Helyiségfűtő berendezések követelményei

Dr. Szakács György
létrehozva: 2017-07-05 / módosítva: 2017-07-05

 

A szabályozást a 2009/125/EK „ökotervezési” irányelvhez[1] kapcsolódó, közvetlen hatályú, a helyiségfűtő berendezésekre és a kombinált fűtőberendezésekre vonatkozó 813/2013/EU rendelet[2] tartalmazza.

A rendelet a legfeljebb 400 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére, forgalombahozatalára és üzembehelyezésére vonatkozó követelményeket állapítja meg. A rendelet hatálya alá tartoznak a 811/2013/EU rendelet[3] 2. cikke szerinti, helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagba vagy kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia- készülékből álló csomagba beépített ilyen típusú berendezések is.

A 813/2013/EU rendelet nem vonatkozik:

  • a kifejezetten a főként biomasszából előállított folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagok használatára tervezett fűtőberendezésekre;
  • a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezésekre;
  • a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[4] hatálya alá tartozó fűtőberendezésekre;
  • a kizárólag meleg ivó- vagy szanitervíz biztosítására hőt termelő fűtőberendezésekre;
  • a gáznemű hőhordozó közeg, például gőz vagy levegő melegítésére és elosztására szolgáló fűtőberendezésekre;
  • a legalább 50 kW maximális elektromos teljesítményű kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre;
  • a megegyező hőfejlesztő berendezések és fűtőberendezés- házak helyettesítésére 2018. január 1-je előtt forgalomba hozott fűtőberendezésekhez készült hőfejlesztő berendezésekre és az e hőfejlesztő berendezésekkel felszerelendő fűtőberendezés-házakra. A helyettesítő terméken vagy csomagolásán egyértelműen fel kell tüntetni, hogy azt milyen típusú fűtőberendezésbe történő beszerelésre szánják.

A fontosabb fogalmak a következők:

A 2. cikk 2. pontja szerint:

helyiségfűtő berendezés: olyan készülék, amely

  1. vízalapú központi fűtési rendszert lát el hővel a kívánt beltéri hőmérséklet zárt térben, például épületben, lakóházban vagy helyiségben való elérése és fenntartása érdekében; és
  2. egy vagy több hőfejlesztő berendezéssel rendelkezik;”

A 2. cikk 3. pontja szerint:

kombinált fűtőberendezés: helyiségfűtő berendezés, amely egyúttal adott hőmérsékletű, mennyiségű és áramlási sebességű, meleg ivó- vagy szanitervíz adott időközönként történő előállítása céljából hőt ad át, ezenkívül külső ivó- vagy szanitervízforráshoz kapcsolódik;”

A követelményeket a jogszabály II. melléklete tartalmazza. A követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított módszereknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

A jogszabály felsorolja a fűtőberendezések hatásfokra és szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelményeit, amelyeket 2015. szeptember 26-tól kell teljesíteni. Ezen belül külön kategóriákat határoz meg:

  • a ≤ 10 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kazánokra és a ≤ 30 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kombinált kazánokra – a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 75%;
  • a ≤ 70 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánokra (az előző pont szerinti kivételekkel) – a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 86%;
  • a > 70 kW és ≤ 400 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánokra és a > 70 kW és ≤ 400 kW mért hőteljesítményű kombinált tüzelőkazánokra – a 100%-os mért hőteljesítményen mért hatásfok legalább 86%, a 30%-os mért hőteljesítményen mért hatásfok pedig legalább 94%;
  • az elektromos helyiségfűtő kazánokra és elektromos kombinált kazánokra – a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 30%;
  • kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre – a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 86%;
  • hőszivattyús helyiségfűtő berendezésekre és hőszivattyús kombinált fűtőberendezésekre, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat – a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 100%;
  • alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkra – a szezonális helyiségfűtési hatásfok legalább 115%.

Az új energiahatékonysági követelmények a gázkészülékek tekintetében közelítőleg a kondenzációs kazánok hatékonysági szintjének felelnek meg, és ez a hagyományos kazánok alkalmazásának a végét jelenti.

A rendelet további – 2015. szeptember 26-tól teljesítendő – követelményeket tartalmaz a kombinált fűtőberendezések vízmelegítési hatásfokára, a hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések hangteljesítményszintjére, valamint a termékinformációkra vonatkozóan. Ezek közül – az energiahatékonysággal összefüggésben – a kombinált fűtőberendezések vízmelegítési hatásfokára vonatkozó követelményeket részletezzük.

A vízmelegítési hatásfokra vonatkozó követelmények a névleges terhelési profiltól függenek. A különböző terhelési profilokat a III. melléklet 7. táblázata definiálja a következő paraméterek függvényében:

  • hasznos vízáramlási sebesség (f),
  • hasznos vízhőmérséklet (Tm),
  • hasznos energiatartalom (Qtap)
  • csúcshőmérséklet (Tp),
  • referenciaenergia (Qref)

A Qref referenciaenergia a 07:00–21:45 közötti időtartamban meghatározott vízvételek hasznos energiatartalmainak napi összege. E paraméter nagysága szerint növekvő sorrendben a névleges terhelési profilok jelölése a következő: 3XS, XXS, XS, S, M, L, XL, XXL, 3XL, 4XL.

