Helyi építészeti örökség

létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2017-06-07

A helyi építészeti örökség: Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik a táj jellegzetes képéhez tartoznak.

A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt. Az építészeti örökség helyi védelmének szabályait különösen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény és az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet tartalmazza.

Helyi építészeti értékvédelem: a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása


A helyi építészeti örökség védelme mindazon elemekre kiterjed, amelyek külön jogszabályok alapján nem állnak védelem alatt, és amelyeket önkormányzati rendelet helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté nyilvánít. A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.


Az építészeti örökség védelmének eszközei

Építési követelmények

  • Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.
  • Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az közérdeket nem sért, különösen nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit,


Önkormányzati feladatok

  • A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket,
  • A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,
  • A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét.
  • Településképi védelem keretében a települési (fővárosi és fővárosi kerületi) önkormányzat polgármestere
    • településképi véleményezést folytat, ennek alátámasztásául
    • szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet. A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata
      • az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése,
      • a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme,
      • a helyi építészeti értékek és örökség védelme.
    • településképi bejelentési eljárást folytat le, 
    • településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.
  • Rendeletalkotási jogkörében az önkormányzat a helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a helyi területi és a helyi egyedi védelemre terjesztheti ki. Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai keretén belül szabályozhatja különösen:
    • a helyi területi és egyedi védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetésének általános rendjét és feltételeit,
    • a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeinek megtérítését,
    • a kedvezmények mértékét és módját,
    • reklám, hirdetőberendezés vagy más, az építményen vagy attól különállóan megjelenő berendezés vagy tárgy elhelyezésére, valamint a védett területekre és a védett építményekre vonatkozó tiltást, korlátozást, feltételeket.


A helyi védelem fajtái

  1. helyi egyedi védelem: az egyes építmények, ezek részletei védelmére terjedhet ki. A helyi egyedi védelem
    • az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
    • az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
    • szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
    • egyedi tájérték védelmére

terjedhet ki. 

  1. helyi területi védelem: a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére
  2. a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
    • a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
    • a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
    • településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki, melyvédelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető.


A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését az önkormányzati rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti települési vagy térségi főépítész látja el.

A helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására a szabályozási terv (rendezési terv) értékvizsgálati munkarésze szolgál alapul. Az értékvizsgálatot - rendezési terv hiányában vagy amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült - a helyi védelem céljából el kell készíteni.


Az önkormányzat a területi és egyedi védelem alá helyezésről szóló rendeletében az adott területre és építményre vonatkozó építési követelményeket olyan részletességgel állapíthatja meg, hogy azok az építésügyi hatóság számára egyértelműek legyenek.

  1. Így a helyi területi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet az értékvizsgálat alapján előírhatja különösen:
    • a település jellegzetes szerkezetének, telekosztásának, utcavonal-vezetésének megőrzését, illetve új telek kialakítása vagy telekátalakítás során a védett településszerkezet megtartását,
    • azt a követelményt, hogy az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani,
    • a településre jellemző, hagyományos kerítés- és kapuformák, építményfajták, valamint növényzet megtartását,
    • azt a követelményt, hogy a közterületek burkolatát, az utcabútorokat, a hirdető berendezéseket az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni,
    • a hagyományos és jellegzetes növényzet pótlását.
  2. A helyi egyedi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet az értékvizsgálat alapján előírhatja különösen:
    • a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok stb.),
    • a védelem alapját jelentő belső kialakítás, illetve a használati mód változásának feltételeit,
    • bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményét,
    • egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek megtartását.


A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közelálló) rendeltetésnek megfelelő használatára, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra.

Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.


A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

  • a védelem szakszerű, rövid indokolását,
  • fotódokumentációt,
  • a helyi védelem védettségi kategóriáját,
  • a helyrajzi számot.

Egyedi védettség esetén a fentieken kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
  • helyszínrajzot,
  • a védett érték rendeltetését és használatának módját.

Területi védelem esetén a fentieken kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot. A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

 

scrollUp