Hulladékgazdálkodási tevékenységek

Létrehozva: 2017-02-14 / módosítva: 2017-03-28

 

Hulladék gyűjtése

 

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Hulladéktörvény) értelmében a hulladék gyűjtése hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül.

A Hulladéktörvény fogalmi meghatározása alapján a gyűjtés a hulladék összegyűjtését jelenti a hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, de a gyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is. A gyűjtésen belül az elkülönített gyűjtés során a hulladékáramot a hulladék fajtája és a hulladék jellege – adott esetben a hulladék típusa – szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését. A gyűjtő olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi.

A Hulladéktörvény a hulladék gyűjtésére vonatkozóan határozza meg az általános rendelkezéseket.

A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti.

A gyűjtő tevékenységéhez – a Hulladéktörvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély szükséges. A hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi hatóságnál kell előterjeszteni a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

A Hulladéktörvény értelmében a gyűjtő tevékenységéhez két esetben nem szükséges gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély. Az egyik kivétel alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a)-h) pontja szerinti nevelési-oktatási intézmény (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola) papírhulladék gyűjtése céljából évente legfeljebb 2 alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban papírhulladék-gyűjtési kampányt szervezhet. A kampány során a nevelési-oktatási intézmény a papírhulladékot a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól – a területén ezen célból kialakított átvételi helyen – gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül átveheti, illetve papírhulladék kezeléséről a Hulladéktörvény 31. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően gondoskodik. A másik kivétel szerint a gyártó az általa előállított, a forgalmazó az általa forgalmazott termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot a termék, illetve csomagolásának előállítása, forgalmazása helyén átveheti, és annak gyűjtését hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti. A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel – összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően haladéktalanul gondoskodni kell a hulladék kezeléséről.

 

A hulladékbirtokos kötelezettségei közé tartozik, hogy a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet.

Amennyiben külön jogszabály előírja, a hulladékbirtokos kötelezhető a hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, valamint az ilyen módon előzetesen válogatott hulladéknak a gyűjtő, a közszolgáltató vagy a hulladékkezelő részére történő átadásra.

Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről a települési önkormányzat gondoskodik.

 

Hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása

 

A Hulladéktörvény értelmében, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül.

A Hulladéktörvény fogalmi meghatározása alapján a kereskedő olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.

A közvetítő olyan gazdálkodó szervezet, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa. Nem minősül közvetítőnek az egyéni vállalkozó és az egyéni cég.

A közvetítő szervezet olyan nonprofit gazdasági társaságként működő közvetítő, amely a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását nyilvántartásba vétel alapján szervezi. Nem minősül közvetítő szervezetnek a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény szerinti, a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint az egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló szervezet.

A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül. Amennyiben a kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladék a birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti. A nyilvántartásba vétel, valamint a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi hatóságnál kell előterjeszteni a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

A kereskedő és a közvetítő a hulladékot – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – csak kezelés céljából, a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot a kereskedő és a közvetítő kizárólag a közszolgáltató nevében eljárva vásárolhatja meg, adhatja el, szállíthatja, közvetítheti, kivéve, ha kezeli is a hulladékot.

Abban az esetben a hulladék a kereskedő és a közvetítő a birtokába kerül, az átvett hulladékot a hulladékkezelőnek változatlan, vagy legfeljebb előkezelt formában köteles adni. Amennyiben a kereskedőnek és a közvetítőnek a hulladék nem kerül a birtokába, a hulladék hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felel, mintha a hulladék a birtokába kerülne.

A Hulladéktörvény értelmében a hulladék szállítása hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül, a fogalmi meghatározása alapján a szállítás a hulladék telephelyen kívüli mozgatását jelenti.

Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet szállítani. A hulladékgazdálkodási engedély, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a környezetvédelmi hatóságnál kell előterjeszteni a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal. Amennyiben a hulladék szállításáról a kereskedő és a közvetítő saját maga gondoskodik, akkor a kereskedőre és a közvetítőre a szállítóra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

 

A Hulladéktörvény értelmében a szállítási tevékenységéhez nem szükséges hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel az alábbi esetekben:

  • A természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja.
  • A gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja.
  • A gazdálkodó szervezet nem üzletszerűen, alkalmilag, az elkülönítetten gyűjtött hulladékát saját járművével, másik telephelyén levő üzemi gyűjtőhelyre vagy átvételi helyre, hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítja.

 

A hulladéknak a rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért a hulladék szállítója felelős. A hulladék szállítását úgy kell végezni, hogy az a környezetet ne szennyezze, a szállításból eredő szennyezés esetén a hulladék szállítója gondoskodik az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, így különösen a terület szennyezésmentesítéséről és a hulladék elszállításáról.

 

Hulladék behozatala, kivitele és szállítása

 

A hulladéknak Hulladéktörvény szerinti behozatalára, kivitelére és átszállítására a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott szállítás fogalmát kell alkalmazni. E szerint szállításnak minősül a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladék szállítása,, amelyet az alábbi területekre terveznek, vagy azokon történik:

  1. két ország között,
  2. egy ország és tengerentúli országok és területek, vagy más, az említett ország védelme alatt álló területek között,
  3. egy ország és egy olyan szárazföldi terület között, amely a nemzetközi jog alapján egyetlen országnak sem része,
  4. egy ország és az Antarktisz között,
  5. egy országból, bármely fent említett területen keresztül,
  6. egy országon belül, bármely fent említett területen keresztül, ha egy azonos országban kezdődik és végződik, vagy
  7. egy ország joghatósága alatt sem álló földrajzi területről egy országba.

 

Magyarország területére hulladék az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendeletben előírtak szerint hozható be. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az országos környezetvédelmi hatóság jár el. Magyarország területére nem lehet behozni ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot.

A környezetvédelmi hatóság a hasznosításra, valamint az ártalmatlanításra szánt hulladék behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával szemben az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak alapján kifogást emel az alábbi esetekben:

  1. a bíróság a bejelentő, a bejelentő szervezet vezetője, vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: bejelentő), vagy a címzett, a címzett szervezet vezetője, vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: címzett) büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
  2. a bejelentő vagy a címzett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
  3. a bejelentő vagy a címzett a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti kármentesítési kötelezettségét a teljesítésre megállapított határidő lejártáig nem teljesíti.

 

A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv 16. cikk (1) bekezdése alapján a 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől eltérve, a tagállamok hálózatuk védelme érdekében korlátozhatják a hasznosításra szolgáló létesítménynek minősülő hulladékégetőkbe irányuló bejövő hulladékszállítmányokat, ha megállapítást nyer, hogy e szállítmányok eredményeként belföldi hulladékot kellene ártalmatlanítani, vagy a hulladékot olyan módon kellene kezelni, amely nem felel meg a hulladékgazdálkodási terveiknek. Ezen rendelkezés alapján a Hulladéktörvényben szerepel, hogy a környezetvédelmi hatóság a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával kapcsolatban akkor is kifogást emel, ha

  1. a hulladék behozatala hasznosításra szolgáló hulladékégető műbe irányul, és megállapítást nyer, hogy ez a Magyarország területén képződött hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé, vagy
  2. a behozni kívánt hulladék a Magyarország területén képződött hulladék hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal össze nem egyeztethető módon történő kezelését eredményezné.

 

Hulladék hasznosítása

 

A Hulladéktörvény értelmében a hasznosítás bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse.

 

A hasznosítási műveletek a kezelés közé tartoznak, ideértve a hasznosítást megelőző előkészítést is.

 

A hasznosítási műveletek – nem teljes – listáját a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A hulladék hasznosítójának az általános környezetvédelmi alapelvekre és szempontokra, továbbá a hulladékhierarchiában megfogalmazottakra tekintettel azt a hasznosítási műveletet kell alkalmaznia, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja.

