Irányelvek a helyes gyakorlathoz a be nem jelentett és illegális munka elleni küzdelemben

létrehozva: 2015-11-25 / módosítva: 2015-11-26

Bevezetés

 

FIEC, az Európai Építőipari Szövetség, elismert társadalmi partner a szektor szociális párbeszédeinek szintjén az építőiparban. 27 országban lévő (23 ország az Európai Unióból és az Európai Szabad Kereskedelmi Szövetségből, Bulgária, Horvátország, Románia és Törökország), 34 nemzeti tagszövetségén keresztül a FIEC minden méretű és jellegű - pl. kis- és középméretű vállalkozások, és világméretű résztvevők, akik bármilyen építési tevékenységet folytatnak - építőipari cég érdekeit képviseli. 1,9 millió cégével és 11 millió dolgozójával az építőipar a legnagyobb ipari foglalkoztató Európában. Az Európai Unióban kb. 26 millió dolgozó függ közvetlenül vagy közvetve az építőipari szektortól.

 

A be nem jelentett munkának számos következménye van mind a vállalkozásokra, mint alkalmazottjaikra nézve. Nem csak a termelékenységet javító célok erőfeszítéseit veszélyezteti, de lassan fel is emészti a jól megalapozott bejegyzett cégek stabilitását.

 

Az európai és nemzeti szövetségeken keresztül, az építőipar évek óta aktív a be nem jelentett munka elleni küzdelemben. Felismerve az erőfeszítések fokozásának szükségét, a FIEC úgy döntött, hogy növeli részvételét ebben az ügyben, prioritást nyújtva ennek tevékenységei között. A FIEC tisztában van a be nem jelentett munka mértékével és annak a szektorra gyakorolt káros következményeivel. Ezért, a FIEC elhatározta, hogy kidolgozza az irányelveket a helyes gyakorlathoz a be nem jelentett munka elleni küzdelemben, és egy figyelemfelkeltő kampányt szervez, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a probléma mértékére, és lépéseket javasoljon a megvalósításra.

 

Ennek keretében a FIEC tevékenységét az Európai Tanács 2003. október 29-i[1] döntésének politikai összefüggésébe helyezte, mely európai szinten a szociális partnereket hívta össze, hogy „állhatatosan foglaljanak állást a be nem jelentett munka tárgyalására(…)”

 

  • Természeténél fogva, a FIEC tagszövetségek felismerik, hogy kivételesen nehéz mennyiségileg maghatározni, precíz és ésszerű módon ennek mértékét, illetve a be nem jelentett munka különböző alkotóelemeit. Mértékének meghatározásában a nehézség részben magyarázható a szektort érintő azon kihívással, hogy a kidolgozott politika eredményes legyen.

 

A be nem jelentett munkához vezető erők széles körben ismertek, mint a magas munkaerő költségek, legtöbb esetben és különösen a munkabér után fizetendő költségek, mint a társadalombiztosítási járulékok, a SZJA terhek, a megfelelő foglalkoztatásra alkalmazható jogi keretek merevsége a legtöbb országban, az eljárások komplexitása és a növekvő bürokrácia, mind, melyben állás kellene foglalni.

 

  • A FIEC tagszövetségek meggyőződése, hogy az eredményességhez, a be nem jelentett munka elleni küzdelem globális megközelítést igényel kombinálva a megelőző és az elfojtó intézkedéseket, valamint a cégek, szövetségek és nemzeti és európai hatóságok közös cselekvését.

 

A megelőzés kapcsán, a FIEC tagszövetségek legtöbbje szeretne szembeszállni a be nem jelentett munkával, hogy egyrészről adó és társadalombiztosítási járulékok csökkentését érje el, melyek súlya igen nagy a munka tevékenységeken, másrészről, hogy növelje a munkaerő piacon a rugalmasságot anélkül, hogy veszélyeztetné a munkavállalók jogait, egészségét és biztonságát a munkában.

 

Az elfojtó lépések kapcsán, minden FIEC tagszövetség támogatja az ellenőrzések fokozását, addig amíg azok tisztességesek és megfelelőek; a különböző ellenőrző szervek közti együttműködés javítását szolgálja, különösen az információ cserére vonatkozóan. Továbbá támogatják az alkalmazható büntetések biztosítását az államokban, mely országokban a büntetések nem elég erősek, hogy hatásuk elrettentő legyen. Ebben az összefüggésben az ellenőrzéseknek biztosítaniuk kell, hogy összhangban vannak a jelenlegi szabályokkal, melyek nem kezelhetőek úgy, mint a dolgozókat mozgásszabadságukban és a szolgáltatás nyújtását akadályozó tényezők.

 

  • Végül, a FIEC tagszövetségek egy valódi magatartásbeli változásért szólalnak fel a be nem jelentett munkával kapcsolatban. Mint egy iparág, le kell rombolnunk azt a felfogást, hogy maga a be nem jelentett munka illegális gyakorlata az, amely osztalékot fizet a valóság támogatásáért, hogy ez egészséges versenyen alapuló tisztességes és kiegyensúlyozott munkaerő piac, melyet minden érintett fél tekintetbe vesz és fenntart, ez garantálja az építőipari cégek egészséges és kielégítő feltételeit a növekedéshez és prosperitáshoz.

 

  1. rész

 

Küzdelem a be nem jelentett munka ellen:

különböző lépések sora valósítható meg

 

 

  • A be nem jelentett munka gondolatának megértése

 

A be nem jelentett munka úgy határozható meg, mint „bármely megfizetett tevékenység, mely legális természetének tekintetében, de be nem jelentett a hatóságoknak, akik úgy ezt veszik számításba, mint a tagállamok szabályozó rendszerei közti különbségét”.[2]

 

Ez bármely olyan munkára vonatkozik, melynek célja, hogy elkerülje a szabályozást, kormányzati vagy kollektív kincstári, szociális vagy adminisztratív természetű előírást részben vagy egészben a foglalkoztatás országának törvényei szerint.

