Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Járulékok

Tamásy Gáborné
Létrehozva: 2016-04-25 / módosítva: 2016-06-10

Főállású egyéni- és társas vállalkozó minimum járuléka 2016-ban

 

Az idei évben is aktuális kérdés lesz a vállalkozások életében, hogy az adott évi szabályok alapján minimum mennyi járulékot kell fizetnie a vállalkozónak. Az alábbi összefoglalóból kiderül, hogy a törvényi előírások alapján 2016-ban a vállalkozások mennyi járulék megfizetésére kötelezettek, ám nem árt figyelmesnek lenni, nehogy többletfizetés keletkezzen. Az írásban megvizsgáljuk mind az egyéni, mind a társas vállalkozásokat érintő járulékszabályozást - egy kis segítséget nyújtva eligazodni a törvényi előírásokban, szigorúan kihangsúlyozva a minimum befizetéseket.

 

A törvény szerint a vállalkozók az alábbiak szerint fizetnek személyi jövedelemadót és járulékot a jövedelmeik alapján.

  • biztosított egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói kivétje ,
  • átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme,
  • a társas vállalkozó a személyes közreműködésének (ideértve az ügyvezetői munkájának díjazását is) ellenértékeként kivett járulékalapot képező jövedelme után.

 

A járulékok egyéni és munkáltatói részből állnak.

Egyéni járulékok alatt értjük:

  • 10% nyugdíjjárulékot,
  • 8,5 % (4%+3%+1,5%) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

 

Munkáltatói járulék:

  • az egyéni vállalkozó esetében 27 % szociális hozzájárulási adót értjük,
  • a társas vállalkozó esetében a 27 % szociális hozzájárulási adót s még 1,5 % szakképzési hozzájárulás értendő ide.

A társas vállalkozó akkor lesz biztosított, ha a társaságban személyesen közreműködik, tevékenységét nem munkaviszonyban vagy megbízásban végzi, vagy aki a társaságban nem működik személyesen közre, viszont ügyvezető, amit megbízásban lát el.

 

A főállású vállalkozók a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást legalább a minimálbér 1,125-szerese után fizetik meg.

 

Főállású egyéni és társas vállalkozásról akkor beszélünk, amikor

  • a vállalkozó nem nyugdíjas,
  • nincs heti 36 órás munkaviszonya, vagy
  • közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében nem folytat tanulmányokat,
  • GYES és az ápolási díj mellett tevékenységét személyesen folytatja.

 

Fentiek megértéséhez még tudnunk kell a minimálbér fogalmát is, amelyet a törvény az alábbiakban határoz meg.

Minimálbér alatt a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét, valamint ha a vállalkozó tevékenysége legalább középfokú iskolai vagy középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum havi összegét értjük. Ez alól kivétel, ha a vállalkozó

  • táppénzben,
  • CSED-ben, GYED-ben, GYET-ben részesül,
  • katonai szolgálatot teljesít,
  • fogvatartott.

 

Eldöntendő kérdés, ha a vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is melyik vállalkozásban fizeti meg a járulékokat. A minimum járulékokat alapesetben az egyéni vállalkozásban kell megfizetnie, a társas vállalkozásban pedig a tényleges kivétje után keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség. De ez nem szentírás, mert a vállalkozó azt is választhatja, hogy a minimum járulékokat a társas vállalkozásban fizeti meg. Erről a döntésről minden év január 31-ig nyilatkoznia kell a társas vállalkozás felé, melynek következtében az egyéni vállalkozásban csak a tényleges kivétje után kell megfizetnie az adó- és járulékterheket. Tovább bonyolítva, ha a társas vállalkozó két vagy több gazdasági társaságban működik személyesen közre (ideértve az ügyvezetői tevékenységet is), a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot egy társaságnál kell teljesítenie, mely választásról szintén a társas vállalkozónak január 31-ig nyilatkozatot kell tenni az adott gazdálkodó felé. A többi társaságnál a ténylegesen felvett jövedelme után fizeti meg az adókat és járulékokat.

A személyi jövedelemadó alapját a járulékoktól eltérően minden esetben a ténylegesen felvett jövedelem után kell meghatározni.

 

Ezen rövid „adótanulmányok” után megnézhetjük, hogyan alakulnak 2016-ban a vállalkozókat terhelő adó- és járulékterhek.

 

2016-ra vonatkozóan két törvényi előírás határozza meg a módosításokat. Az egyik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény, mely az eddigi 16%-ról 15 %-ra csökkenti az általános adóterhet. A másik pedig a 454/2015. Kormányrendelet, mely a havi alapbér kötelező legkisebb összegét az eddigi 105.000 Ft-ról 111.000 Ft-ra, míg a garantált bérminimumot az eddigi 122.000 Ft-ról 129.000 Ft-ra emeli. 

 

Ezen információk birtokában táblázatos formában láthatjuk, hogy alakul 2016-ban a főállású egyéni és társas vállalkozó terhe havonta.

 

Első eset, amikor a vállalkozó tevékenysége nem igényel szakképzettséget, akkor havonta a minimális járulékfizetési kötelezettség a 111.000 Ft-os minimálbérhez kötődik. A fizetendő terhek az alábbiak szerint alakulnak:

 

 

A másik eset az, amikor a vállalkozó tevékenysége szakképzettséget igényel, havonta a minimális járulékfizetési kötelezettség a garantált bérminimumhoz, azaz a 129.000 Ft-hoz kötődik.  A fizetendő terhek az alábbiak:

 

 

A bemutatott két táblázat a minimum járulékfizetési kötelezettséget mutatta be, de ha a vállalkozói, illetve a személyes kivét, összege meghaladja a fent említett járulékok minimális alapját, akkor a kivét összege után kell megfizetni a magasabb járulékokat, illetve adókat.

scrollUp