Higiénia, egészség és környezetvédelem

Soltész Ilona
létrehozva: 2017-01-18 / módosítva: 2017-01-18

A harmadik legfontosabb követelmény, hogy épületeink egészséges környezetet biztosítsanak a használók számára, ez könnyen tisztántartható, higiénikus legyen, és az épület maga is a lehető legkisebb mértékben legyen hatással a természetes környezetre. Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy teljes életciklusuk alatt higiéniai, egészségi és biztonsági szempontból ne jelentsenek veszélyt sem az azt építőkre, sem a lakókra, sem a szomszédokra, és építésük, használatuk és lebontásuk közben ne gyakoroljanak túlzott hatást sem a környezet minőségére, sem az éghajlatra különösen a következők által:

  • mérgező gázok kibocsátása;
  • veszélyes anyagok, illékony szerves vegyületek, üvegházhatást okozó gázok vagy veszélyes részecskék kibocsátása a beltéri vagy kültéri levegőbe;
  • veszélyes sugárzás kibocsátása;
  • veszélyes anyagok kibocsátása talaj- vagy tengervízbe, felszíni vizekbe vagy a talajba;
  • az ivóvízre más módon káros hatású veszélyes anyag vagy anyagok ivóvízbe történő kibocsátása;
  • nem szakszerű szennyvízelvezetés, füstgáz-kibocsátás, a szilárd vagy folyékony hulladék nem szakszerű ártalmatlanítása;
  • nedvesedés az építmények egyes részeiben vagy az építmények belső felületein.

Ezt a követelményt eredetileg csak az épületeket használókra és az épületek gazdaságilag ésszerű használati idejére értelmezték, azonban egyre szélesebb körben értelmezik az épületek építésének az idejét is és a lebontás, ártalmatlanítást is beleértve.

A higiénia, egészség és környezetvédelem alapvető követelményt kifejezetten épületekre értelmezzük, annak ellenére, hogy az egészséges környezet biztosítása érdekében számos településrendezési előírás is hatályban van. A környezetvédelmi előírásokról más témakörben lehet olvasni.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 53. §-a tartalmazza a követelményt részletesen:

„53. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse

  1. mérgező gázok keletkezése és kibocsátása,
  2. légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése,
  3. veszélyes sugárzás,
  4. szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék,
  5. az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása,
  6. elektrosztatikus feltöltődés,
  7. vegyi és korróziós hatás,
  8. biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása,
  9. káros mértékű zaj és rezgés,
  10. fényszennyezés.”

Emellett a megfelelő szellőzésről valamint az égéstermékek biztonságos kivezetéséről szóló építési előírások, valamint az ivóvíz és szennyvíz elvezető csővezetékek elhelyezésére vonatkozó előírások is ehhez az alapvető követelmény teljesítéséhez tartoznak.

Kiemelt jelentőségű, hogy az emberi fogyasztásra szánt ivóvízzel érintkező építőanyagok, vezetékek, szerelvények, berendezések olyan anyagból és olyan kivitelben készüljenek, amely semmilyen módon nem szennyezi az ivóvizet, és idővel sem történik olyan változás az anyagban (korrózió, lerakódás vagy káros anyag kioldódás), amely a vízbe kerülve káros lehetne. Emellett a víz szennyezését és semmilyen kórokozó elszaporodását nem szabad, hogy lehetővé tegyék a vízzel érintkező anyagok és berendezések. Ezért a legszigorúbb megfelelőség-értékelési eljárás van előírva minden, emberi fogyasztásra szánt ivóvízzel érintkező termékre és berendezésre. Sok országban további vizsgálatoknak és engedélyezési eljárásnak vetik alá az új anyagokat és a forgalomba kerülő új termékeket.

Magyarországon az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet határozza meg az ivóvíz minőségi követelményeit, a vizsgálat módszerét. A forgalomba kerülő új építési termékeket e jogszabály szerinti eljárás keretében kell bejelenteni.

A higiénia, egészség és környezetvédelem alapvető követelménynek való megfelelés során kell biztosítani, hogy az épületbe csak olyan építőanyagokat építsenek be, amelyekből semmilyen veszélyes vagy káros anyag nem tud a levegőbe jutni, vagy érintkezés során a használók nem léphetnek kapcsolatba ezekkel. A káros, veszélyes, vagy a kutatások alapján feltételezhetően egészségre ártalmas anyagokat korlátozni vagy teljesen el kell kerülni. Erre vonatkozóan az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadta a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendeletet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals, REACH)[i]. A különös aggodalomra okot adó anyagokat mennyiségtől függetlenül engedélyeztetni kell. A regisztrálónak bizonyítania kell, hogy az anyag veszélyei és kockázatai megfelelően ellenőrizhetők, vagy alkalmas helyettesítő anyagok híján a társadalmi-gazdasági haszna meghaladja a kockázatait. A veszélyes anyagokra vonatkozó engedélyezésre vonatkozóan részletes információk találhatók a következő honlapokon:

Az egészségre veszélyes anyagok épületekbe való beépítését tiltja az OTÉK 53. §–ának (3) bekezdése. Ma már jobban odafigyelünk a veszélyes anyagokra, azonban bontott építőanyagok újrahasznosításánál körültekintően kell kiválogatni a beépíthető anyagokat és szerkezeteket, hogy megakadályozzuk az esetleges szennyeződéseket, (gomba vagy rovar) fertőzéseket, illetve a korábbi gyártás során felhasznált egészségkárosító anyagoknak környezetünkbe kerülését.

Az építményekbe beépíthető veszélyes anyagok jelölésével kapcsolatosan az Európai Bizottság az Európai Parlament számára készített egy jelentést, amely magyar nyelven is elérhető a http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52014DC0511&from=EN

oldalon és további információkat tartalmaz a témában.

 

 

 

 


[i] Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezésérő

scrollUp