 

  • A be nem jelentett munkának számos hatása és vonatkozása lehet a gazdasági eljárásban résztvevő minden szereplőre

 

A be nem jelentett munkának komoly következményei vannak:

 

  • munkavállalókra: ez egy nagy probléma, mert gyakran jellemző alacsony szakértelmű munkákra és alacsony szintű díjazásra, alacsony szintű szociális védelemmel vagy anélkül, és kis lehetőséggel bír vagy nincs a képzés és karrier tekintetében;

 

  • cégekre: a be nem jelentett munka a versenyhelyzet torzításához vezet;

 

  • szociális védő rendszerekre: a be nem jelentett munka kihatással van a szociális védelem finanszírozására, terjesztésére és a közszolgálatokra.

 

  • Az Európai tagállamokban bevezetett lépések a be nem jelentett munka elleni küzdelemben

 

Az európai építőipari szektor munkavállalói felismerték, hogy a tagállamok nagy része nem támogat néhány „megelőző” intézkedést, de inkább előnyben részesítik az elfojtó intézkedéseket a be nem jelentett munka elleni küzdelemben. A különböző lépések kombinációja lehet a legelőnyösebb a be nem jelentett munka elleni harcban.

 

Ezen oknál fogva, az európai építőipai szektor munkaadói a megelőző és elfojtó lépések kombinációját ajánlják, melyeket minden EU ország adoptáljon azért, hogy a be nem jelentett munkát átalakítsuk megfelelően bejelentett foglalkoztatássá.

 

  1. Megelőző intézkedések

 

A be nem jelentett munka formája változik a mindenkori gazdasági feltételek, mint a társadalombiztosítás és adó terhek szintje, a be nem jelentett munka leküzdésére létrehozott más kötelező költségek és törvénykezés szerint. A munka nagy adóterhei, mint elijesztő tényező hat a törvényes munkára, hasonlóképpen a túlzott bürokrácia formalitásai és szabályai is, melyek nem ismerik fel a munkavégzés új és rugalmas formáit.

 

Az európai építőipari szektorban a munkaadók támogatják a gazdasági környezet egyszerűsítését és a szükségtelen és növekvő adminisztratív formalitások elhagyását az EU-n belül. Továbbá támogatják az adó és hozzáadott érték rendszerekre vonatkozó ösztönzéseket az EU tagállamokban.

 

            Formanyomtatványok egyszerűsítése

 

Az európai építőipari szektor munkaadói ösztönzik az alábbiak alkalmazását:

 

  • előzetes és egyetlen kölcsönzési nyilatkozat, mely kötelezi a munkaadót, hogy – a dolgozó kölcsönzése előtt egy egyszerű nyomtatványon – készítsen el minden nyilatkozatot, mely rájuk nézve kötelező társadalombiztosítási szervek, társadalombiztosítási hozzájárulásokat begyűjtő szervek és munkanélküli biztosítást kezelő szervek felé. Számos adminisztratív formanyomtatvány összegyűjtése egy egyszerű dokumentumba az első lépés a cégeket terhelő kötelezettségek könnyítésének irányába, mellyel időt takaríthatnak meg a vállalatok és a gazdasági tevékenységre koncentrálhatnak.

 

  • egy egyszerű dokumentum, mely igazolja, hogy az építési cég „rendben” van az államnak és a szektor rendszernek fizetendő hozzájárulások tekintetében (ennek a dokumentumnak a helyére kell kerülnie mielőtt bármilyen munkát elkezdenének az építési területen);

 

  • foglalkoztatási szolgálat igazolás, mely lehetővé teszi a nagyon kis cégeknek, hogy munkavállalóikat könnyebben kifizessék. A közhatóságok közvetlenül kikalkulálják a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, melyeket a munkaadónak ki kell fizetnie. A foglalkoztatás szolgálati igazolás egy egyszerű foglalkoztatási nyilatkozat is egyben (és így regisztráció is a szociális szervezeteknél), valamint egy foglalkoztatási szerződés és fizetési ív. A munkavállalók kölcsönzésére vonatkozó minden formanyomtatvány jelentékenyen egyszerűbb lenne vállalkozások részére.

 

  • foglalkoztatás-szolgáltató cégek nagyon kis cégek részére.

 

A túlzott bürokrácia elhagyása és bármely komplex törvénykezés felülvizsgálata egyszerűsíteni fogja az építőipari szektor gazdasági környezetét, ennek következményeképp elősegíti a be nem jelentett munka felszámolását.

 

      Figyelemfelkeltő kampányok a szektor munkaadói és dolgozói részére

 

Az építőipari szektor munkaadóinak ösztönözni kéne a figyelemfelkeltő kampányok szervezését azért, hogy a szektor minden szereplője információt kapjon a be nem jelentett munka negatív következményeiről.

 

      Pénzügyi támogatás

 

Az európai építőipari szektor munkaadói támogatják a megfelelő intézkedések bevezetését az EU tagállamok adó és hozzáadott érték rendszerek tekintetében, hogy a be nem jelentett munkát legyőzzék:

 

  • Az ÁFA kulcsokat csökkenteni kéne folyamatosan az érintett EU tagállamokban. A 99/85/EC direktíva - mely felhatalmazza a tagállamokat, melyek kifejezik azon szándékukat, hogy az ÁFA csökkentett mértékét alkalmazzák, hogy felújítási és karbantartási munkákat végezzenek az épületeken - lejárt 2005.12.31.-én; de a 18/2006/EC direktíva fenntartja ezt a csökkentett rátát 2010.12.31.-ig. Hogy elkerüljük a foglakoztatásra gyakorolt negatív hatásokat, melyek az ilyen intézkedés visszavonásának eredménye, beleértve a be nem jelentett munka növekedését, a FIEC támogatja egy állandó ÁFA rendszer elfogadását EU szinten, és ezt ki kell terjeszteni az új építési munkákra is.

