Gázkészülékek cseréje

Dr. Szakács György
Létrehozva: 2017-03-30 / módosítva: 2017-06-07

A gázkészülékekkel és vezetékrendszerekkel kapcsolatos engedélyezés, létesítés általános és speciális előírásait a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet[1] tartalmazza. A jogszabálynak lényeges része a 2. mellékletben található – gáz csatlakozóvezetékekre és felhasználói berendezésekre vonatkozó – Műszaki Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: MBSZ).

Az éghető gázok csatlakozóvezetékei, telephelyi vezetékei és felhasználói berendezései, továbbá azok üzemeltetése a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozik. Ezt a hatósági felügyeletet első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala látja el.

A Hatóság a műszaki biztonsági felügyelete keretében a következő tevékenységeket végzi:

  • kérelemre jóváhagyja a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák használatbavételét és átalakítás utáni ismételt használatbavételét;
  • kérelemre alkalmassági nyilatkozatot ad ki a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés kiviteli tervének műszaki biztonsági szempontból történő alkalmasságáról;
  • évente ellenőrzi a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a telephelyi szolgáltató szabályozási körébe tartozó műszaki-biztonsági tevékenységét;
  • a helyszínen ellenőrzi a gázfelhasználó technológiák létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági előírások betartását;
  • kivizsgálja a csatlakozóvezetékekkel, telephelyi vezetékekkel és felhasználói berendezésekkel kapcsolatos rendkívüli események bekövetkezésének körülményeit és a hasonló esetek megelőzése érdekében intézkedik.

A Hatóság a felhasználó csatlakozó vezetékét, valamint a felhasználói berendezés létesítését és használatát a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi szolgáltató bevonásával ellenőrizheti. E szolgáltatóknak térítésmentesen kell közreműködniük a hatósági ellenőrzésen. Az előbbiek alól kivételt jelentenek a következő esetek:

  • a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia;
  • az előbbi szolgáltatók szolgáltatási körébe nem tartozó csatlakozó vezeték és felhasználói berendezések.

Az eljárások között külön szabályozzák az ún. egyszerűsített gázkészülék cserét. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy olyan, viszonylag kisebb teljesítményű berendezések tartoznak e körbe, amelyek egy átlagos családi ház vagy lakásegység fűtésének – kombi készülék esetén melegvíz-ellátásának is – a biztosítására képesek.

Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással a következő feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető:

  • az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű;
  • az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél;
  • a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával;
  • az új készülék besorolása:
    • megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybe kötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek; a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy
    • ha az új készüléket a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel – a készülék gyártójának utasítása alapján – szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe, vagy
    • ha az új készülék EK típusvizsgálati tanúsítványa szerint – az MBSZ-nek megfelelően – alkalmas olyan égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel történő szerelésre, amelyet nem a gázkészülék részeként tanúsítottak, továbbá az alkalmazott égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer gyártójának – az MBSZ-ben megadott részletekre kiterjedő – utasítása alapján szerelik, valamint a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe.

Az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó vagy telephelyi szolgáltató, – PB-gáz fogyasztó készülékek esetében – a vezetékes PB-gáz szolgáltató minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti.

Az előbbiek szerint feljogosított gázszerelőnek egyrészt rendelkeznie kell a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet[2] szerint a következő tevékenység végzésére történő jogosultsággal:

  • csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata (a felhasználói berendezés tartozékát képező gázfelhasználó technológia együttes hőterhelése legfeljebb 70 kW).

Másrészt az előbbiek mellett a feljogosított gázszerelőnek rendelkeznie kell 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet szerinti következő, további jogosultságok valamelyikével is:

  • csatlakozó- és fogyasztói vezetékek létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása, gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése és felhagyása vagy
  • gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása.

Az egyszerűsített gázkészülék cserét az MBSZ 5.3. pontjában előírtak szerint kell elvégezni és az MBSZ 7.7. pontja szerinti szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat megküldésével kell a földgázelosztónak, a vezetékes PB-gáz szolgáltatónak, a telephelyi szolgáltatónak bejelenteni.

