Ingatlan-nyilvántartás

létrehozva: 2015-11-21

Az ingatlan-nyilvántartás állami kényszerből felállított, hivatalból településenként vezetett, az önálló ingatlanok adatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza.

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanok dologi és kötelmi jogviszonyainak közhiteles nyilvántartására szolgál. E közhiteles közcélú nyilvántartás a tulajdonhoz való jog garanciális biztosítéka, célja általában az ingatlanokra vonatkozó jogbiztonság megteremtése.

 

Csak az az ingatlan/telek létezik, amelyet az ingatlan- nyilvántartás felvett a tartalmába.

 

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény a jogi tartalmat, főleg annak megváltoztatását szigorúan szabályozza, tételesen meghatározza azokat a jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők. Az ingatlan adatai tekintetében minden olyan adat, ami a nyilvántartáshoz szükséges feltüntethető. Az adatok csak hivatalból változtathatók meg (pl. új felméréskor a helyrajzi szám és a terület, vagy új osztályba sorozáskor a kataszteri jövedelem).

 

A magyar ingatlan-nyilvántartás az un. konstitutív, azaz jogkeletkeztető nyilvántartási rendszerek közé tartozik, amely annyit jelent, hogy egyes jogok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül nem jöhetnek létre, míg más jogokat az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül a jogszerzők harmadik személyekkel szemben nem érvényesíthetnek. Az un. dologi jogok: a tulajdonjog, a személyes és telki szolgalmi jogok, a jelzálogjog keletkezéséhez, míg más jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen kellékként kapcsolja a nyilvántartási bejegyzést.

 

Az ingatlan-nyilvántartáshoz négy alapvető joghatás kapcsolható:

  • eljárási jogi hatás: vélelem, amely szerint a bejegyzett jog a telekkönyv szerinti jogosultat megilleti, illetve a törölt jog nem áll fenn. Ez alapján a telekkönyv tartalmával bármely eljárásban bizonyítani lehet valamely jog fennállását vagy megszűntét (ellenbizonyításnak ugyanakkor – ha közbizalmi hatás ki nem zárja - van helye). Mindenki bízhat abban, hogy azok a jogok, amelyeket az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz, csakugyan megilletik a bejegyzettet illetve a törölt jogok és tények nem állnak fenn a jogosult terhére.
  • jogkeletkeztető hatás: ingatlanra dologi jogot átruházás alapján csak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel lehet megszerezni, és rendszerint más dologbeli jog alapításához is ez szükséges.
  • jogvédelmi hatás: aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében nem jogosulttól ingatlan-nyilvántartási jogot szerez, szerzésében mindenkivel szemben, így az anyagi jog szerinti jogosulttal szemben is a törvény korlátai között védelemben részesül. A jogvédelmi hatás alapozza meg a nem jogosulttól való jogszerzést.
  • jóhiszemű szerzés vélelmét megalapozó joghatás. Az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szerző személy jóhiszeműségét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell.

 

Az ingatlan-nyilvántartás

a) településenként tartalmazza

aa) az ország valamennyi ingatlanának ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott adatait,

ab) az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket,

b) tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait.

 

Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági eljárásokban - a részben vagy egészében az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve - az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.

 

Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás. Közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ellenkező bizonyításáig

  • a bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.
  • az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott állami alapadat-tartalmat.
  • az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis helyességét, teljességét vitatja.

A Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell.

 

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

Az ingatlanok címadatát az ingatlan-nyilvántartás az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott központi címregiszterből történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.

 

Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi kerület) kell vezetni, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.

 

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:

a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett címadatokat a helyrajzi számát és területnagyságát,

b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,

c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,

d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.

 

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:

a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,

b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,

d) haszonélvezeti jog és használat joga,

e) telki szolgalmi jog,

f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,

g) elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,

h) tartási és életjáradéki jog,

i) jelzálogjog,

j) végrehajtási jog.