 

Így a munka végső költségét csökkenteni kell, különösen a munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulása tekintetében, melynek súlya igen nagy a munkaadókon. A társadalombiztosítási hozzájárulások mértékének felülvizsgálatánál ennek az összegnek csökkennie kell, hogy a sor végén álló cégek ne legyenek túlterhelve. Ez visszatartja őket a be nem jelentett dolgozók alkalmazásától.

 

  • A tagállamok gondoskodhatnának egy adó amnesztiáról egy adott időszakon belül annak érdekében, hogy a cégek regisztrálhassák szabálytalanságaikat az adóhatóságoknál adóbüntetés terhe nélkül. Előreláthatólag, például egy kilenc hónapos időszakot kellene engedélyezni a cégek részére egy u.n. „párhuzamos” gazdaságra, hogy szabályozni tudják a helyzetüket.

 

  • A munkaadók, akik új dolgozókat kölcsönöznek állandó jelleggel, szintén hasznát látnák egy adó hitelnek. Ugyancsak ezt az adó engedményt is egy korlátolt időre lehetne nyújtani.

 

  • Kiegészítő adócsökkentéseket is adhatóak lennének a megfelelően regisztrált cégeknek, melyek az adóhatóságokkal rendben vannak (cégek, akik hozzájárulásaikat a tényleges munkaidő alapján fizetik).

 

  • A hozzájárulások csökkentését is jóvá kéne hagyni a felújítási munkákra, ahol be nem jelentett munka aránya magas: az ilyen csökkentést olyan munkákra lenne adható, ahol lakóépületek átépítését vállalják. A lakóépületeken végzett karbantartási vagy javítási tevékenységek utáni ÁFA csökkentés szintén hozzájárulna a be nem jelentett munka csökkenéséhez.

 

  • Speciális adó csökkentéseket lehetne bevezetni a magán háztartások részére a számlák bemutatására (ingatlan vásárlás vagy építés)

 

2. Elfojtó intézkedések

 

Az európai építőipari szektor munkaadói javasolják, hogy az elfojtó intézkedések kombinációját vegyék át nemzeti szinten, hogy a be nem jelentett munkát átalakítsák megfelelően bejelentett foglalkoztatássá. A törvénykezést meg kéne változtatni ebben a tekintetben. Speciális kezdeményezéseket kéne tenni, mint a kommunikáció és kooperáció fejlesztése a hatóságok és az azt megerősítő felügyeleti eljárások között.

 

            Egy tartós politika kialakítása a be nem jelentett munka elleni küzdelemben

 

A be nem jelentett munka elleni harc megkívánja egy tartós politika bevezetését a koordináció rendezésére a hatóságokkal (adó, munkaerő felügyelet, rendőrség) valamint az ellenőrzések gyakoriságának növelését. Az ellenőrzéseknek szigorúbbnak kell lenniük, tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses cég abban az országban van-e bejegyezve, ahol a munka folyik vagy másikban.

 

Ennek a küzdelemnek az eredményességét ki kell egészíteni a nyilvánosság tájékoztatásával: a be nem jelentett munka gyakorlatának hatása a nemzeti társadalombiztosítási rendszerekre, és a be nem jelentett munka következményeinek hatása a nemzeti szolidaritásra.

 

            Az ellenőrzési eljárások szigorítása

 

A törvényi kötelezettségek fejlesztése igényli az ellenőrzési eljárások szigorítását.

Ez tartalmazza:

 

  • Ellenőrzések végrehajtása normál munkaidőn kívül. Hasznos lenne, ha az ellenőrző szervek ellenőrzéseket hajtanának végre szabadságok ideje alatt és hétvégenként, mert ezek azok az időszakok, melyeket jelenleg nem ellenőriznek, és mely alatt a be nem jelentett munka jogsértés gyakran fordul elő;

 

  • Az ellenőrzés új módszereinek bevezetése, mint fő figyelmeztetések;

 

  • A munkaerő felügyelők hatáskörének növelése, melyek néhány tagállamban annyira korlátozottak, hogy ezek a hatóságok nem ellenőrizhetik a cégeket eredményesen;

 

  • A vám és közvetett szolgáltatások munkaerőlétszám forrásának növelése;

 

  • Speciális személyzet felállítása a be nem jelentett munka elleni küzdelemben.

 

3. Egyéb bevezetendő intézkedések

 

Egyéb intézkedéseket is be kell vezetni a be nem jelentett munka ellen, például:

 

  • Felelősség áthárítása a megbízóra be nem jelentett munka esetén. Például, a francia törvénykezés úgy rendelkezik, hogy a megbízó, aki tájékoztatást kapott egyik alvállalkozójának szabálytalanságáról a társadalombiztosítási bejelentések tekintetében, elrendelheti az alvállalkozó tevékenységének azonnali szüneteltetését. Ha ezt nem teszi meg, a megbízó együttesen és egyetemlegesen felelőssé válik a vállalkozóval együtt a díjak, adók és hozzájárulások megfizetésében.

 

  • Felelősség áthárítása egy privát megbízóra vagy személyre. Előirányozható, hogy ő lesz abban a pozícióban, aki a vele szerződött regisztrációját biztosítja. Valójában, sok privát személy nem igazán van tisztában azzal a kockázattal, amit vállalnak, amikor szerződést kötnek egy be nem jelentett szakemberrel, és gyakran nem is túl megfontoltak a munkakörülmények tekintetében.

