Földvédelem

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-02-03 / módosítva: 2017-06-07

Hazánk 9,3 millió hektárnyi területének 79%-a – 7,4 millió hektár – termőterület. Ezen belül 5,3 millió hektár mezőgazdasági és 1,9 millió hektár erdőterület volt, a mezőgazdasági terület 57, az erdő 21%-ot foglalt el az ország területéből 2015-ben[1]. Korábban a szántó hasznosítású területek aránya folyamatosan csökkent, az utóbbi években azonban lényegesen nem változott. Az erdőterületek aránya és művelés alól kivett területek aránya kismértékben nőtt.

A termőterület alapvető funkciója az élelmiszertermelés. Emellett a termőterületekre épülő mezőgazdasági ágazatnak meghatározó a vidékfenntartó szerepe is, továbbá – közvetve – hozzájárul a környezeti-, és a természeti állapot megőrzéséhez. Az Alaptörvénynek megfelelően a termőföldkészletek a jövő nemzedékek érdekében történő védelme alapvető követelményt jelent.

Minden környezeti elemet önmagában, de a többi környezeti elemmel alkotott egységében és az egymással való kölcsönhatásuk figyelembevételével kell védeni. A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének védelmét, az igénybevételének és terhelésének a megelőzését, illetve a lehetséges csökkentését vagy a megszüntetését.

A földvédelem alatt a termőföld mennyiségi védelmét, a talajvédelem alatt a termőföld minőségi védelmét kell érteni. A termőföldek mennyiségi és minőségi védelméről a 2007. évi CXXIX. törvény tartalmaz rendelkezéseket.

A földvédelem alapelve, hogy a beruházásokhoz, a településfejlesztési célok megvalósításához elsősorban ne termőföldet vegyenek igénybe, de ha ez elkerülhetetlen, úgy legalább a gyengébb minőségű termőföldeket használják fel. A cél, hogy a más célú hasznosításra irányuló túlzott mértékű, indokolatlan kezdeményezések megakadályozásra kerüljenek, illetve az igénybevételekre az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken kerüljön sor.

A földvédelmi eljárás olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatban kerül lefolytatásra. A földvédelmi eljárást a földhivatal folytatja le, azaz a földhivatalra hárul a termőföldek mennyiségének lehetséges fenntartására irányuló közfeladat teljesítése. A földvédelem szempontjait a földhivatal ügydöntő hatóságként illetve más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti.

Az építésügyi eljárásokban a földhivatal szakhatóságként vesz részt. Az egyes eljárásokról részletesebben a SZAKMAI SZEREPLŐK témakörben, a „Szakhatóságok és társhatóságok” főcímben a Földvédelem címben olvashatnak.

 

A termőföld és a talaj, mint természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése szempontjából egyre inkább felértékelődő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat. A jó minőségű termőföldek és talajok védelme egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. A Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozva határozza meg az agrár-és élelmiszergazdaságra, valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó tennivalókat.

A Stratégia átfogó célkitűzése az ország vidéki térségeinek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, melynek elérése érdekében öt stratégiai célt fogalmaz meg:

  • tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése,
  • sokszínű és életképes agrártermelés,
  • élelmezési és élelmiszerbiztonság,
  • a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése,
  • a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása.

A Nemzeti Vidékstratégia a célok megvalósításához hét területen 43 nemzeti stratégiai és 8 térségi programot nevesít. A Nemzeti Vidékstratégia elérhető:

http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/Nemzeti%20Vid%C3%A9kstrat%C3%A9gia.pdf

 

scrollUp