Honvédelmi és katonai célú, valamint nemzetbiztonsági célú építmény

Létrehozva: 2015-11-20

A honvédelmi és katonai célú, valamint nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozó törvényi szabályokat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény tartalmazza.


A honvédelmi és katonai célú, valamint a nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozó kiegészítő, eltérő szabályokat a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet tartalmazza, így a fontos fogalmakat is, amelyek az alábbiak:

  • Honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is (a továbbiakban együtt: építmény): az az építmény, amely sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel – beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is –honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport, üdülési, lakás, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek.
  • Építtető: a honvédelemért felelős miniszter által építtetői feladatra feljogosított szervezet.
  • Honvédelmi és katonai célú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartás szerint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet.


A honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményeknél az eltérő sajátos követelmények valójába a bizonyos adatok és információk védelme, egyébként egy iroda vagy szállás épületnek ugyanolyan követelménynek kell megfelelnie, mint az általános építményeknek.


A katonai építésügyi hatósági engedélyek fajtái:

  • elvi építési engedély,
  • építési engedély,
  • bontási engedély,
  • fennmaradási engedély,
  • használatbavételi engedély,
  • telekalakítási engedély.


A legfontosabb speciális előírások:

  • A katonai építésügyi hatóság eljárásában a meghatározott hatóságokat – az ott meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott meghatározott szakkérdés elbírálása tekintetében – szakhatóságként jelöli ki.
  •  Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
  • Az eljárásban hozott határozatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal is közölni kell.
  • Az eljárásban csak olyan személyek vehetnek részt, akiknél a nemzetbiztonsági ellenőrzés megtörtént. E rendelkezés vonatkozik a szakhatósági eljárásban részt vevő személyekre is.
  • A szakhatósági közreműködés során a minősített adat védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a minősített adatok feldolgozása a katonai építésügyi hatóság hivatalos helyiségében történik.
  • Az eljárásban a munka-, tűzvédelmi, a közegészségügyi, valamint járványügyi szakkérdések vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium miniszter által az erre a célra létrehozott hatóságok a külön jogszabályban meghatározott jogkörükben járnak el.
  • A katonai építésügyi hatóság a Ket. alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.
  • A katonai építésügyi hatóság – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – a Ket. szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.
  • A szakhatósági hozzájárulás megadásáról az eljárásba bevont minden szakhatóság tizenöt napon belül dönt.


Az elsőfokú katonai építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt ad ki

  • az ügyfél kérelmére a honvédelmi és katonai célú ingatlan használatával kapcsolatos tény, állapot vagy egyéb adat igazolására;
  • a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, vagy az ingatlanügyi hatóság kérelmére, az ingatlan-nyilvántartásban honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítése elvégzésének szükségessége, vagy megtörténte vonatkozásában.

A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kiadni.


Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet az első fokú katonai építésügyi hatóság részére a meghatározott adattartalommal – az első fokú katonai építésügyi hatóság által rendszeresített formanyomtatványon –, egy példányban kell előterjeszteni. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

  • az építtető építési jogosultságára vonatkozó nyilatkozatát 1 példányban,
  • a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 2 példányban, illetőleg az érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
  • tervezői nyilatkozatot egy példányban,
  • az érintett és illetékességgel rendelkező víz- és csatornázási mű, gázmű, távhőellátó szerv, áramszolgáltató szerv, távközlési szolgáltató és a villamosmű üzemben tartója nyilatkozatát egy példányban arra vonatkozóan, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges kapacitású közmű-, illetve energiaellátás az építési engedélyezéskor rendelkezésre áll, illetve a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható,
  • környezeti hatásvizsgálat-köteles építmény és tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt,
  • új veszélyes katonai objektum építményei építésére vonatkozó kérelem esetében a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú biztonsági dokumentációt,
  • ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti esetben a kérelemhez mellékelni kell a Khvr. mellékletében meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot.

 

scrollUp