Irreálisan alacsony ár

Wéber László
létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2017-06-07

Az irreálisan alacsony ár igen összetett fogalom és nehezen vizsgálható – bár szinte minden ajánlatkérő és ajánlatadó találkozott már vele, az ismérvei általában nem mentesek a szubjektív értékítéletektől.

Az ajánlatkérő szempontjából az ajánlati ár irreálisan alacsony lehet

  • az ő korábbi becsléséhez, beruházási keretéhez viszonyítva, vagy
  • a beérkezett összes ajánlatadó árszintjéhez képest nagyon alacsony.

 Magánmegrendelő (ajánlatkérő) az ezzel kapcsolatos döntésekor a gazdasági racionalitás és kockázatviselési képessége tükrében vizsgálja a kérdést és belátása szerint dönt. Ismeretes az ajánlatok értékelésének az a gyakorlata, amikor is a beérkezett ajánlatok közül a legdrágábbat és a legolcsóbbat eleve kiejti az ajánlatkérő és a köztük lévő ajánlatokkal folytatja le a további versenyeztetést, tárgyalásokat.

 Természetesen vannak objektívabb megközelítései a kérdésnek; az irreálisan alacsony árról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 3. § (6) bekezdése definíció-szerűen a következő megfogalmazást közli:

„Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A kivitelezési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni.”

Ez a meghatározás csak az ajánlatban meghatározott élőmunka-költségeire, illetve árára koncentrál és objektív mércéhez, a hatóságilag megállapított rezsióradíjhoz köti annak minimális mértéket; ugyanakkor figyelmen kívül hagyja az ár jelentős részét képező anyagköltséget, illetve az anyag- és munkaidő-normákat.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény más megközelítésben és a közbeszerzések kötöttségét jobban tükröző módon definiál a 72. § -ában, amikor is az aránytalanul alacsony ár egyéb aránytalan vállalások témakörében így fogalmaz:

„(1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

 (2) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, 

e) a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.

 (3) Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez – ha az elfogadhatóság kétséges – további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.

 (4) Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.

 (5) Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.”

 Míg a korábbi közbeszerzési jogszabályokban az irreális ár viszonyítási alapja az ajánlatkérő (vagy szakértője) által kiszámított ún. becsült érték volt és megadta a jogszabály az irreális eltérés mértékét (20 %) is, addig a 2015. november 1-től hatályos új törvény másként fogalmaz: „ha a megkötni kívánt szerződés tárgyára figyelemmel” tartalmaz aránytalanul alacsony összeget az ajánlat, akkor kell vizsgálni az azt megalapozó adatokat, illetve indoklást kérni az ajánlattevőtől. Véleményünk szerint ez a megfogalmazás, valamint az a tény, hogy a jogszabály a reális / arányos ártól való eltérés mértékéről nem közöl objektív támpontot, az „aránytalanul alacsony ár” kategóriáját inkább az ajánlatkérő szubjektív megítélésére bízza.

Bizonyos támpontot ad az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet idevágóan is tartalmaz előírásokat:

„25. § (1) Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél.

(2) Az (1) bekezdésben foglalton kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes – az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező – költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását.”

Akár közbeszerzési eljárásban, akár szabad kezes eljárásban találkozik az ajánlatkérő olyan ajánlati árral, amely aránytalanul alacsonynak látszik, javasoljuk, hogy vegye azt alapos vizsgálat alá. A közpénzek esetében szigorú vizsgálati elemeket tartalmaz a jogszabály, ám az ezekből levonható következtetés felelőssége az ajánlatkérőé – ugyanúgy, mint a magánmegrendelések esetében is. Jól tudjuk, hogy nagy a csábítása az alacsony árnak, a relatíve kicsi ellenértéknek – ám az ennek elfogadásáról szóló döntés súlya is nagy: nem egy eset bizonyítja, hogy a nagyon kedvezőnek tűnő ajánlati ár a teljesítés időszakában súlyos konfliktusok forrásává válhat a megrendelő és a kivitelező között.

Úgy véljük, hogy az irreálisan alacsony vállalási ár elfogadásában és az ebből fakadó nehéz helyzetek kialakulásában mindkét félnek: mind az ajánlattevőnek, mind az ajánlatot elfogadónak igen nagy felelőssége van:

-         az irreálisan alacsony ajánlatot megfogalmazó kivitelező a saját vállalkozásnak az eredményességét (nem egyszer a sorsát) teszi kockára és gerjesztője (lehet) a hazai építőipart sajnálatosan jellemző lánctartozásnak, más szállítókat és vállalkozókat is veszélybe sodorva,

-         az irreálisan alacsony ajánlatot elfogadó ajánlatkérő pedig az egész építési beruházását veszélyezteti azzal, ha a túlságosan alacsony árat vállaló kivitelező nem képes befejezni az elvállalt munkát, 

-         esetleg közösen belesodródnak a szóban forgó alacsony ár keretei között még megvalósítható műszaki tartalmi csökkentések, minőségi színvonal-esés spiráljába, ami az eredeti beruházási célt módosíthatja és prognosztizálható garanciális problémákat okoz.

 A fentiek alapján egyértelműen kívánatosnak tartjuk az aránytalanul (irreálisan) alacsony vállalási ár alapos vizsgálatát és az elfogadásáról szóló döntés személyi felelősséghez való kötését.

 

scrollUp