 

  • Szövetség megállapodásának aláírása a társadalmi partnerek és a közigazgatási hivatalok között, hogy megelőzzék, feltárják és akár leleplezzék a be nem jelentett tevékenységeket;

 

  • Egy ingyenes telefonszám létrehozása azon személyek vagy cégek neveinek közvetítésének megkönnyítésére, akik ÁFA fizetés nélkül működnek, vagy akik úgy dolgoznak, hogy közben foglakoztatási segélyt kapnak;

 

  • Nagyobb rugalmasság bevezetése az építőipari cégek munkájának szervezésében, hogy a cégek meg tudjanak felelni megbízóik elvárásainak. Különösen a túlóra szabályokon kell enyhíteni, hogy azok a dolgozók, akik akarnak túlórában dolgozni, és munkaadóik ezt hasznosnak találják, akkor lehessen anélkül dolgozni, hogy emiatt hátrányos helyzetbe kerülnének.

 

  • Küzdelem azok ellen a dolgozók ellen, akik magukat „kikapcsolják” és magukat foglalkoztatják (színlelt önfoglalkoztatás problémája), és azok ellen, akik részmunkaidős önfoglalkoztató státuszt gyakorolnak, míg fizetett foglalkoztatásban dolgoznak.

 

 

Belga építőipari akcióterv a be nem jelentett munka ellen

 

Intézkedések bevezetése

2002. júniusában az Építőipari Konföderáció, Belgiumban az építőipari cégek legreprezentatívabb munkaadói szervezete átvett egy tervet a szektor illegális munkája ellen. A terv kizárólag munkaadói kezdeményezés, de megvalósításához szükséges a szakszervezeti tárgyaló partnerek vagy a hatóságok együttműködése az esettől függően.

 

Az intézkedés tartalma

A tervben javasolt intézkedéseket csoportokra osztották három külön kategóriába a bevezetni kívánt intézkedés alkalmazásának természete és területe szerint:

 

  • Az érintett szereplők figyelmének felhívása és ellenőrzések
  • Az építőipari cégek munkájának megszervezése
  • Támogatás az adó intézkedéseken keresztül

 

Az elvégzett tevékenységekhez és a megszerzett tapasztalathoz egy rövid megjegyzés található a következő bekezdésekben az intézkedések három kategóriájának mindegyikéhez:

 

Figyelemfelkeltés és ellenőrzések

 

Az akcióterv első része a javasolt intézkedéseket tartalmazza az alábbi célokkal:

  • rendezvények tartása, beleértve a munkaadókat, a be nem jelentett munka problémájának fontosságára való figyelemfelhívás
  • a felügyeleti hatóságok ellenőrzésének eszközeit erősítése, különösen modernizálása.

 

A javasolt intézkedések között az alábbiakat kell figyelembe venni: cég járművek azonosítása, szövetség bevezetése a hatóságokkal, a társadalombiztosítási adatbázisok használata és a „fő figyelmeztetések” eljárás véglegesítése.

Ezen intézkedések legprominensebbje a Konföderáció és a Foglalkoztatásügyi Minisztérium közötti szövetség kialakítása volt 2002. novemberében. A szövetségről való megállapodás, mely 2004. januárjáig került alkalmazásra, megfelelt a kettős célnak:

 

  • a hatóságoknak: növelni az ellenőrzéseket az építési területeken, különösen szombatonként és a szokásos nem-munkanapokon; ez az intézkedés maga után vonta a társadalombiztosítási felügyelők mobilizálását, hogy több mint 3.000 ellenőrzést hajtsanak végre a megállapodás által lefedett időszakban. Az ellenőrzések közel kétharmadát követte jogi eljárás.

 

  • A Konföderációnak: tagjai közt levezetni egy figyelemfelkeltő kampányt, különösen a kis cégeknél; a kampány célja az volt, hogy felhívja a cégeket arra, hogy azonosító jeleket helyezzenek el az építési területeken, ahol dolgoztak. Több mint 1.500 kis cég reagált pozitívan az erre a célra írt levél felhívás aláírásával, és a jelzések átvételével, melyeket ingyen kaptak a munkaadói szervezetektől.

 

2. A munka szervezése

 

Az akcióterv második része néhány intézkedést tartalmaz, melyek megvalósítása hatással van az építőipari cégek munkájának szervezésére. A javasolt intézkedések vonatkoznak a munkaidő rugalmasságára, a társadalombiztosítási járulékok csökkentésére, a munkatartam ellenőrzésére, stb.

 

Jelenleg a Konföderáció és szakszervezeti partnerei néhány intézkedést valósítottak meg, a közhatóságok támogatásával, a terv ebben a részében javasolt intézkedéseiből:

 

  1. Az ideiglenes munkanélküliség jobb ellenőrzése az építőipari cégeknél gazdasági alapon és a cégek nagyobb pénzügyi felelőssége, mely által hasznossá válik ez a rendszer.
  2. A társadalombiztosítási hozzájárulások konvertálása egy fix összegre, mely a szektor társadalombiztosítási alapjába kerül befizetésre. Ily módon a hozzájárulás összege és a ledogozott órák száma közötti kapcsolat eltűnik, mely arra ösztönzi a cégeket, hogy minél többet dolgozzanak egy további büntetés költsége nélkül.
  3. Némi rugalmasság a munkaidőben, mely szerint évente 130 órás keretet ajánlanak fel a cégeknek, melyekért 20% extra kifizetést kell teljesíteni (a törvényes 50%-os ráta helyett), és melyért nem szükséges kompenzációs pihenőidőt biztosítani.

 

3. Adó megközelítés

 

A be nem jelentett munka elleni küzdelem támogatásaként az adó kezdeményezések teszik ki a Konföderáció által átvett akció terv harmadik részét. A legnagyobb rész azokat az intézkedéseket gyűjti össze, melyek célja a háztartások ösztönzése arra, hogy az épület munkák elvégzéséhez inkább egy elismert és bejegyzett szakembert bízzanak meg, mint egy be nem jelentett munkaerőforrást. A javasolt főbb intézkedések a következők:

 

  • Engedély az adófizetőnek, hogy adójából levonja ingatlan befektetéseinek nagyobb részét, melyeket bejegyzett cégek által kiállított számlával igazol.

