajdoni lapról.

 

A tényt hivatalból kell törölni az ingatlan-nyilvántartásból:

  1. az engedély iránti kérelem ügyében folytatott eljárást lezáró érdemi döntés vagy az azt megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő napon,
  2. egyesített telekalakítási eljárásban a széljegyzéssel egyidejűleg,
  3. egyesített telekalakítási eljárás esetén az a) pontban meghatározott napon.

A tény feljegyzésének, illetve törlésének ingatlan-nyilvántartási foganatosításáról az ügyfeleket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - külön értesíteni nem kell.

A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. A telekalakítási eljárásban a változási vázrajzot a járási hivatal - ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs - újra záradékolja.

Abban az esetben, ha a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem történt meg, az ügyfél kérelmére a járási hivatal - ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs - hatályossági idején belül egy alkalommal a telekalakítási engedélyt egy évre meghosszabbítja, valamint a változási vázrajzot újra záradékolja. A kérelemhez a bíróság által érkeztetett keresetlevelet csatolni kell.

 

Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg. Az egyesített telekalakítási eljárás esetén amennyiben a telekalakítási engedély másodfokon emelkedik jogerőre, a változásátvezetési eljárás a jogerős határozat első fokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg.

Egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 15 nap.

 

Ha egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával az előzőekben megjelölt időn belül külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a földrészlet adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését.

A járási hivatal, valamint a kormányhivatal a telekalakítási eljárásban a meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott megjelölt szakkérdéseket is köteles vizsgálni, továbbá - ha a szakkérdés vizsgálatára hatáskörrel nem rendelkezik - a kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal hatályos záradékával ellátott változási vázrajz és területkimutatás csatolásával a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalás ad ki.

A szakhatósági határozatnak tartalmaznia kell

  1. a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeteket is,
  2. az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapítások, valamint a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását is.

 

A járási hivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt tizenöt napon belül megvizsgálja. A járási hivatal által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi az alapját a szakkérdések vizsgálatának, valamint a szakhatóság vagy szakértő megkeresésének, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.

A járási hivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a - záradékkal ellátott - változási vázrajzot a jogerős határozathoz mellékelve küldi meg a kérelmező részére.

 

Ha a fellebbezés az első fokú eljárásban vizsgált olyan szakkérdést érint, amelynek elbírálására a másodfokú telekalakítási hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára megjelölt szerv rendelhető ki szakértőként. Ha a döntés felülvizsgálatára jogosult másodfokú telekalakítási hatóság megállapítja, hogy a telekalakítási határozatot a szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásával hozták meg, a határozat megsemmisítésének van helye.

 

A telekalakítási eljárás iránti kérelemhez mellékelt telekalakítási dokumentáció tartalma és a telekalakítási dokumentáció záradéka

1. A telekalakítási dokumentáció tartalma:

1.1. az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott záradékolt változási vázrajz,

1.2. a telekalakítási helyszínrajz,

1.3. a digitális adatállományok (telekalakítási helyszínrajz PDF formátumban) nem újraírható adathordozón.

2. A telekalakítási helyszínrajz tartalmazza:

2.1. a méretarány-tényezőt,

2.2. a telekalakítással érintett földrészleteket,

2.3. a telekalakítás utáni állapotot,

2.4. a telekalakítással érintett földrészleteken meglévő építményeket,

2.5. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telki szolgalmi joggal, és egyéb joggal terhelt területek határvonalát,

2.6. a bontás alatt álló épületek vonatkozásában „bontás alatt” megjegyzést,

2.7. a telekalakítással érintett földrészleten lévő összes építmény távolságát a tervezett földrészlet határtól,

2.8. a létrejövő földrészlet méreteit,

2.9. a beépített földrészlet esetén a földrészlet eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százalékát.

3. A telekalakítási záradék:

A járási hivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot az »A telekalakítást a .../..../20... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.« záradékszöveggel látja el.

A) A telekalakítási eljárásban vizsgálandó szakkérdések, továbbá a másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szervek kijelölése

 

 A

 B

 C

 1.

 Vizsgálat feltétele

 Vizsgálandó szakkérdés

 Szakértőként kirendelhető
szerv

 2.

 Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti égés védőövezeteket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel.

 Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter

 3.

 Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel.

 Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter

 4.

 Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve.

 Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása, hogy a telekalakítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 -

 5.

 Ha a telekalakítással új útterület jön létre és olyan földrészlet kialakítására irányul, amelynek kivett megnevezése út.

 Közlekedésbiztonsági szakkérdés: a tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása.

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

 6.

 Ha a telekalakítás meglévő út területét érinti.

 Közlekedésbiztonsági szakkérdés: a tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás felülbírálása.

 Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

 7.

 Erdő megosztása.

 Erdészeti szakkérdés: a fenntartható erdőgazdálkodás vizsgálata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján.

 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

B) A telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságok kijelölése

 

 A

 B

 C

 D

 1.

 Bevonás és közreműködés
feltétele

 Szakkérdés

 Első fokú szakhatóság

 Másodfokú
szakhatóság

 2.

 Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén, kivéve
termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területnél.

 A telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak.

 a telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző

 -

 3.

 Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban - jogi jellegként - helyi jelentőségű védett természeti terület, természetvédelmi terület, természeti emlék jogi jelleg ténye van feljegyezve.

 Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző

 -

 4.

 Életvédelmi rendeltetésű építmény, óvóhely telkének kialakítása esetén.

 A jogszabályban előírt polgári védelmi követelmények érvényre juttatása.

 a telekalakítás helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség

 Katasztrófavédelmi
Igazgatóság

 5.

 Ha a telekalakításra a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli sávban kerül sor.

 Annak elbírálása, hogy a telekalakítás - a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője

 Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

 Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja

 

 

 fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.

 

 

 6.

 Ha a telekalakítás meglévő állandó, ideiglenes működésű repülőtér területét érinti.

 A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését.

 Nemzeti Közlekedési
Hatóság Légügyi Hivatala

 Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja

 7.

 A víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érintő telekalakítás esetén.

 A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények működését.

 Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti
és Hajózási Hivatala

 Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja

 

 

scrollUp