Forgalomba hozatal

Dr. Szakács György
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2016-06-24

Az építési termékekre vonatkozó szabályozás jelentős részét a 305/2011/EU rendelet[1] tartalmazza, amely egyrészt általános előírásokat ad minden építési termékre és az építési piac szereplőire (pl. fogalommeghatározások, kötelezettségek), másrészt az építési termékek tagországok közötti szabad forgalmazását szabályozza az unió egységes belső piacán – de nem minden építési termékre vonatkozóan. Mivel a jogszabály típusa rendelet, – az irányelvekkel ellentétben – nem kell nemzeti jogszabályokon keresztül bevezetni, hanem alkalmazása általános érvényű, teljes egészében közvetlenül kötelező minden tagállamban.

Csak azokat az építési termékeket kell a 305/2011/EU rendelet szerint forgalmazni, amelyekre a következő műszaki specifikációk valamelyikét dolgozták ki:

  • a 305/2011/EU rendelethez (vagy korábban a 89/106/EGK irányelvhez[2]) harmonizált európai szabvány;
  • a 305/2011/EU rendelet szerinti európai műszaki értékelés (European Technical Assessment: ETA);
  • érvényességi idejükön belül azok az európai műszaki engedélyek (European Technical Approval: ETA), amelyeket 2013. július 1-je előtt a 89/106/EGK irányelv alapján dolgoztak ki.

A harmonizált szabvány (hEN) olyan európai szabvány, amelyet az Európai Bizottság megbízásából, kifejezetten valamely uniós jogszabályhoz kapcsolódóan dolgoztak ki az európai szabványügyi szervezetek. A harmonizált szabványok általános értelmezésével A harmonizált szabványok és a CE jelölés főcímben foglalkozunk. Az építési termékek harmonizált szabványainak tartalmazniuk kell az adott termék (vagy termékcsoport) jellemző felhasználási területeit és az ezekhez rendelhető legfontosabb termékjellemzőket. Ezek a jellemzők hatással vannak arra, hogy az építmény – amelybe a terméket beépítik – teljesíti-e az alapvető követelményeket (ezeket lásd a továbbiakban). A szabványok mindig egy nagyobb termékcsoportra vonatkoznak, a csoportba sorolható, különböző márkájú konkrét termékekre egyaránt alkalmazhatók.

A harmonizált szabvánnyal nem szabályozott építési termék gyártója kérheti a termékére európai műszaki értékelés (European Technical Assessment: ETA) kidolgozását. Az ETA-t az ún. műszaki értékelő szervezetek dolgozzák ki (Technical Assessment Body: TAB). A műszaki értékelést végző szervezeteket a 305/2011/EU rendelet alapján a tagállamok jelölhetik ki saját területükön, egy vagy több termékkör tekintetében.

Az ETA a nem szabványosított építési termékek szabványt helyettesítő, uniós szinten elismert egyedi műszaki specifikációja. A szabvánnyal ellentétben nem egy termékcsoportra, hanem mindig csak egy meghatározott gyártó konkrét márkájú termékére vonatkozik, és az is rögzítésre kerül, hogy a terméket a gyártó mely gyártóüzemében (gyártóüzemeiben) állítják elő. Ebben a tekintetben tehát szűkebb hatályú, mint egy szabvány. Az ETA azonban már tartalmazza a konkrét termék teljesítményének értékelését is (pl. típusvizsgálat). Ebben a tekintetben tehát „több”, mint egy szabvány.

Mindazok az építési termékek, amelyek az előzőekben felsoroltaktól eltérő műszaki specifikációval rendelkeznek (pl. más típusú szabvány, egyedi nemzeti műszaki specifikáció), a forgalmazás tekintetében nem tartoznak a 305/2011/EU rendelet hatálya alá.

Fontos továbbá tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy az eltérő nemzeti sajátosságok (földrajzi helyzet, éghajlat stb.) következtében a 305/2011/EU rendeletnek eleve nem tárgya az építési termékek betervezése és beépítése.

Az előbbi körülmények miatt a 305/2011/EU rendelet forgalmazási hatálya alá nem tartozó építési termékek tagországokon belüli forgalmazására, továbbá bármely építési termék betervezésére és beépítésére külön-külön nemzeti jogszabályokat adtak ki. Magyarországon az e tárgyban született jogszabály a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet[3].