 

  • A jövőben csökkentett ÁFA tartalmat tart fenn a felújítási munkákra, melyeket lakóépületeken végez el, és kiterjeszti a csökkentett ÁFA tartalom alkalmazását új lakások építésére is.

 

Eltekintve a törvénykezésben elért érdemleges fejlődéstől ezekre a problémákra vonatkozóan, ezek az intézkedéseket a kormány még nem vizsgálta meg igazán.

 

 

Intézkedések a be nem jelentett munka ellen, melyet a francia építőipari szektor valósított meg

 

  1. Az ÁFA csökkentett mértéke a lakóépületek felújításakor-karbantartásakor

 

Az intézkedés bevezetése

Az intézkedést Franciaországban tették a szektor két munkaadói szövetségének, az FFB és a FNTP, ösztönzésére, európai szövetségük, a FIEC támogatásával. Az intézkedés fő célja a munkateremtés volt az 1999.10.22-i 1999/85 direktíva alapján az „ÁFA mértékének csökkentése a munka-összpontosító szolgálatoknál, mint egy munka-teremtő intézkedésről”. A másik várt hatás a be nem jelentett munkára vonatkozóan az egyéneknek kiszámlázott kisebb munkaköltségek.

 

Az intézkedés időtartama

Az intézkedést Franciaországban egy kezdeti időszakra vezették be 1999.09.15-től 2002. végéig, és az európai szintű megegyezés hiányában meg lett hosszabbítva 2003. végéig. A munkateremtésről publikált jelentéseket követve, az intézkedést 2005.12.31.-ig hosszabbították meg és a 18/2006/EC ezt a csökkentett mértéket fenntartja 2010.12.31.-ig. A szakma kérte az intézkedés állandóvá tételét.

 

Az intézkedés tartalma

Az ÁFA mértéke 19,6%-ról 5,5%-ra csökkent javításnál, átalakításnál, fejlesztésnél és fenntartási munkáknál lakóépületeken, melyek építését legalább két éve már befejezték.

A ráta függetlenül a személy státuszától vonatkozik arra, akinek a munka költség ki lett számlázva: egy egyén vagy cég, tulajdonos (lakott vagy üres lakóház) vagy bérlő.

Az alacsony rátán való számlázás függ a megbízótól megszerzett igazolástól, mely igazolja, hogy ez a lakás több mint két éve elkészült.

 

Bevont helyiségek

  • két évvel korábban elkészült helyiségek, melyeket korábban lakás céljára használtak.
  • két évvel korábban elkészült helyiségek, ahol korábban sürgősségi munkák voltak (vízszerelési munkák vízfolyás esetén, zár munkálatok betörés vagy kulcs elvesztés esetén, természeti katasztrófa utáni helyreállítás)
  • más használatra bejegyzett helyiség átalakítása lakássá, ahol az épületen nem voltak nagyobb munkálatok az elmúlt két évben.
  • Több lakásos épületek közös helyiségei és a szokásos házon kívüli részek vagy kiegészítések (erkélyek, teraszok, loggiák, pincék, padlások, magán garázsok, tömbházak udvarai, stb.)

 

Bevont munkák

A csökkentett ráta vonatkozik minden javításra, átalakításra, fejlesztésre és fenntartási munkára és néhány berendezés beszerzésére, különösen:

- alapanyagok és beszerzések, amikor a vállalkozó szereli be és számlázza azokat az általa elvégzett munka részeként;

- Konyha és fürdőszoba felszerelések, ha azok beépítésre kerülnek vagy egy kereten belül egyesítésre kerülnek és nem maradnak az egység állapotában, melynek szétszerelése lehetséges a keret vagy a bútor sérülne nélkül.

A csökkentett ráta nem vonatkozik:

- új munkákra (egy épület építése, rekonstrukciója vagy bővítése) vagy ennek megfelelő tevékenység (meglévő épületen való nagy munkák);

- parkokra vonatkozó fejlesztések és karbantartások;

- sportlétesítményekkel kapcsolatos munkák (uszoda, tenisz, stb.);

- verandák felszerelésére, erkélyek, loggiák vagy kő előtető építésre vonatkozó munkák, mivel hatásuk növelné a rendelkezésre álló lakteret.

 

Hatás

A létrehozott munkák számától függetlenül (60 000 Franciaországban az FFB becslése alapján) az intézkedés bebizonyította különös eredményességét a be nem jelentett munkák tekintetében, mely hanyatlásnak indult az építő és közterületi munka szektorban, még inkább, mióta az ÁFA mértéke csökkent. A Tárcaközi Iroda a Be nem jelentett Munka Ellen (DILTI) szerint 1999 és 2001 között (a legfrissebb év, melyről statisztika rendelkezésre áll) a szabálysértések száma az építőiparban a felére esett vissza.

 

2. A BWP (Épület és közterületi munka) tájékoztató levél az alvállalkozásról

 

Intézkedés bevezetése

A Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére a DILTI felállított egy munkacsoportot, mely összegyűjti a munkaadói szervezeteket, melyeknek szakszervezeteik is vannak, hogy információval lássa el őket. Az ő részükre a szakszervezetek egy speciális brosúrát állítanak össze, melyeket a dolgozók használnának.

 

Megjegyzendő az alvállalkozás fejlődésével kapcsolatban, különösen a növekvő európai és nemzetközi összefüggésben, hogy ezek a partnerek megtalálták az alvállalkozás azt a néhány formáját, különösen a több lépcsős alvállalkozásban – leginkább, amikor ez kiterjed külföldi vállalkozókra, akik rosszul informáltak saját társadalombiztosítási kötelezettségeikről Franciaországban -, mely a be nem jelentett munka gyakorlatához vezethet.

 

Figyelembe véve, hogy az illegális gyakorlat gyakran a nem megfelelő jogi információk eredménye mind a vállalkozók, mind a megbízók részéről, elhatározták, hogy egy igen speciális dokumentumot állítanak össze, melyet a szektor minden szereplője használhat.