 

Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

1. a jogosult

1.1. kiskorúsága,

1.2. gondnokság alá helyezése,

2. a jogosulttal szemben megindított

2.1. felszámolási eljárás,

2.2. végelszámolás,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

4. kisajátítási eljárás megindítása,

5. telekalakítási eljárás megindítása,

6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,

7. földminősítési eljárás megindítása,

8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni

8.1. jogorvoslati kérelem,

8.2. ügyészi felhívás,

8.3. ügyészi fellépés benyújtása,

8.4. felügyeleti eljárás megindítása,

9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,

10. az ingatlan jogi jellege,

11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,

12. épület

12.1. létesítése,

12.2. lebontása,

13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,

14. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye,

17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,

17.2. elidegenítési tilalom,

17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,

18. az e törvényben meghatározott

18.1. perek,

18.2. büntetőeljárás megindítása,

19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,

20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,

22. a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,

23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,

24. a ranghely megváltoztatása,

25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,

26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,

28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,

29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása,

30. pénzügyi lízingbeadás ténye,

31. nemzeti emlékhely,

32. történelmi emlékhely,

33. a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás.

Az 1-14. és 31-33. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15-30. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben.

 

Az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis olvasható formában megjeleníthető

  • tulajdoni lapból,
  • a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak adatbázisából, továbbá
  • az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, valamint
  • az okirattárból és
  • az analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisából

áll (ingatlan-nyilvántartás).

Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis része.

 

Az ingatlan-nyilvántartás részei

  • a tulajdoni lap,
  • az ingatlan-nyilvántartási térkép /alaprajz/,
  • az irattár és
  • törölt bejegyzések állománya.

 

A tulajdoni lap

A tulajdoni lap nem más, mint egyfajta jelképi birtok. Ezáltal válik az ingatlan jogok és jogilag jelentős tények vonatkoztatási pontjává. A nem nyilvántartott ingatlanra, mint jogilag nem létező ingatlanra nem lehet jogokat szerezni, illetőleg azokat érvényesíteni mindaddig, míg a nyilvántartásba vételükre irányuló, az állammal szemben fennálló igény nem teljesül.

A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartás joghatásainak centrumát képezi, kizárólag hozzá kötődnek és kapcsolódnak az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatásai.

 

Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.

A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal vagy az ingatlan egyedi azonosítójával.

 

A tulajdoni lap az általa megjelenítetett ingatlan, arra vonatkozó jogok jellege folytán lehet egyszerű és összetett tulajdoni lap. Mindkét típusú tulajdoni lap három részből áll.

 

A tulajdoni lap I. része (birtoklap)

Az ingatlan ún. természeti azonosító adatait tartalmazza, mint a helyrajzi szám, terület, fekvés, művelési ág, a földrészleten emelt épület, az ingatlan jogi jellege. Ezen túl a tulajdoni lap első részén tartják nyilván azokat a jogokat, amelyek az ingatlan mindenkori tulajdonosa részére egy másik ingatlan bizonyos mérvű használati jogát biztosítják. Ilyen jogok a földhasználati jog és a telki szolgalmi jog, melyek nemcsak a tulajdonoshoz, mint személyhez, hanem sokkal inkább a dologhoz, az ingatlanhoz kapcsolódnak. A telki szolgalmi jognál pl. az ún. uralkodó telek értéke növekszik az ún. szolgáló telek használati értékének csökkenésével. Az uralkodó telek mindenkori tulajdonosa számára az általa hatalmában tartott ingatlan "nagysága" növekszik a használati jog terjedelme függvényében. Ez a jog az ingatlan mindenkori tulajdonosát illeti meg, tehát magához az ingatlanhoz tapad, annak természetbeni állagát növeli, ezért célszerű azt a fizikai karaktereket feltüntető első részben bejegyezni. Ily módon a tulajdoni lap kézhezvételekor azonnal látható, hogy a konkrét ingatlan használata más birtoktest használatára is kiterjed.

A jogosultságok mellett olyan közérdekű korlátozások is vannak, amelyek ugyancsak az ingatlanhoz, mint dologhoz kapcsolódnak, és függetlenek a mindenkori tulajdonos személyétől. Ezeket a közérdekű korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan jogi jellegének leírásával adja meg.

 

A tulajdoni lap II. (szűkebb értelemben vett tulajdoni lap) része

Az ingatlan tulajdonosát, illetve a tulajdonosi erejű használati joggal bíró személyeket, továbbá magukat az ilyen jogokat tünteti fel. Ezek a jogok: a tulajdonjog, a kezelői jog, a külföldiek ingatlanhasználati joga. Az előbbi jogok az ingatlan jogi sorsát tekintve ún. elsődleges jogok, a további jogszerzések ezeken a jogokon alapulnak, illetve innen erednek és tartalmuk is fenti jogokhoz képest fejezhető ki. A tulajdoni lap II. részén kell nyilvántartani a tulajdonos kiskorúságát, illetve gondnokság alá helyezését, mint tényt. Meg kell azonban jegyezni, hogy e tény feltüntetésének elmaradása egyébként ahhoz fűződő joghatást nem érinti, ily módon arra harmadik személy eredményesen nem is hivatkozhat.