A hazai forgalmazás kezdetben áttételesen, további jogszabályon keresztül érvényesült a gyakorlatban. A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletben ugyanis közvetlenül nem jelenik meg az építési termékek forgalmazása, hanem csak a betervezés és a beépítés szabályozása. Azonban a 2012. évi LXXXVIII. törvény[4] 3. §-ának (1) bekezdésében általános érvénnyel kimondja, hogy csak „… a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba …”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olyan dokumentum megléte, amelyet a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletben az építési termékek beépítésére vonatkozóan megkövetelnek, egyúttal a forgalomba hozatal feltételének is tekintendő.

Az előbbiekből következett tehát, hogy az építési termékek építménybe való beépítésének és így a forgalomba hozatalának is a legfontosabb előfeltétele, hogy rendelkezzenek a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozattal – néhány szűk körű, jogilag szabályozott kivételtől eltekintve, melyeket a Beépítési feltételek, Kivitelezésben résztvevők feladatai és a Bontott építőanyagok újrafelhasználása címekben, valamint a Természetes építőanyagok forgalmazása és felhasználása című szakmai ismertetőben részletezünk.

A szabályozás egyértelműbbé vált, amikor 2015. végén a 2015. évi CLXXIX. törvény[5] módosította – többek között – a tűzvédelemmel foglalkozó 1996. évi XXXI. törvényt[6], amely számos pontjában módosult. Az 1996. évi XXXI. törvény 13. §-ának (1) bekezdésében az építési termékek forgalmazására vonatkozóan tartalmaz egy előírást, amely hatályos, módosított formájában a következő:

„13. § (1) Olyan építési termék hozható forgalomba – az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki felhasználású építési termék kivételével –, amely rendelkezik az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott, beépítéshez szükséges iratokkal.”

Az előbbi szövegezésből már egyértelműen következik, hogy a teljesítménynyilatkozat megléte nemcsak a beépítésnek, hanem a forgalomba hozatalnak is előfeltétele. Ez a jogszabályrész olyan általános jellegű előírást tartalmaz az építési termékekről, amelynek valójában nem sok köze van a tűzvédelemhez. Igazából a piacfelügyeletet szabályozó 2012. évi LXXXVIII. törvényben lenne a helye, de azért így is betölti a megfelelő szabályozó szerepét.

A jogszabályrészben található kivételeket az előzőekben meghivatkozott címekben és szakmai ismertetőben részletezzük.

A teljesítménynyilatkozat újdonság az építési termékekre vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest, és alapvetően eltér a más ipari termékekre vonatkozó szabályozásoktól is.

Más ipari termékeknél a termékre vonatkozó uniós jogszabály (pl. irányelv) meghatározza az adott termékcsoport által teljesítendő ún. alapvető biztonsági követelményeket (pl. elektronikai termékeknél érintésvédelem stb.). Csak olyan termék hozható forgalomba, amely megfelel az alapvető követelményeknek. Ha a terméket az adott jogszabályhoz harmonizált szabvány szerint gyártották, akkor vélelmezhető, hogy a termék kielégíti a jogszabályban foglalt követelményeket. A forgalomba hozatal során a termékekhez megfelelőség igazolást (megfelelőségi nyilatkozatot, megfelelőségi tanúsítványt) kell mellékelni, amelyben arról kell nyilatkozni, hogy a termék megfelel a jogszabály előírásainak (alapvető követelményeinek).

Az építési termékeknél azonban az alapvető követelményeket nem a legyártott és kereskedelmi forgalomba hozott termékekre határozták meg, hanem azokra a kész építményekre, amelyeket az építési termékekből megépítenek. Ennek oka, hogy az építési termékek sajátos „átmeneti termékek”, mert nem közvetlenül a végfelhasználóhoz, a fogyasztóhoz kerülnek, hanem a kivitelezőhöz. Csak a kivitelezési folyamat eredményeként, a kész építménybe beépítve kerülnek kapcsolatba az épület használóival. A kivitelezés során pedig számos építési terméknek a megjelenési formája, a fizikai-kémiai tulajdonságai is megváltoznak (pl. a különböző anyagokból a helyszínen megkevert, majd végleges állapotában megszilárdult beton).

Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények megtalálhatók a 305/2011/EU rendelet I. mellékletében, továbbá az OTÉK[7] 50. § (3) bekezdésében:

„(3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint

a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

b) a tűzbiztonság,

c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,

d) a biztonságos használat és akadálymentesség,

e) a zaj és rezgés elleni védelem,

f) az energiatakarékosság és hővédelem,

g) az élet- és vagyonvédelem, valamint

h) a természeti erőforrások fenntartható használata

alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.”

A követelményeket az 51–56/B. §-ok tartalmazzák részletesebben kifejtve. Az OTÉK előírásai összhangban vannak a 305/2011/EU rendelettel, de azoknál bővebbek. Mivel az építési termékeknél a kész építmények alapvető követelményeinek való megfelelőség közvetlenül nem értelmezhető, a termékekre nem megfelelőség igazolást, hanem teljesítménynyilatkozatot kell kiadni. A teljesítménynyilatkozatban azokról a lényeges terméktulajdonságokról kell nyilatkozni, amelyek hatással vannak arra, hogy a kész építmény megfeleljen az építményre vonatkozó alapvető követelményeknek.

A teljesítménynyilatkozat azt mondja meg, hogy a termék mit tud (pl. egy ablaknak mennyi a hőátbocsátási tényezője, hangszigetelő képessége stb.), de nem szól arról, hogy a termék milyen követelménynek felelt meg. A gyártók ugyanis általában nem tudhatják, hogy a kereskedelmi forgalomba hozott termékeiket milyen építménybe beépítve, milyen hatásoknak kitéve fogják majd felhasználni. A gyártó csak azért vállalhat felelősséget, hogy a termékei garantáltan megfeleljenek a teljesítménynyilatkozatban közölt műszaki jellemzőknek.

Kifejezetten tervezői kompetencia és feladat annak a meghatározása, hogy egy konkrét épületnél a beépítendő építési termékeknek milyen műszaki teljesítőképességgel kell rendelkezniük. Ezzel a témakörrel a Tervezői feladatok címben foglalkozunk részletesebben.

A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy termékeik sorozatban gyártva is megfeleljenek a teljesítménynyilatkozatban közölt műszaki teljesítőképességi adatoknak. Ennek érdekében a gyártás során a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszereket kell működtetniük. A 305/2011/EU rendelet V. mellékletében a termék jellegétől függően öt, különböző szigorúságú rendszert írnak le, amelyeket röviden számokkal jelölnek (1+, 1, 2+, 3, 4). Mindegyik rendszernek lényeges eleme a termék teljesítményének értékelése (pl. típusvizsgálattal) és az üzemi gyártásellenőrzés. A rendszerek többségénél a gyártóknak a vizsgálatokba kötelezően be kell vonniuk független külső – ún. notifikált (bejelentett) – szervezeteket is (Notified Body: NB). A notifikált szervezetek rendszerébe való bekerülés többlépcsős, uniós szinten jogilag egységesen szabályozott folyamat.

Mind a harmonizált szabványoknak, mind az ETA-knak lényeges tartalmi jellemzője, hogy megszabják, hogy az adott építési termék gyártása során a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére melyik rendszert kell működtetni.

A szabályozások rendszeréből következően a teljesítménynyilatkozatot vagy a 305/2011/EU rendelet vagy a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet szerint kell kiállítani.

A 305/2011/EU rendelet szerinti teljesítménynyilatkozatot akkor kell kiállítani az építési termékre, ha harmonizált szabvány vagy ETA szerint gyártották. Ebben az esetben el kell helyezni a terméken a CE jelölést is, és a termék forgalmazható az unió egységes belső piacán. Az építési termékek esetén a CE jelöléssel a gyártók arra vonatkozó felelősségüket jelzik, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek. A CE jelölésnek ez az értelmezése eltér a más ipari termékekre vonatkozó értelmezéstől (lásd A harmonizált szabványok és a CE jelölés címet).

A teljesítménynyilatkozat tartalmát, formáját, rendelkezésre bocsátását részletesen szabályozza a 305/2011/EU rendelet 6. és 7. cikke, III. melléklete, továbbá a webes közzétételre vonatkozóan a 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet[8].