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet 10/A. § (2) bekezdése szerint 2016. július 1-jét követően már az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyeken (elsősorban lakossági fogyasztók) sem vehető használatba:

  • olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben[3] foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre;
  • olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben[4] foglalt vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre;

vonatkozó előírásoknak nem felel meg.

Az előbbiek szerinti energiahatékonysági követelmények a gázkészülékek tekintetében közelítőleg a zárt égésterű, kondenzációs üzemű kazánok hatékonysági szintjének felelnek meg, és ez a hagyományos kazánok alkalmazásának a végét jelenti.

Bizonyos mértékű kivételt tesz azért a 813/2013/EU rendelet. Preambulumában jelzi azt a problémát, hogy az Európai Unióban közel ötmillió lakóház használ közös, nyitott égéstermék-elvezető rendszert. Ez a megfogalmazás a huzat hatása alatt működő, gravitációs üzemű gyűjtőkéményt takarja. Elismerik, hogy a meglévő helyiségfűtő kazánok és kombinált kazánok a gravitációs üzemű gyűjtőkéménnyel felszerelt lakóházakban műszaki okok miatt nem cserélhetők le energiahatékony kondenzációs kazánokra.

Ezért a 813/2013/EU rendeletben foglalt követelmények lehetővé teszik, hogy a kifejezetten ilyen összeállításhoz készült, nem kondenzációs kazánok forgalomban maradjanak annak érdekében, hogy:

  • a fogyasztókat ne terheljék indokolatlan költségek;
  • a gyártóknak legyen idejük hatékonyabb fűtési technológiát alkalmazó kazánok kifejlesztésére, valamint
  • elég idő álljon a tagállamok rendelkezésére a nemzeti építési szabályzatok kidolgozásához.

Az előbbi elvek oly módon jelennek meg a követelményekben, hogy bár általánosságban előírás a ≤ 70 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánokra és a ≤ 70 kW mért hőteljesítményű kombinált tüzelőkazánokra a legalább 86%-os szezonális helyiségfűtési hatásfok, ez alól kivételek:

  • a ≤ 10 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kazánok és
  • a ≤ 30 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kombinált kazánok.

E két utóbbi kazántípus esetén a szezonális helységfűtési hatásfokra vonatkozó követelmény kevésbé szigorú: minimum 75%.

A B1 típusú kazánok és kombinált kazánok nem zárt, hanem nyitott égésterűek, az égési levegőt közvetlenül a helyiség légteréből nyerik, nem kondenzációs, hanem hagyományos üzemmódúak, továbbá gravitációs üzemű égéstermék-elvezetőhöz csatlakoznak. A legalább 75%-os helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelmény kondenzáció nélküli, hagyományos működésmóddal is teljesíthető.

A 813/2013/EU rendelet előírásai szerint a B1 típusú kazánok és kombinált kazánok termékinformációi között szerepelnie kell a következő sablonszövegnek:

„Ennek a természetes huzatú helyiségfűtő tüzelőkazánnak rendeltetés szerint a meglévő épületek lakóingatlanjai által közösen használt égéstermék-vezetékhez kell csatlakoznia, amelyen keresztül az égéstermék a kazánnak helyt adó helyiségből távozik. Az égési levegőt közvetlenül a helyiségből nyeri, és visszaáramlás-gátlót tartalmaz. Kisebb hatékonysága miatt a kazán más célú felhasználását kerülni kell, mert úgy energiafogyasztása és üzemeltetési költsége nagyobb lenne.”

Az előbbi kivételekkel látszólag sikerült megoldani a készülékcserék problémáját. A gyakorlatban azonban található egy olyan további gázkészülék-típus és égéstermék-elvezető kombináció, amelyet nem vettek be a kivételek közé, és műszaki problémát jelent a kazáncsere.

A gázkészülék az ún. „turbo” kazán. Ennek az a fő jellegzetessége, hogy zárt égésterű (C típusú), de nem kondenzációs, hanem hagyományos készülék. Ez tekinthető a korszerűbb, energiatakarékosabb kondenzációs készülékek „előszobájának”. Bár a készülék működése ventilátorral támogatott, az nagyjából csak az égéstermék-elvezetőbe való betorkollásig hat, maga az égéstermék-elvezető gravitációs üzemű, huzat hatása alatt működik, tehát nem túlnyomásos rendszerű, továbbá száraz üzemmódú, tehát a kondenzáció nem megengedett.