 

A tulajdonlap III. része (teherlap)

Tartalmazza mindazon jogokat és tényeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba egyáltalán bejegyezhetők és még nem kerültek feltüntetésre a másik két tulajdoni lapon. E jogok és tények egy része a bejegyzett jogosult rendelkezési jogát korlátozza (pl. vételi jog, elő- visszavásárlási jog, haszonélvezeti jog, jelzálogjog, bűnügyi zárlat, elidegenítési és terhelési tilalom stb.), más részük az ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásokat tanúsítja (perfeljegyzés, ingatlan-nyilvántartási jogorvoslatok).

 

Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis

Az egységes ingatlan-nyilvántartás céljára szolgáló térképi adatbázis.

 

Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani. A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet - a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően - szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

A település belterületének 1 ha-t meg nem haladó földrészletét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorozással - a természetbeni állapotnak megfelelően - kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni.

 

Az ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

  • A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.
  • A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

 

Az ingatlan-nyilvántartási térkép

Az ingatlan-nyilvántartási térkép a földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya. A térkép a kötelező alapja az ingatlan-nyilvántartásnak és az ingatlanokat érintő műszaki-gazdasági tervezésnek. Az ország területének részletes felmérése folyamán földmérési alaptérképek készülnek. A földmérési alaptérkép tartalma, részletessége és pontossága következtében azért képes kielégíteni az ingatlan-nyilvántartás igényeit, mert a természetbeni állapotnak megfelelően tartalmazza az alábbi adatokat

       - község (település) neve és térképszelvény száma,

       - község igazgatási határvonalai (közigazgatási határvonala, a bel- és a külterület határvonala)

       - földrészlet határvonala és helyrajzi száma,

       - épület határvonala (épület, építmény),

       - alrészlet határvonala, jelzése és megnevezése,

  - a földminősítési mintatér, valamint a földméréssel megállapított minőségi osztályok határvonalai,

       - dűlőnév, utcanév és házszám,

       - közterületről (illetve más ingatlanáról) nyíló pince bejárata.

 

A térképhez fűzött joghatások

Az ingatlan-nyilvántartási térkép az adott településhez tartozó valamennyi telket, mint önmálló helyrajzi számon nyilvántartott földrészletet, az alaprajz az egyéb önálló ingatlanokat ábrázolja.

Az állami földmérési adatok a földingatlanok tekintetében meghatározó jelentőséggel bírtak a jogszerzők számára is a jogok terjedelme szempontjából, ezért az adatoknak hűen tükröznie kell a természetben található állapotot.

 

A földrészlet határvonalának meghatározásánál a meglévő térképen található ábrázolásra, az ingatlan-nyilvántartásban található bejegyzésekre, a természetben kialakult állapotra és a felek akaratára kell figyelemmel lenni. A felek akarata azonban csak akkor jön számításba, ha az nem ütközik jogszabályba vagy hatósági határozatba.

 

Az alaptérképhez a következő alapelvek fűződnek:

- a valódiság elve,

- a közhitelesség elve,

- a kötelező használat elve.

 

A folyamatos földmérési tevékenység folytán keletkező változásokat a földmérési alaptérképen át kell vezetni. A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező államigazgatási, illetve bírósági határozatokat az alaptérkép méretarányában készített térkép /pl. kisajátítási térkép, megosztási vázrajz/ alapján kell meghozni. Az ingatlan-nyilvántartási térkép az egyes telkek határvonalait a (földrészleteket) mérethelyesen, valósághűen ábrázolja és hitelesen tanúsítja. A földhivatal a térképezési, felmérési vagy területszámítási hiba esetén a földhivatal a földmérési alaptérképet, a hozzátartozó területi adatokat hivatalból is kijavíthatja. Ezen adatok módosítása a tulajdoni perek sokaságát gerjeszti a joggyakorlatban.

 

Kivételesen van a térképi tartalomnak jogvédelmet jelentő joghatása, a bírósági ítéleten alapulóan meghatározott térképi határvonal esetén. A felek megegyezésén és a telekalakítást jóváhagyó hatóság jogerős engedélyén alapuló határvonal szinte jogi határvonal, amely annyit jelent, hogy kötőerővel bír a felek horizontális, egymás közti, illetőleg vertikális a hatósággal való jogvita esetén.

