Hajózási építmények

létrehozva: 2015-11-20

A hajózási építményekkel kapcsolatos törvényi szabályokat a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény tartalmazza, amelynek hatálya a Magyarország területén folytatott hajózási tevékenységre, az azt szolgáló vagy annak folytatását befolyásoló, a mederben és a parton lévő létesítményekre, az úszólétesítményekre, a víziutakra és kikötőkre, hajózási tevékenység folytatásában részt vevő természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre, és folytatott kedvtelési célú hajózásra, a kedvtelési célú hajózásban részt vevő személyekre terjed ki.


A hajózási építményeket (úszólétesítmények, víziutak és kikötők) engedélyező építésügyi hatóság kijelölését a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, a hajózási építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet tartalmazza.


A fenti rendelet hatálya a kikötő, úszóműves kikötőhely, komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő berendezés (a továbbiakban együtt: hajózási létesítmény) létesítésére, használatbavételére, fennmaradására, üzemben tartására, átalakítására, a rendeltetéstől eltérő használatára, megszüntetésére terjed ki.


Nem terjed ki azonban a rendelet hatálya:

  • a szükségkikötőre,
  • a hajózási hatóság által hivatalból kijelölt veszteglőhelyre és sportpályára,
  • a 20 m-t el nem érő hosszúságú úszólétesítmény kiemelésére szolgáló berendezésre.

A fenti rendelkezéseket a Magyar Honvédség honvédelmi célú hajózási létesítményeire külön jogszabályban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.


A hajózási létesítmények létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához, fennmaradásához, átalakításához, rendeltetéstől eltérő használatához, továbbá megszüntetéséhez a hajózási hatóság engedélye szükséges.


A következő hajózási hatósági eljárások kerülnek lefolytatásra:

  • elvi létesítési engedélyezési eljárás,
  • létesítési engedélyezési eljárás,
  • használatbavételi engedélyezési eljárás,
  • üzemben tartási engedélyezési eljárás,
  • fennmaradási engedélyezési eljárás,
  • rendeltetéstől eltérő használati engedélyezési eljárás,
  • megszüntetési engedélyezési eljárás,
  • adatváltozás átvezetése.


Hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető tevékenységek

A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető:

  • hajózási létesítmény olyan felújítása (karbantartása), amely nem jár együtt a létesítmény rendeltetésszerű használatának korlátozásával, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest,
  • az engedélyezett tevékenységnek megfelelő műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező elem cseréje,
  • a létesítési engedélyben megállapított geometriai méretek visszaállítása (kivéve külön jogszabály szerint engedélyköteles vízimunkát),


A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető munkát az üzemeltető előzetesen köteles bejelenteni a kikötő használatbavételét engedélyező hajózási hatóságnak.


Az engedélyezés közös szabályai, a kérelem előterjesztése

Az engedély iránti kérelmet a kérelmező írásban terjeszti elő, melyet meghatározott adattartalommal a hajózási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.


A létesítési, bontási, fennmaradási, a rendeltetésmódosítási jogosultság igazolása

Ha e rendelet előírja a kérelmező létesítési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultságának igazolását, a jogosultság a következő iratokkal igazolható:

  • hajózási létesítmény létesítésének, illetve fennmaradásának kérelmezése esetén az érintett földrészletre vonatkozó tulajdon- (kezelői, tartós földhasználati) jogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap egy hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határozattal,  illetőleg a tulajdon (kezelői, tartós földhasználati) jogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas szerződéssel, illetve - haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében - a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel,
  • a fenti pont alá nem tartozó minden egyéb munka esetében - a tulajdonjogra (kezelői, tartós földhasználati jogra) vonatkozó nyilatkozatával és - haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében - a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel,
  • idegen tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés esetében az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal, továbbá
  • közös tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés, illetve fennmaradás kérelmezése esetében - a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel,
  • a hajózási létesítmény területén vagy azt 50 m-nél kisebb távolságra megközelítő nyomvonalas létesítmény üzemben tartójának nyilatkozatával.

 

 

scrollUp