Iparbiztonsági szempontok

létrehozva: 2016-06-20 / módosítva: 2017-06-07

Az iparbiztonság nemzetközi szabályozásának szükségessége a nagy ipari balesetek és katasztrófákat követően került előtérbe. Az 1982-ben elfogadott első uniós irányelvnek[1] és 1996-os módosításának[2] célja az ipari balesetek kockázatának csökkentése volt a tagállami szabályozás egységes előírásával és a veszélyes üzemek felügyeletére és ellenőrzésére jogosult hatóságok létrehozásával.

A szabályozás lényege mind a mai napig az, hogy meghatározták a veszélyes anyagok körét, ezek veszélyességét kategorizálta a jogszabály és a veszélyes anyagok kezelt mennyiségére küszöbértékeket határozott meg. A jogszabály kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi üzemeltető rendelkezzen a súlyos balesetek megakadályozásához szükséges stratégiával. Az egy bizonyos küszöbértéket meghaladó mennyiségű veszélyes anyagot kezelő üzemeltetőknek rendszeresen tájékoztatniuk kell a lakosság azon részét, amelyet egy súlyos baleset valószínűleg érintene, továbbá biztonsági jelentéseket, biztonsági irányítási rendszert és belső vészhelyzeti tervet kell készíteniük.

A jogszabály azt is előírja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak a környező területekre vonatkozó vészhelyzeti tervekről, valamint álljanak rendelkezésre kárenyhítő intézkedésekre vonatkozó tervek is. A területhasználat tervezése során is figyelembe kell venni az említett célkitűzéseket oly módon, hogy az üzemek létesítésekor vagy fejlesztésekor a területfejlesztési tervekben – a hosszú távú igényeket figyelembe véve – megfelelő távolság tartását kell előírni a lakott, vagy védett területektől, illetve fontos létesítményektől.

Az irányelv az ellenőrzés szintjeire vonatkozóan többszintű megközelítést alkalmaz: minél nagyobb mennyiségű veszélyes anyag van jelen egy üzemen belül, annál szigorúbbak a szabályok (a felső küszöbértékű üzemek az alsó küszöbértékű üzemeknél nagyobb mennyiséggel dolgoznak, így a rájuk vonatkozó ellenőrzés is szigorúbb). A bekövetkezett újabb ipari balesetek hatására 2003-ban további módosítását fogadták el az irányelvnek[3].

Az ENSZ keretében kidolgozott, a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszeréhez (GHS) kapcsolódóan készült az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP)[4]. A CLP (az osztályozás (Classification), címkézés (Labelling) és csomagolás (Packaging) rövidítése). A CLP-rendelet meghatározza és bemutatja a kémiai veszélyekkel kapcsolatos információk címkéken, biztonsági adatlapokon (SDS) és egyéb dokumentumokon történő közlésének módját. Emiatt azonban szükségessé vált a Seveso-irányelv kiigazítása és javítása.

Az Európai Parlament és Tanács 2012-ben elfogadta a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18/EU irányelvet, azaz a Seveso III-at[5]. Ez a kiigazítás lehetőséget nyújtott az irányelv más szempontból történő javítására is, ideértve különösen az üzemek vizsgálatát, valamint a nyilvános információkhoz való hozzáférést, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételét és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítását. Az irányelvet az egyes tagállamok 2015. május 31-ig vezették be.[6]

A hazai szabályozás alapja a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény). A törvény IV. fejezete foglalkozik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel. Végrehajtási rendelete a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

A katasztrófavédelmi törvény szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (továbbiakban: iparbiztonsági hatóság) katasztrófavédelmi engedélye alapján adható. Veszélyes tevékenység csak az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető. Az üzemeltetőnek az engedély feltételeként biztonsági elemzést és jelentést kell benyújtani. A biztonsági elemzés és jelentés veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésre és elhárítására vonatkozó előírásait úgy kell kialakítani, hogy képes legyen biztosítani az egészség és a környezet magas fokú védelmét.

Az üzemeltetés és az előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését az iparbiztonsági hatóság végzi (esetenként társhatóságok bevonásával).

A veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésére, vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelentős változtatására vonatkozó engedély kiadása előtt.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének belső védelmi tervet kell készítenie. A belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket az üzemeltetőnek kell biztosítani.

A veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet is kell készíteni. Az ehhez szükséges adatszolgáltatás is az üzemeltető kötelessége, valamint jeleznie kell a hatóságnak a változásokat. A külső védelmi terveket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el.

A katasztrófavédelmi törvény 27. §-a vonatkozik a településszerkezeti tervek készítésére, amely szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megvalósítását, jelentős változtatását, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a településszerkezeti tervben. A településszerkezeti terv módosításának költségeit az üzemeltetőnek kell viselnie.

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet állapítja meg az eljárást és a részletszabályokat:

  • Az iparbiztonsági hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján külön döntésben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait.
  • Erről tájékoztatnia kell a település polgármesterét és kezdeményezni kell a veszélyességi övezet feltűntetését a településszerkezeti tervben. A polgármesternek tájékoztatnia kell az iparbiztonsági hatóságot a településszerkezeti tervben a veszélyességi övezet feltűntetésének várható időpontjáról.
  • A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását, törlését követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településszerkezeti tervét. Amennyiben a településszerkezeti tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre felhívja a polgármester figyelmét, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.
  • A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét.
  • A veszélyességi övezet kijelölését követően (függetlenül a településszerkezeti tervben való feltűntetéstől) minden későbbi fejlesztésnél figyelembe kell venni a veszélyességi övezet határait.
  • Az övezet határain belüli esetleges fejlesztés engedélyezése előtt egy bizottságot kell létrehozni állásfoglalás kialakítására az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, népegészségügyi, valamint bányászati hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, vízvédelmi hatóság, vízügyi hatóság, továbbá a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. A bizottság a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 2. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg állásfoglalását a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.
  • A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetleges fejlesztése esetében biztosítani kell a lakosság tájékoztatását és véleményezési lehetőségét.

A veszélyes üzemek környezetében a településfejlesztési és településrendezési tervek készítéséhez az irányelv előírásai szerint útmutató készült, amely letölthető a BM OKF honlapjáról: http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/seveso/LUP_Guidance_hun.pdf

 


[1] Úgynevezett Sevezo I. irányelv: Az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleset kockázatáról szóló, 1982. június 24-i 82/501/EGK tanácsi irányelv

[2] Sevezo II. irányelv: A Tanács 1996. december 9-i 96/82/EK irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 16-i 2003/105/EK irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról

[4] Az Európai Parlament és a Tanács 2008. 12. 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról.

[5] Az Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-i 2012/18/EU irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK Irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről

[6] A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek szabályozásáról szóló uniós szabályozás egységes szerkezetben olvasható (2016. június 18.):

http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/seveso/seveso2hu_modos%C3%ADt%C3%A1ssal_egyutt.pdf

 

scrollUp