A teljesítménynyilatkozat legfontosabb elemei:

  • a termék és a gyártó egyértelmű beazonosítása;
  • az építési termék rendeltetése;
  • az alapvető termékjellemzők felsorolása, amelyek hatással vannak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülésére (a hEN vagy az ETA alapján);
  • legalább egy alapvető termékjellemzőnél a teljesítmény közlése (ezek köre függ attól, hogy a célországban milyen követelmények vannak);
  • a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó rendszer meghatározása az V. melléklet szerint.

A teljesítménynyilatkozatot annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a terméket forgalmazzák.

Egyes épületgépészeti termékekre több uniós jogszabály is vonatkozhat. Ekkor előfordulhat, hogy egyrészt – mint építési termékre – teljesítménynyilatkozatot kell adni a 305/2011/EU rendelet szerint, másrészt megfelelőség igazolást is, a termékcsoport „saját” jogszabálya szerint. Ezeket az eseteket a vonatkozó jogszabályok, valamint harmonizált szabványok vagy ETA-k konkrét előírásai alapján lehet értelmezni és kezelni.

A 305/2011/EU rendelet forgalmazási hatálya alá nem tartozó építési termékekhez a teljesítménynyilatkozatot a hazai jogszabály, a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerint kell kiállítani. A teljesítménynyilatkozat tartalmára vonatkozó előírásokat az 5. § (4) bekezdése szabályozza, ezek hasonlóak a 305/2011/EU rendelet előírásaihoz.

A hazai jogszabály szerinti teljesítménynyilatkozattal rendelkező termék azonban nem kaphat CE jelölést, és csak a hazai piacon forgalmazható. A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerinti teljesítménynyilatkozat alapjául a következő műszaki specifikációk szolgálhatnak:

  • az építési termékek uniós jogszabályához nem harmonizált európai szabvány (nemzeti szabványként bevezetve),
  • nemzetközi szabvány (nemzeti szabványként bevezetve);
  • „tisztán” hazai kidolgozású nemzeti szabvány;
  • még érvényes – 2013. július 1-je előtt, a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet[9] szerint kidolgozott – építőipari műszaki engedély (ÉME).

A felsorolt műszaki specifikációk azonban a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint nem alkalmazhatók automatikusan, hanem csak akkor, ha a dokumentumokból az alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei, továbbá a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható.

Ha az előbbi feltételek nem teljesülnek, a gyártónak az építési termékre nemzeti műszaki értékelést (NMÉ) kell kidolgoztatnia a hazai műszaki értékelő szervezettel, és ez lesz a teljesítménynyilatkozat kiállításának az alapja.

A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése általános érvénnyel kimondja, hogy: „Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt.”.

A teljesítménynyilatkozatra vonatkozó előbbi előírás ugyan a termék beépítéséhez kapcsolódik, azonban értelemszerűen teljesülnie kell már a forgalmazás során is, a 2012. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésének, valamint az 1996. évi XXXI. törvény 13. § (1) bekezdésének korábbiakban hivatkozott szabályozása értelmében.

Ebből következően előfordulhatnak olyan esetek, amikor a nemzeti előírások miatt – külföldön gyártott, CE jelölésű termékeknél – kiegészítő vizsgálatokra és többlet adatközlésre van szükség a hazai forgalmazáshoz. Például sajátos hazai előírás a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az Országos Tűzvédelmi Szabályzat[10] (OTSZ) szerint. Ezért a vékonyvakolatos homlokzati hőszigetelő rendszerek (készletek) teljesítménynyilatkozatában hazai alkalmazás esetén feltétlenül szerepelnie kell az erre vonatkozó teljesítményértéknek, míg más országokban – követelmény hiányában – ez nem szükséges.

 

 


[1] az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. március 9.)

[2] az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási rendelkezéseknek a közelítéséről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv (1988. december 21.) [2013. július 1-jével hatályon kívül helyezte a 305/2011/EU rendelet 68. cikke, illetve 65. cikkének (1) bekezdése]

[3] az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

[4] a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény

[5] egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX. törvény

[6] a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

[7] az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

[8] az építési termékek teljesítménynyilatkozatának weboldalon való közzétételére vonatkozó feltételekről szóló 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2013. október 30.)

[9] az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet [2013. július 1-jével hatályon kívül helyezte a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 1. §-a]

[10] az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ)

 

scrollUp