Határozat javítása

Dr. Bedő Katalin
létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2017-01-27

A határozat javítása vagy kiegészítése nem tartozik a jogorvoslati eljárások közé, ezért a közigazgatási eljárási törvényben, a Ket-ben is az elsőfokú eljárásról szóló rész végén található. Az első fokú hatóság csak akkor javíthatja ki döntését, ha nem hat ki az ügy érdemére a javítás vagy kiegészítés.

Ha az első fokú hatóság döntésében (végzésben vagy határozatban) név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát – szükség esetén az ügyfél meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre.

A kijavítás nem más, mint a hatóság önkorrekciója, amelyre kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az az ügy érdemét, az eljárási költség mértékét, vagy a költségviselési kötelezettséget nem befolyásolja. Ezt a kérdést a hatóságnak a tényállást teljes körűen megvizsgálva, az ügy összes körülményét mérlegelve kell megítélnie. Ennek a vizsgálatnak azért van kiemelt szerepe, mert a Ket. 81/A. § (3) bekezdése értelmében a kijavítás ellen nincs helye jogorvoslatnak. A hatóság az ügy érdemére kihatással bíró olyan döntést nem hozhat, amely ellen jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Éppen ezért, amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy az észlelt hiba korrekciója adott esetben az ügyet érdemben befolyásolja, úgy a hiba orvoslása céljából kijavítás helyett módosítania vagy visszavonnia kell a döntést, mely módosító döntés ellen már jogorvoslatnak van helye [Ket. 98. §, 109. §, 114. § (1) bekezdés].

Az, hogy milyen – kisebb jelentőségű – hiba, elírás eredményezhet kijavítást, mindig az adott ügy összes körülményének függvénye. Név elírása is lehet az érdemre kiható, ha ez által az ügyfél személye változik, illetve nyilván érdemi kihatással bír az olyan számelírás, amely folytán példának okáért nem hat, hanem tíz méter magas épület megépítésére válik jogosulttá az ügyfél.

Tehát, ha az érdemi döntéshozatalt követően a hatóság tudomására jut, hogy az eljárás során rendelkezésére bocsátott – az anyagi jogi szabályok alapján az ügy érdemi elbírálására kihatással bíró – adat, információ téves, úgy a téves adaton, információn alapuló döntést az újonnan megismert adat, információ birtokában módosítani vagy visszavonni köteles, hiszen döntése jogszabálysértő [Ket. 114. § (1) bekezdés]. A fenti példánál maradva, az adott tényadatok változása esetén, a jogszabályi rendelkezések alapján más magasságú épület építését lehetett volna engedélyezni.

A kijavítás ellen jogorvoslatnak helye nincs, azonban ha az ügyfél - érdekeinek, jogainak sérelme esetén – jelzi a hatóságnak, hogy az ügy érdemére való kihatás miatt a döntés kijavítása helyett a döntés módosításáról kellett volna rendelkezni, úgy a hatóság észlelve az anyagi jogi jogszabálysértést, a kijavító döntést visszavonni és az eredeti döntést módosítani köteles.

Az ügyfélnek lehetősége van továbbá arra, hogy a felügyeleti szervnél a sérelmesnek tartott kijavító döntés hivatalbóli felülvizsgálatát kezdeményezze. Ebben az esetben a felügyeleti szerv mérlegelésén múlik az, hogy megindítja-e az eljárást. Azonban a vizsgálata során észlelt jogsértés esetén köteles megtenni a szükséges intézkedést. A hivatalból megindított felügyeleti eljárás végződhet akár az elsőfokú döntés megsemmisítésével vagy azzal együtt az elsőfokú hatóság új eljárásra történő utasításával is [Ket. 115. § (1) bekezdés b) pont].

Felügyeleti szervhez fordulhat az ügyfél akkor is, ha a fent említett, a döntés módosításának szükségességére irányuló jelzésére a hatóság nem cselekszik, azaz érdemi kihatás miatt nem módosítja a döntést és nem vonja vissza a kijavítást. A felügyeleti szerv ebben az esetben a Ket. 20. § (2) bekezdése és 115. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja a mulasztó hatóságot. A Ket. szabályozza továbbá azt az esetet, amikor az elsőfokú hatóság mulasztása okán felügyeleti szervhez fordulás esetén maga a felügyeleti szerv sem tesz eleget eljárási kötelezettségének, a 20. § (6) bekezdése alapján ekkor az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az, amely kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására.

Fentiek mellett említhető még az ügyész eljárása, aki a közérdek védelme céljából az ügyészségről szóló törvény szerint törvényességi ellenőrzést gyakorolhat a hatóság által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések tekintetében [Ket. 20. § (9) bekezdés, 120. §].

Kiemelendő, hogy az említett eljárásokra addig van lehetőség, amíg az ügyben a bíróság nem döntött.

A kijavítást a hatóság

  • a döntés eredeti példányára és – ha rendelkezésre állnak – kiadmányaira történő feljegyzéssel,
  • a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy
  • kijavító döntés meghozatalával

teljesíti.

A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.

Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntését kiegészíti.

Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha

  • a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt, vagy
  • az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

A kiegészítést a hatóság

  • önálló kiegészítő döntéssel és – lehetőség szerint – e ténynek a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével vagy
  • a hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes döntésbe foglalva a döntés kicserélésével

teljesíti.

A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.

A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.

 

 

scrollUp