A kazáncserével összefüggő műszaki probléma olyan társasházaknál jelentkezik, amelyek zárt égésterű kazánokhoz kifejlesztett, LAS típusú, gravitációs üzemű gyűjtőkéménnyel rendelkeznek, amelyre több különböző lakás turbo kazánjai vannak rákötve.

A turbo kazánok nem felelnek meg a 813/2013/EU rendelet energiahatékonysági követelményeinek, nem tartoznak a kivételek közé, így már nem forgalmazhatók és nem lehet azokat használatba venni. Az előbbiek szerinti gyűjtőkéményekre azonban kondenzációs kazánok nem köthetők rá, mert nedves üzemű, kondenzátum elvezetéssel rendelkező, túlnyomásos kéményre lenne szükség.

Nem megoldott tehát a gyűjtőkéménybe kötött turbo kazánok egyedi lecserélése, mert turbo kazán már nincs (nem lehet), a kondenzációs kazán pedig ebbe a szituációba nem építhető be.

A gyűjtőkémény egy szerves műszaki egységet alkot a rákötött turbo kazánokkal együtt, az ehhez igazított hőmérsékletek, térfogatáramok megváltoztatása egy-egy kazáncseréhez kapcsolódóan nem lehetséges, csak a gyűjtőkémény egészére. Ha az előbbiek figyelembevétele nélkül próbálnának meg egy-egy turbo kazánt más típusú, működésmódú kazánnal lecserélni, az instabil működésmódot, más készülékek tönkremenetelét és életveszélyt okozhat. A gyűjtőkémények esetén nem választható meg szabadon, hogy milyen típusú készülék szerelhető fel!

A gyűjtőkémények egyébként is a társasház osztatlan közös tulajdonában vannak, egy-egy lakó jogi okokból sem változtathatja meg annak működésmódját. Elvileg át lehetne alakítani a LAS gyűjtőkéményt nedves üzemű, túlnyomásos rendszerűre, de akkor az összes érintett lakónál ki kellene cserélni a turbo kazánt kondenzációsra.

E probléma megoldására 2017 elejétől több gyártó is kínál olyan zárt égésterű, hagyományos kazánt, amelynél egy második hőcserélő beépítésével érik el a legalább 86%-os hatásfokot. Bár a kazánok alapvetően nem kondenzációs típusúak, azonban kismértékű kondenzátumra mégis számítani kell. Az égéstermék hőmérséklete valamivel alacsonyabb, mint a hagyományos turbo kazánok esetén, de magasabb, mint a kondenzációs kazánoknál. Többnyire homályban maradnak, illetve ellentmondásosak az arra vonatkozó gyártói nyilatkozatok, hogy a kazán ráköthető-e gravitációs üzemű gyűjtőkéményre vagy csak túlnyomásosra.

Az ilyen kazánok – gravitációs gyűjtőkéménynél való – esetleges alkalmazása során fokozott gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy a kazáncsere ne változtassa meg kedvezőtlenül a gyűjtőkémény működésmódját. Ennek érdekében a következő dokumentumok beszerzésére, illetve elkészíttetésére van szükség:

  • engedélyes gázterv;
  • kéménygyártó engedélye;
  • hő- és áramlástechnikai kéményméretezés, ahol vizsgálják a különböző készülékek egymásra gyakorolt hatását is;
  • kéményseprő nyilatkozat.

Szükséges továbbá a kazán C6 minősítése annak érdekében, hogy bármilyen gyártmányú égéstermék-elvezető rendszerrel összeépíthető legyen – a műszaki feltételek teljesülése esetén.

 

 


[1] a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet

[2] a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet

[3] a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 813/2013/EU bizottsági rendelet (2013. augusztus 2.)

[4] a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 814/2013/EU bizottsági rendelet (2013. augusztus 2.)

scrollUp