Hasznosítási művelet – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. A hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi hatóságnál kell előterjeszteni a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

Amennyiben a hasznosítási művelet elvégzéséhez a hulladék más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal való összekeverése szükséges, a hulladékkezelő a hasznosítandó hulladékot csak abban az esetben keverheti össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal, ha az összességében legjobb környezeti eredmény másképp nem biztosítható. Ilyen művelet csak kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.

A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.

 

Hulladék ártalmatlanítása

 

A Hulladéktörvény értelmében ártalmatlanítás minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás, továbbá a művelet abban az esetben is ártalmatlanításnak minősül, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez.

Az ártalmatlanítási műveletek a kezelés közé tartoznak, ideértve az ártalmatlanítást megelőző előkészítést is.

Az ártalmatlanítás műveletek – nem teljes – listáját a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 

Amennyiben a hulladékot nem hasznosítják, azt ártalmatlanítani kell. A hulladék ártalmatlanítójának – a hasznosítóhoz hasonlóan – az általános környezetvédelmi alapelvekre és szempontokra, valamint a hulladékhierarchiában foglaltakra figyelemmel kell eljárnia. A hulladék ártalmatlanítója az ártalmatlanítandó hulladék vonatkozásában azt az ártalmatlanítási műveletet kell alkalmaznia, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja. Ezen eredmény elérése érdekében a hulladék ártalmatlanítása során úgy kell eljárni, hogy teljesüljön:

  • a hulladék okozta környezetterhelés csökkenése,
  • a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatások megszűnése,
  • és ezek a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával történő kizárása.

 

Ártalmatlanítási művelet a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. A hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi hatóságnál kell előterjeszteni a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

Az ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélynek rendelkeznie kell az ártalmatlanító létesítmény tevékenységgel érintett területének bezárást követő rekultivációjáról, utógondozásáról és a monitoringról. A monitoring idejét és tartalmát a létesítmény várható környezeti hatásaira tekintettel kell meghatározni. Az ártalmatlanító létesítmény működésével – hulladéklerakó esetén a lerakott hulladékkal – okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított 30 év. Az ártalmatlanító létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelésének díját a hulladék fajtája, típusa, jellege és mennyisége szerint megállapítja és közzéteszi.

Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.

 

Hulladéklerakás

 

A Hulladéktörvény hatálya alá tartozó, lerakással ártalmatlanítható hulladékra és a lerakására, a hulladéklerakó létesítésével, üzemeltetésével, rekultivációjával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre, valamint ezek engedélyezésére, valamint a műszaki védelem nélkül létesített hulladéklerakó felülvizsgálatára, üzemeltetésére, rekultivációjára vonatkozó előírásokat a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet foglalja össze. A rendelet értelmezésében a hulladéklerakó olyan hulladékártalmatlanító létesítmény, amely a hulladéknak a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben történő lerakására szolgál.

Az uniós célszámok teljesítése érdekében a hasznosítható hulladékot el kell téríteni a hulladéklerakóktól. Ezen cél elérését biztosítja, hogy a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint a Hulladéktörvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot köteles fizetni.

 

Hulladéklerakási járulékot (a továbbiakban: járulék) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendeletben meghatározott D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási művelettel ártalmatlanított hulladék után kell megfizetni:

  • D1   Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba.
  • D2   Talajban történő kezelés.
  • D3   Mélyinjektálás.
  • D4   Felszíni feltöltés.
  • D5   Lerakás műszaki védelemmel.
  • D12 Tartós tárolás.