A jogvédelem relatív jellegét a térkép a tényleges birtoklásnak a térképi határvonaltól tartós eltérése okozza, mert ebben az esetben a fizikai birtoklás ténye és annak természeti határai prioritást nyernek. A térképi jellel, mint látszattal szemben. A tényleges birtoklásnak a térképi határvonaltól tartós eltérése esetében a birtokláshoz fűzőfő jogvédelmi hatás prioritást nyer az önmagában vett térképi joglátszathoz képest. Ennek oka, az, hogy a fizikai birtoklás, mint az uralom ténylegességét tükröző tényállási elem jobban eligazít a tulajdonjog természeti kiterjedésének megítélésékor, mint egy absztrakt térképi vonal.

 

Ha a természetben talált földrészlet határvonala a korábbi térképi állapottal vagy a fennálló jogi viszonyokkal nem egyezik, és az érdekelt tulajdonosok közötti egyeztetés nem vezet eredményre, a földhivatalnak a földrészlet természetbeni határvonalát kell kimérnie és térképeznie.

Ha a határvonal a természetben nem azonosítható, de azt régebbi térkép, vázrajz megbízhatóan ábrázolja, az ingatlan határvonalát annak alapján kell kitűzni és térképen ábrázolni.

 

Az ingatlan határvonalával kapcsolatos jogvita esetén az érdekelt feleknek először földhivatali eljárásban kell jogsérelmüket orvosolni. A földhivatal ebben az eljárásban az előbbiekben ismertetett jogszabályi korlátok között állapítja meg a földrészlet határvonalát és területét. Amennyiben bármelyik fél a kitűzött határvonalat sérelmesnek tartja, az általános szabályok szerint, polgári peres eljárásban a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben benyújtott keresettel orvosolhatja jogsérelmét.

Az ingatlan-nyilvántartási térkép az önálló épületek határvonalát, továbbá a közterületről nyíló pincéket tünteti fel. Az egyéb önálló ingatlanokat a nyilvántartási térképen helyrajzi szám szerint nem tüntetik fel, csak határvonalaikat ábrázolják. Az egyéb önálló ingatlanokról alaprajz készül, amely feltünteti az ingatlan fekvését, helyrajzi számát, alapterületét.

 

Az ingatlan-nyilvántartási ügyekben első fokon illetékességükön belül a járási ingatlanügyi hatóságok – a földhivatalok – járnak el, másodfokon a megyei földhivatalok.

 

Bár Magyarországon az egyetlen közhiteles nyilvántartás az ingatlanokról az ingatlan-nyilvántartás, mégis úgy tűnik, akadnak problémák azzal kapcsolatban.

A „tanyák” nyilvántartása ezt jól illusztrálja. Van földhivatal, amely tanyahely megnevezéssel az egész tanya területét kivett területként kezeli, van ahol csak az épület és a hozzá tartozó udvar a kivett terület tanya néven, de van ahol lakóház a megevezés.

 

Az okirattár

A bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza.

 

A helyrajzi szám

Az önálló ingatlanokat/telkeket egymástól való megkülönböztetésük és nyilvántartásuk végett helyrajzi számmal jelölik meg. A helyrajzi szám a telek egyedi azonosítója. A külterületi földrészletek helyrajzi számozásakor – természetbeni elhelyezkedésüknek megfelelő sorrendben – egy-egy nullával kezdődő számmal jelölik. A természetes létesítmények (pl. folyó) és mesterséges vonalas építmények (pl. csatorna, út, vasút stb.) településen belüli szakasza egy helyrajzi számot kapott.

Az egyéb önálló ingatlanok helyrajzi számozása kapcsolatban van azzal a földrészlettel, amellyel az ingatlan fizikailag egyébként is összefügg. Az egyéb önálló ingatlan helyrajzi számát a földrészlet helyrajzi számából vezetik le. Így a társasház, a szövetkezeti ház, az önálló épület, a közterületről nyíló pince helyrajzi száma – mint szám – megegyezik azzal a földrészletével, amelyiken áll, illetőleg amelyikből a pince nyílik, de törve van az ABC nagybetűivel. A társasházakban lévő öröklakások, a szövetkezeti házakban lévő szövetkezeti lakások helyrajzi száma, a társas vagy szövetkezeti ház helyrajzi száma alátörésre került annyi számmal, ahány albetét található benne.

scrollUp