 

Az intézkedés időtartama

Az összeállított megállapodási tervezet és az információs dokumentumok folyamatos jelentőséggel bírnak.

 

Az intézkedés tartalma

Számos dokumentum készült:

  • egy információs kiskönyv, mely az alkalmazott törvények alap elemeit tartalmazza valamint, a szektor szereplőinek ajánlásokat nyújt, melyeket a „BPW tájékoztató levélben” bemutattak
  • „Kérdések-és-válaszok” a szereplők minden típusára vonatkozóan (megbízó, fővállalkozó, alvállalkozó), mely praktikusan és részletesen mutatja be az alvállalkozói helyzetekre alkalmazott munkaügyi törvényeket („Megbízó kézikönyve”, „Fővállalkozó kézikönyve”, „Alvállalkozói kézikönyv”, melyhez csatlakozik egy „Szómagyarázat”).

 

A dokumentumok terjesztése az állam nem központosított osztályain keresztül fog történni (Munkaügyi Minisztérium ágazati igazgatóságai és az Infrastruktúra Minisztérium ágazati igazgatóságai), valamint az ipartestületi, kereskedelmi kamarákon, az iparágon és az URSSAF „Union de Recouvrement des Cotisations de Sécurité Sociale et d’Allocations Familiales-en” keresztül.

 

A különböző „kérdések-és-válaszok” szabadon hozzáférhetőek lesznek a Munkaügyi Minisztérium és az Infrastruktúra Minisztérium internetes oldalain, valamint a munkaadói szerveztek oldalain.

 

Az intézkedés hatása

A dokumentumok szétosztásának közvetlen eredménye a vállalkozók között az lesz, hogy tájékozottabbak lesznek az alkalmazott törvények, a felmerülő kockázatok és az adott helyzet elemzése tekintetében, akár ezek a fővállalkozóra vagy alvállalkozóként résztvevő vállalkozókra vonatkozik.

 

Az intézkedés finanszírozása

A dokumentumok publikálását a Munkaügyi Minisztérium finanszírozza. A munkaadói szervezetek finanszírozzák a BPW tájékoztató levél eljuttatását szervezeteik minden tagvállalkozójához.

 

A német építőiparban tett lépések a be nem jelentett munka és illegális foglalkoztatás ellen

 

Az intézkedés bevezetése

2005. augusztus 1-én törvény lépett hatályba a be nem jelentett munka és illegális foglalkoztatás ellen. Erre hivatkozva, a három szervezet kötött kollektív szerződést az építőipari szektorban, név szerint, a Zentralverband des Deutschen Baugewerbes (Német Építőipar Központi Szövetsége), a Hauptverband der Deutschen Bauindustrie (Német Építőipar Fő Szövetsége) és az Industriegewerkschaft Bauen-Agrar-Umwelt (Ipari, Építési, Agrár és Környezetvédelmi Szakszervezet), mely szövetséget kötött a Pénzügyi Minisztériummal azzal a céllal, hogy szembeszálljanak a be nem jelentett munkával és illegális foglalkoztatással.

 

Egy munkacsoport állt fel összhangban a szövetséggel, melyben a három szervezet képviselői és a Pénzügyi Szövetségi Minisztérium képviselői, a Munkaügyi és Gazdasági Szövetségi Minisztérium és az Egészség és Társadalombiztosítási Szövetségi Minisztérium (most: Munka- és Szociális ügyek Minisztériuma, Gazdasági Minisztérium és Igazságügyi Minisztérium) vesznek részt. A vámhatóság is egy kiegészítő résztvevő (mióta a törvény életbe lépett, a vámhatóság valóban egy fontos szereplő az illegális és be nem jelentett munka elleni küzdelemben, mivel ez az egyetlen felelős szervezet, aki ellenőrzéseket hajt végre).

 

A munkacsoport évente kb. háromszor ül össze, hogy összeállítsa az illegális és be nem jelentett munka különböző példáit, és hogy intézkedéseket hozzanak ellenük.

 

A kollektív szerződést kötött három szervezet al-szervezetei szövetséget kötnek országos szinten is, melynek célja a be nem jelentett munka és illegális foglalkoztatás. A vámhatósággal való közreműködéssel kampányt folytattak, hogy információt nyújtsanak és szembeszálljanak az illegális és be nem jelentett munkával.

 

Az alábbi intézkedéseket már bevezették, többek között, a fent említett munkacsoport keretein belül.

 

I. Különleges megbízatású csoport a külföldi dolgozók fiktív önállósága ellen

 

Néhány külföldi dolgozó kijátssza a szabad szolgáltatásról szóló szabályokat színlelt önfoglalkoztatással.

 

A Gazdasági és Munkaügyi Szövetségi Minisztérium és a Pénzügyi Szövetségi Minisztérium vezetésével a Szövetségi Kormány felállított egy különleges megbízatású csoportot ezen problémák megoldására. A különleges megbízatású csoport az alábbi feladatokat kapta:

 

  1. A meglévő szabályozás vizsgálata és azok ajánlásának optimalizálása:

 

  • Egy központi adatbázis felállítása, melyhez a vámhatóságnak hozzáférése lesz, a Nyugdíjbiztosítási Intézetek Szövetségében, ahol az E-101-es igazolásokat rögzítik.

 

  • A kereskedelmi szabályok, alkalmazások legfrissebb kiadása szerint egy kereskedelmi engedély most automatikusan továbbításra kerül a vámhatósághoz.

 

  • A Kisiparosok Törvénykönyvének a kiadása az adatcsere növekedéséhez vezetett Kisiparos Kamara és a vámhatóság között.

 

  • A vámhatóságot belevették az 1408/71 sz. EU direktíva mellékletében, mint az egyik ellenőrző hatóságot, így most saját jogon informálhatja a külföldi társadalombiztosítási testületeket.