 

A járulékfizetésre kötelezettnek nem kell járulékot fizetni az alábbi esetekben:

  1. A környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rekultiváció vagy kármentesítés során a rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett hulladéklerakóból hulladékot helyeznek át egy másik hulladéklerakóba.
  2. Az állam vagy az Európai Unió által támogatott kármentesítés során képződő hulladékot helyeznek el hulladéklerakóban.
  3. Az 5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszapot helyeznek el hulladéklerakóban, és a szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV,3.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges.
  4. A hulladéklerakóban települési szennyvíziszapkomposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, majd a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszapkomposztban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV,3.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapkomposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges.
  5. A lakosságnál képződött, azbesztet tartalmazó építőanyag hulladék lerakása valósul meg.
  6. Erőművi és hulladékégetésből származó nem veszélyes salak, pernye, egyéb füstgáz tisztításából származó hulladék lerakása valósul meg.
  7. Nem veszélyes kohászati salak hulladék lerakása valósul meg,
  8. A környezetvédelmi hatóság által a hulladéklerakás engedélyezésekor meghatározott, a települési hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék mennyisége tekintetében építési célú felhasználás valósul meg.

 

A járulékfizetésre kötelezettnek bejelentési, járulék befizetési, nyilvántartási, valamint adatszolgáltatási kötelezettsége van.

A járulék megfizetésének kötelezettsége a hulladék elhelyezésével keletkezik. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az országos környezetvédelmi hatóság részére a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 318/2013. Korm. rendelet) 1. melléklet szerinti adatok megküldésével. A bejelentés alapján az országos környezetvédelmi hatóság a kötelezettet nyilvántartásba veszi és a kötelezettekről nyilvántartást vezet.

 

A járulékfizetésre kötelezett nyilvántartásba vételi bejelentéséhez vagy megszűnés bejelentéséhez a következő adatok szükségesek:

  • a kötelezett neve, székhelyének címe;
  • a kötelezett KÜJ-azonosítója (környezetvédelmi ügyfél jel);
  • a kötelezett KSH statisztikai számjele;
  • a kötelezett telephelyének neve, címe;
  • a kötelezett KTJ-azonosítója (környezetvédelmi területi jel);
  • a fizetési kötelezettség keletkezésének vagy megszűnésének dátuma;
  • az adatszolgáltatásért felelős neve, beosztása, elérhetősége;
  • a bejelentés kitöltésének dátuma.

 

A járulék mértékét 6000 Ft/tonna egységár alapulvételével a negyedévenkénti járulékfizetéssel érintett hulladék tömege alapján kell meghatározni. A járulékfizetésre kötelezett a járulékot negyedévente forintban fizeti be, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára.

A járulékfizetésre kötelezett kötelezettségei közé tartozik, hogy a hulladéklerakóban elhelyezett hulladékról naprakész nyilvántartást vezet az alábbi adattartalommal:

  • a járulékfizetés alapja és a megfizetett hulladéklerakási járulék összege,
  • a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége, jellege és típusa.

 

A járulékfizetésre kötelezett a 318/2013. Korm. rendelet 2. mellékletében nmeghatározott adatokról negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatszolgáltatást köteles teljesítenia környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint – a környezetvédelmi hatóság részére. Az adatokat igazoló dokumentumokhoz csatolnia szükséges a járulék megfizetését igazoló okiratok másolatát.

A környezetvédelmi hatóság ellenőrzi a járulék bizonylatait. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a járulékfizetésre kötelezett a járulékot nem vagy nem megfelelően fizette meg, a járulékfizetésre kötelezettet kötelezi a megfizetendő járulék vagy a nem megfelelő összegben megfizetett járulék különbözetének kamattal növelt összegben történő megfizetésére.

A járulék adók módjára behajtandó köztartozás, amely nem áthárítható. A környezetvédelmi hatóság megkeresésére a hulladéklerakási járulék adók módjára való behajtása érdekében az adóhatóság jár el.

A 318/2013. Korm. rendelet meghatározza, hogy a járulékból befolyt összeget a környezetvédelemért felelős miniszter mire fordíthatja.

A ténylegesen lerakott hulladékmennyiség után fizetendő hulladéklerakási járulék megfizetésének biztosítása, valamint a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzése érdekében a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakó területén elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert épít ki.

 

 

scrollUp