A kombinált fűtőberendezések vízmelegítési hatásfoka a követelménynél nem lehet alacsonyabb. Ezek értékei láthatók az 1. táblázatban.

1. táblázat: A kombinált fűtőberendezések vízmelegítési hatásfokára vonatkozó követelmények
2015. szeptember 26-tól

Névleges terhelési profil

3XS

XXS

XS

S

M

L

XL

XXL

3XL

4XL

Vízmelegítési hatásfok

22%

23%

25%

26%

30%

30%

30%

32%

32%

32%

 

 

A 813/2013/EU rendeletet még 2013-ban jelent meg, így 2015-ig két év felkészülési idő állt rendelkezésre. A forgalmazást és az üzembe helyezést a rendelet közvetlenül szabályozza ugyan, de ennek értelmezésében viták voltak arra vonatkozóan, hogy a követelményeket csak a forgalmazás során kell-e érvényesíteni, és a szeptember 26-áig forgalomba hozott, de az új követelményeket nem kielégítő berendezések még egy ideig beépíthetők-e.

Végül az a jogi megoldás született, hogy a 2009/125/EK irányelvet a hazai jogrendbe bevezető 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendeletet kiegészítették úgy, hogy – többnyire a lakossági felhasználási helyeken – 2016. július 1-jéig még engedélyezték a használatbavételt az uniós előírásokat nem teljesítő berendezésekre is.

Ez az átmeneti engedmény azonban 2016. július 2-ával megszűnt, így jelenleg már sem forgalmazni, sem beépíteni nem lehet a 813/2013/EU rendelet követelményeit nem teljesítő berendezéseket.

A követelmények további két időbeli lépcsőben fognak még szigorodni. Ezekben az esetekben már nem adnak meg türelmi időt a használatbavételre vonatkozóan!

2017. szeptember 26-tól az elektromos helyiségfűtő kazánok, az elektromos kombinált kazánok, a kapcsolt helyiségfűtő berendezések, a hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka a következő értékeknél nem lehet alacsonyabb:

  • elektromos helyiségfűtő kazánok és elektromos kombinált kazánok – a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 36% alá;
  • kapcsolt helyiségfűtő berendezések – a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 100% alá;
  • hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat – a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 110% alá;
  • alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk – a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 125 % alá.

Szintén 2017. szeptember 26-tól szigorodnak a kombinált fűtőberendezések vízmelegítési hatásfokára vonatkozó követelmények. A minimális vízmelegítési hatásfokra vonatkozó követelmények láthatók a 2. táblázatban.

2. táblázat: A kombinált fűtőberendezések vízmelegítési hatásfokára vonatkozó követelmények
2017. szeptember 26-tól

Névleges terhelési profil

3XS

XXS

XS

S

M

L

XL

XXL

3XL

4XL

Vízmelegítési hatásfok

32%

32%

32%

32%

36%

37%

38%

60%

64%

64%

 

 

2018. szeptember 26-tól pedig életbe lépnek a nitrogén-oxid-kibocsátásra vonatkozó követelmények. Ehhez kapcsolódóan definiálni kell az ún. GCV fogalmát. Az I. melléklet 5. pontja szerint:

égéshő (GCV): az a teljes hőmennyiség, amelyet egységnyi mennyiségű tüzelőanyag oxigénnel történő tökéletes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban lévő vízgőz és a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzációja során keletkező hőmennyiséget is;”

A fűtőberendezések nitrogén-dioxid-mennyiségben kifejezett nitrogén-oxid-kibocsátása nem haladhatja meg a következő értékeket, ahol a tüzelőanyag-felhasználás mindig GCV-ben van kifejezve:

  • gáznemű tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 56 mg/kWh;
  • folyékony tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 120 mg/kWh;
  • gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő, külső égésű hőerőgéppel felszerelt kapcsolt helyiségfűtő berendezések: 70 mg/kWh;
  • folyékony tüzelőanyaggal üzemelő, külső égésű hőerőgéppel felszerelt kapcsolt helyiségfűtő berendezések: 120 mg/kWh;
  • gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő, belső égésű hőerőgéppel felszerelt kapcsolt helyiségfűtő berendezések: 240 mg/kWh;
  • folyékony tüzelőanyaggal üzemelő, belső égésű hőerőgéppel felszerelt kapcsolt helyiségfűtő berendezések: 420 mg/kWh;
  • gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő, külső égésű hőerőgéppel felszerelt hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések: 70 mg/kWh;
  • folyékony tüzelőanyaggal üzemelő, külső égésű hőerőgéppel felszerelt hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések: 120 mg/kWh;
  • gáznemű tüzelőanyaggal üzemelő, belső égésű hőerőgéppel felszerelt hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések: 240 mg/kWh;
  • folyékony tüzelőanyaggal üzemelő, belső égésű hőerőgéppel felszerelt hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések: 420 mg/kWh.

 

 


[1] az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2009. október 21.)

[2] a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 813/2013/EU bizottsági rendelet (2013. augusztus 2.)

[3] a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2013. február 18.)

[4] az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2010. november 24.)

scrollUp