 

  1. Párbeszédek ösztönzése az EU tagállamok között

 

  • Az egyes államok figyelmének fokozása, annak érdekében, hogy a cégekre nemzeti szinten legyenek hatással.
  • Az EU tagállamok közti párbeszédek fokozása
  • Adminisztratív megállapodások elérése, hogy megkönnyítsék és fejlesszék a határokon átívelő együttműködést.

 

3. Ellenőrző hatóságok hálózatának fejlesztése

 

  • A szövetségi kormány és szövetségi államok közti együttműködést meg kell erősíteni az ellenőrző tevékenységek tekintetében és ez a különböző testületeivel támogatásával kell megtenni.

 

4. Fokozott ellenőrzések ösztönzése

 

  • A Be nem jelentett Munkák Pénzügyi ellenőrzése (FKS), aki a vám ellenőrzéseket hajtja végre, minden hat hónapban egy nemzeti szelektív ellenőrzést tart. A legutóbbi ilyen természetű vizsgálat két hétig tartott 2005. októberben. Ez idő alatt fokozott ellenőrzéseket tartottak az építési területeken a szövetség teljes területén. Az építési területeket a normál munkaidőn kívüli időszakban is ellenőrizték (esténként és hétvégenként).

 

II. Sajtómunka

 

  • Egy reklám kampányt kezdeményeztek a médiában „Együtt a be nem jelentett munka ellen” címmel az FKS és a Pénzügyi Szövetségi Minisztérium sajtó osztálya közötti jó együttműködés eredményeként.
  • A vámhatóság jelenleg egy „image” kampányt folytat. Ők is rendszeresen megjelennek vásárokon saját standdal, hogy demonstrálják jelenlétüket, és hogy információt nyújtsanak.

 

III. Jelentési nyomtatvány

 

A fent említett munkacsoport készített egy jelentési nyomtatványt, melyen továbbíthatják az általuk észlelt, esetleg be nem jelentett munka és illegális foglalkoztatásról való értesüléseiket a vámhatóságnak. Ezzel a nyomtatvánnyal lehetőségük nyílik, akár anonim módon, vagy nevük feltüntetésével, hogy információt nyújtsanak a megfigyelt tényállásról és az esetleges illegálisan alkalmazott dolgozókról konkrét építési területen.

 

IV. Szórólap

 

Most készül egy szórólap, mellyel a cégeket informálják a vámhatóságok munkájáról, és jelzik azokat a dokumentumokat, melyekre a vámhatóságnak szüksége van a cégek és dolgozók azonnali ellenőrzéséhez. A szórólapot a vámhatóság és a kollektív szerződés kötött szervezetek széles körben fogják terjeszteni.

 

V. Társadalombiztosítási kártya eljárások

 

Jövő évre egy vezér projektet terveznek, a dolgozók társadalombiztosítási kártyájának bevezetését szolgáló tesztelésre. Ezzel a kártyával a vámhatóság a teljes adatállományhoz hozzáférhet, melyeket egy központosított vagy nem központosított alapon tárolnak, és így a helyszínen győződhetnek meg az illegális vagy be nem jelentett munkáról. Ha a vezér projekt sikeres lesz, akkor ezt az eljárást kötelező jelleggel vezetik be mind a helyi és külföldi dolgozókra.

 

A BE NEM JELENTETT MUNKA ÉS SZÜRKE GAZDASÁG MELLŐZÉSE FINNORSZÁGBAN

 

Finnországban a be nem jelentett munka fő okának egy gazdasági okot tartanak. Az adóterhek, ÁFA és társadalombiztosítási költségek olyan jelentősek, mely a szürke gazdaságban mozgóknál roppant módon csökkentik a költségeket.

 

Finnországban a szürke gazdaság formái például a be nem jelentett heti bérek, alaptalan visszafizetések, hamis nyugták és csőd csalások.

 

Egy 1998-ban Pekka Lith által készített tanulmányban a becslések szerint 1997-ben az építőipari szektor részesedése a GNP-ből 6,2% volt. Lith az építőipari szektor részesedésében a be nem jelentett munkák arányát 7-10%-ra becsülte, így rejtett fizetések és ki nem fizetett társadalombiztosítási fizetések a finn építőiparban kb. a GNP 0,4-0,6%-át jelentették. A kormány közvetlen pénzügyi veszteségégének összege természetesen kevesebb volt. Ezek az összegek nagyjából nem változtak a legfrissebb tanulmányokban.

 

Finnországban sok hatóság azért dolgozik, hogy az árnyék gazdaság méretét csökkentsék. A hatóságok által elvégzett munka kiegészítéseként a teljes építőipart is bevonták ebbe a feladatba egy nagyon egyedi módon.

 

CFCI (Finn Építőipari Szövetség) éveken át dolgozott, hogy kirekessze az árnyék gazdaságot a finn építőipari szektorból. A szövetség három különböző önkéntes intézkedést fejlesztett ki erre a célra, a fő cél, melyre építeni akartak az egészséges versenyhelyzet. Az intézkedések egy olyan megállapodáson alapultak, melyet először a legfontosabb megbízó és vállalkozó szervezetek írtak alá 1993-ban, majd módosították azt 1996-ban. Most tervezik ismételt felülvizsgálatát, hogy adaptálják azt a legújabb törvényi szabályozáshoz, és hogy néhány új aláíró felet is bevonjanak.

 

I. AZ ÉPÍTŐIPARI SZEKTOR ÁLTAL VÉGZETT INTÉZKEDÉSEK

 

Az építőipari szektor a kezdeményezője az alábbi intézkedéseknek:

 

1) Vállalkozók kiválasztása előtt

 

A megbízók és vállalkozók felkérik a pályázókat, hogy nyújtsanak be olyan dokumentumokat, melyek igazolják, hogy nincs kifizetetlen adójuk vagy nyugdíjbiztosítási járulékuk. Csak olyan pályázók pályázhatnak a szerződésre, akik a kért dokumentumokat benyújtják. A hatóságok által benyújtott dokumentumok kiegészítéseképp felajánlhatják az Építésügyi Minőségi Egyesület igazolását, mely intézet 1998 óta minősíti a vállalkozókat Finnországban.

