Gépészeti rendszerek

Soltész Ilona
létrehozva: 2016-06-20 / módosítva: 2017-06-07

Annak érdekében, hogy az épületek épületgépészeti rendszerei a lehetőségekhez képest a legtakarékosabban tudják biztosítani az épületekben a szükséges komfortot, már a tervezésnél, illetve a megvalósításnál és természetesen az üzemeltetés során is be kell tartani néhány alapelvet. Ezeknek a követelményeknek a megállapítása és gyakorlatban történő alkalmazása is javítja az épületek energiahatékonyságát.

Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírásokat az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. mellékletének V. része tartalmazza.

A gépészeti követelmények nem olyan számszerű energiahatékonyságot rögzítő követelmények, mint a hőátbocsátási tényezőre, U [W/(m2·K)]; a fajlagos hőveszteség-tényezőre, qm [W/(m3·K)]; vagy az összesített energetikai jellemzőre, EP [kWh/m2, a] vonatkozó követelmények (lásd: Követelmények cím).

A gépészeti követelmények részben környezeti-üzemeltetési paraméterekre, részben a gépészeti rendszerek általános kialakítási elveire vonatkoznak. Ezért ez a követelményrendszer ugyanolyan módon, egyaránt érvényes akár az eredeti 2006-os energiahatékonysági követelmények, akár a költségoptimalizált vagy a közel nulla követelményszintek mellett.

A gépészeti rendszerek követelményei a következő főbb műszaki területekre terjednek ki:

  • a belső hőmérsékletre vonatkozó előírások,
  • az épület szellőző levegő igénye,
  • a hőtermelőre vonatkozó előírások,
  • a fűtési rendszerre vonatkozó előírások,
  • a használati melegvíz (HMV) rendszerre vonatkozó előírás,
  • a légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások,
  • a hűtési rendszerre vonatkozó előírások.

Az előbbi szakterületek előírásai közül néhány fontosabb, szélesebb körben alkalmazásra kerülőt emelünk ki részletesebben is.

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tervezésnél a belső hőmérsékletre vonatkozóan a következő, 1. táblázatban levő hőmérsékleteket kell figyelembe venni. Megfelelő megoldás az MSZ EN 15251 szabványban levő légállapot követelmények alkalmazása is. Általános esetben az 1. táblázat tartalmazza a hőmérsékletet és a beszabályozási tartományt.

1. táblázat: Az épületgépészeti rendszer tervezéséhez figyelembe vehető légállapot adatok

Az épület vagy a helyiség funkciója

A minimális belső hőmérséklet fűtésnél, °C

Hőmérséklet tartomány fűtésnél, °C

A maximális belső hőmérséklet hűtésnél, °C
(amennyiben van gépi hűtés)

Hőmérséklet tartomány hűtésnél, °C

Lakóépület, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek (szobák, étkező hálószoba stb.)

20

20-25

26

23-26

Lakóépület: egyéb helyiségek (konyha, tároló stb.)

16

16-25

-

-

Iroda (cellás vagy egyterű)
Konferenciaterem
Előadó, osztályterem
Étterem/büfé

20

20-24

26

23-26

Óvoda

22

22-24

26

23-26

Áruház

16

16-22

25

21-25

Megjegyzés: A táblázatban levő hőmérsékletek operatív hőmérsékletet jelentenek.

A fűtés üzemideje alatt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik:

  • huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal egy rendeltetési egységben lévő helyiségekben a fűtési energiaigény meghatározását 20 °C parancsolt levegő hőmérsékletre kell végezni,
  • azokban a közlekedőkben és mellékhelyiségekben, amelyek egy épületben vannak a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekkel, de nincsenek velük egy rendeltetési egységben és azoktól U < 0,8 W/m2K szerkezetek határolják, 17 °C parancsolt levegő hőmérsékletétre lehet végezni a méretezést
  • azokban a helyiségekben, amelyekben hőleadó kerül kiépítésre, azt kell feltételezni, hogy a fűtés üzemideje alatt kifűtésre kerülnek, a lakó-, szállás, iroda, oktatási, kereskedelmi, egészségügyi rendeltetéstől eltérő egyéb rendeltetésűként számított épületek vagy épületrészek kivételével.

Amennyiben kiépítésre kerül hűtési rendszer, akkor a hűtés üzemideje alatt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az energiaigény meghatározását 26 °C parancsolt levegő hőmérsékletre kell végezni.

Új épület létesítése esetében és meglévő épületben a fűtési rendszer cseréje esetében, ha földgáz az energiaforrás, akkor zárt égésterű kondenzációs kazán létesítése javasolt gazdaságossági számítás alapján. Meglévő épületekben az épület műszaki adottságaitól függően ettől el lehet térni.

Ha egy épületben az egy rendszerről ellátott fűtött alapterület 100 m2-nél nagyobb, központi időjárásfüggő szabályozás alkalmazása kötelező, ez alatt javasolt. A kazán előremenő vízhőmérsékletét a szabályozás a külső hőmérséklettől függően a szabályozási görbe szerint állítja be.

Új fűtési rendszer létesítésekor és meglévő fűtési rendszer korszerűsítésekor a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozást javasolt megvalósítani gazdaságossági számítás alapján. Ha az épületben több különböző tulajdonú épületrész található, akkor javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés.

A fűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni:

  • statikus beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok méréses beszabályozása és a szivattyú munkapontjának a beállítása kötelező. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni,
  • dinamikus beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok szúrópróbaszerű ellenőrzése és a szivattyú munkapontjának a beállítása kötelező. A szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni.

A beszabályozás után tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a fűtési rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

Amennyiben a használati melegvíz rendszerhez cirkulációs rendszer tartozik, akkor biztosítani kell a cirkulációs szivattyú időprogram szerinti működtetését.

A cirkulációs vezetékkel rendelkező használati melegvíz rendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni.

Lakótól eltérő rendeltetésű épületek esetén, amennyiben a légtechnikai rendszerben elszívásra és befújásra is légvezeték kiépítése történik, vagy amennyiben a légtechnikai rendszerben a levegő fűtésre kerül, akkor a légtechnikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerés működési hatásfoka legalább 65% legyen.

A ventilátor munkapontjának a maximális hatásfoknál kell lennie. A követelménynek megfelelő megoldást ad az MSZ EN 13779 szabvány előírásainak alkalmazása is.

A ventilátor energiafogyasztásának csökkentése érdekében a légtechnikai elemek nyomásveszteségét korlátozni kell.

A légtechnikai rendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a mérési pontok min. 10%-át ellenőrizni kell. Tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

Szabad hűtést kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a külső hőmérséklet ezt lehetővé teszi. Amennyiben műszakilag lehetséges magas hőmérsékletű hűtés alkalmazása javasolt.

A hűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át ellenőrizni kell. Tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

Olyan helyiségek esetén, amelyeknek a bevilágító felületei 45°-foknál alacsonyabb szögben vannak, vagy 45°-on vagy annál magasabb szögben vannak és az északi tájolástól legalább 30°-kal eltérnek, hűtési rendszert kiépíteni csak abban az esetben szabad, ha bevilágító felületeken a hűtési üzemideje alatt gnyár<0,3 napsugárzás elleni hővédelem van biztosítva.

 

scrollUp