 

2) Szerződés ideje alatt vagy után

 

Minden vállalkozó évente négyszer bevallást nyújt be az adóhatóságnak azokról az új szerződéses megállapodásokról, melyek értéke meghaladja a 2.000 EUR-t. Ezt az információt az adóhatóság összehasonlítja a cégektől kapott, a jelentésben felsorolt információkkal.

 

1995 óta a vállalkozók több mint 500.000 szerződést jelentettek be az adóhatóságnak.

 

3) A szerződés ideje alatt

 

Az építésvezető egy engedélyező kártyát bocsát az alkalmazottaknak rendelkezésére, akiknek joguk van az építkezésen dolgozni, és jegyzőkönyvet vezet a kiadott kártyákról. Gyakorlatilag az engedélyező kártya egy személyi kártya, mely kombinálva van egy engedéllyel az építési területen való jelenlétre. A dolgozóknak maguknál kell tartaniuk a kártyát helyszíni ellenőrzése esetére.

 

Az adóhatóságok szerint, ezeket a kártyákat az építkezések legalább 60%-án használják, és majdnem mindig minden nagy építési területen.

 

II. A HATÓSÁGOKKAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

 

A CFCI számos módon működik együtt a hatóságokkal. Évente kétszer a megbízók és a vállalkozók találkoznak az adóhatóságokkal, nyugdíjbiztosító hatóságokkal és az Építésügyi Minőségi Egyesülettel, hogy megbeszéljék, hogy az építési szektor intézkedései működnek-e úgy, mint az ütemtervben tervezettek.

 

A szokásos megbeszélések kiegészítéseként a CFCI más együttműködési megbeszéléseket is szervez, részt vesz a megbeszéléseken és a projektekben, melyeket a hatóságok szerveznek.

 

Az együttműködés hasznos, mivel a lehetőséget biztosít a CFCI-nek, hogy összehasonlítsa koncepcióit a hatóságok koncepcióival az árnyék gazdaság megelőzésének módjáról, és hogy milyen intézkedések és törvények lennének, vagy nem lennének hasznosak. A CFCI tudomása a megbízók és vállalkozók építési tevékenységéről és intézkedéseiről szintén segíti a hatóságokat munkájuk végzésében, mialatt forrásaikat sokkal eredményesebben tudják fókuszálni.

 

III. A TÖRVÉNYKEZÉS MÓDOSÍTÁSA FINNORSZÁGBAN

 

A dolgozók igazolvány rendszerének kötelező használata az építési területen rendelkezéssé lépett elő 2006. februárban.

 

A Foglakoztatási Biztonságról és Egészségről szóló törvény egy rendelkezéssel egészült ki, mely szerint az építési területet vezető vagy felügyelő promoternek biztosítania kell, hogy minden dolgozó, aki a területen van, rendelkezzen fényképpel ellátott kártyával.

 

Ez a kártya mutatja a dolgozó munkaadójának nevét, amikor mozog az építési területen, és ez vonatkozik minden építési al-szektorra is, mint az épület építés, állagmegóvás és speciális feladatok, mint a fűtés, vízvezeték és légkondicionáló szerelés, elektromos és mérnöki munkák. A kártya kötelező minden olyan építési területen, ahol dolgozók és több mint egy megbízó és független dolgozók vannak jelen.

 

Eszerint a törvény szerint a promoternek saját eszközeivel kell biztosítania, hogy mindenki látható módon viselje a kártyát. A promoterre hárított felelősséggel a cél az, hogy mindenki valóban viselje a kártyát. Általában, profi építési vállalkozók és épület üzemeltetők tevékenykednek promoterként. A promoterek szerződést kötnek a fővállalkozóval, számításba veszik a kártyahasználat kötelezettségét, és biztosítják, hogy a fővállalkozó szerződéses partnerei komolyan vegyék a kártyahasználat kötelező jellegét az alvállalkozói szerződéseikben. A kötelezettség megszegése büntetést von maga után.

 

A kártya lehet műanyag vagy elektronikus. Csak az a fontos, hogy a rajta lévő információt nehéz legyen megváltoztatni.

 

Az olyan dolgozóknak, aki dolgokat szállítanak a munkaterületre ideiglenesen, nem kell, hogy kártyával rendelkezzenek. Azoknak a területen dolgozó személyeknek nem kell kártya, amikor a promoter egy magán személy, akinek a személyes használatára épül vagy kerül felújításra az épület.

 

A csökkentett ÁFÁ-t nem alkalmazzák Finnországban a be nem jelentett munka ellen, de évekig népszerű téma volt, és a hatóságok és szereplők véleménye szerint az építési szektor ez alapján oszlik meg. A CFCI úgy gondolja, hogy túl nagy változásokat jelentene a cégek részére, és hogy ezen változások költségei és az esetleges haszon nincsenek egyensúlyban.

 

A külföldi munka is egy téma, melyről sokat beszélnek Finnországban, amikor felmerül a be nem jelentett munka kérdése. Kb. 10.000 külföldi dolgozó van Finnországban. 2006 eleje óta, minden külföldi cégtől elvárják, hogy legyen képviselete Finnországban. A CFCI jelenleg is lobbizik a törvénykezés megváltoztatásáért, hogy minden külföldi cég be legyen jegyezve a finnországi adóhivatalnál.

 


[1] Testületi határozat (2003/C 260/01) a be nem jelentett munka átalakításáról rendes foglalkoztatássá

[2] Megbízás értesítés a be nem jelentett munkáról, 1998

scrollUp