Jogkövetkezmények

Dr. Hegedűs Annamária
létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2017-01-02

A szabálytalanság jogkövetkezményei

 

Bírság

Az építésügyben alkalmazott bírságoknak lényegében két típusa fordul elő:

  • ha az eljáró hatóság az eljárás közben szeretné valamilyen tevékenység elvégzését kikényszeríteni: ez az eljárási bírsággal lehetséges az adott eljárásban, vagy
  • ha a hatóság ellenőrzése során valamilyen szabálytalanságot észlel és hivatalból indít egy építésrendészeti eljárást: az ennek keretében kiszabott bírságot vagy építésfelügyeleti bírságnak vagy építésügyi bírságnak nevezzük.

 

A bírság, mint jogkövetkezmény a következő szabálytalan tevékenységek körében állapítható meg:

  • tervezésre vonatkozó szabályok megszegése,
  • adatbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
  • jogosulatlanul végzett szakmai tevékenység,
  • az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az építési folyamat szerződéseire vonatkozó szakmai szabályok megszegése,
  • összeférhetetlenségi szabályok megsértése,
  • építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, építtetői fedezetkezelő, tervezői művezető nélkül végzett építési tevékenység,
  • szakszerűtlenül végzett kivitelezési tevékenység,
  • építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megszegése,
  • állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot veszélyeztető állapotot eredményező tevékenység,
  • az építésügyi hatósági engedélyezés és ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok.

 

Az eljárási bírság

A Ket-ben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja.

A hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét az okozott többletköltségek megfizetésére kötelezi, ha

  • eljárási bírságot szab ki,
  • az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jogellenes magatartása folytán vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, vagy
  • a többletköltség azért keletkezett, mert az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője valamely eljárási cselekményét nem a célszerűség figyelembevételével teljesítette.

Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.

Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

 

Az építésfelügyeleti bírság

Az építésfelügyeleti bírságot az eljáró építésfelügyeleti hatóság szabja ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzése során valamilyen szabálytalanságot észlel. A 2012-es reformcsomag eredményeként a kivitelezési tevékenységet egységesen az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi. Az hogy pontosan milyen tevékenység végzése miatt kell az eljáró hatóságnak kiszabni a bírságot, azt részletesen az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet határozza meg, de a szankcionálásra vonatkozó elveket itt is be kell tartani. A kormányrendelet melléklete meghatározza, hogy az építési folyamat szereplőivel szemben pontosan mekkora bírságot lehet és kell kiszabni. A kormányrendelet 1. melléklete egy táblázatban tartalmazza

  • a fővállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegeket és
  • az alvállalkozói szerződéshez, illetve az alvállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegeket.

 

Az építésfelügyeleti bírság szabályait a sajátos építményfajtákra csak eltérő szabályozás hiányában kell alkalmazni.

Az építésfelügyeleti hatóság jogosulatlan, szakszerűtlen tevékenység folytatása esetén az építési folyamat résztvevőjével szemben a megállapított építésfelügyeleti bírságot alkalmazza.

Az építésfelügyeleti hatóság – az 1. mellékletében foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértések kivételével – az építésfelügyeleti bírság megállapítását mellőzi, ha a Ket-ben meghatározott figyelmeztetés feltételei fennállnak.

 

Az építésfelügyeleti bírságot az 1. mellékletben foglalt

  • táblázat 3. és 4. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a teljes építményre vagy az építési tevékenység eredményére vonatkozó számított építményérték,
  • táblázat 5. pontjában a kivitelezési dokumentációt készítő építészeti-műszaki tervezőre (a továbbiakban: tervező) vonatkozóan meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződésben megjelölt tervezési díj, ennek hiányában a tervezett építmény, építményrész vagy építményszerkezet számított építményértéknek a 3%-a (a továbbiakban: számított tervezési érték),
  • táblázat 6-13. pontjában az építtetőre, az építési műszaki ellenőrre, a fővállalkozó kivitelezőre és annak a felelős műszaki vezetőjére meghatározott jogsértő állapot fennállása esetén: a fővállalkozói kivitelezési szerződésben rögzített építési tevékenység eredményére számított építményérték,
  • táblázat 6-13. pontjában a megrendelő vállalkozó kivitelezőre, az alvállalkozó kivitelezőre és e kivitelezők felelős műszaki vezetőire meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az alvállalkozó kivitelezési szerződésében rögzített, az építési tevékenység eredményére számított építményérték

figyelembevételével kell megállapítani.

 

A bírság mértéke az 1. mellékletben foglalt

  • táblázat 3. és 4. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a teljes építményre vagy az építési tevékenység eredményére vonatkozó számított építményérték,
  • táblázat 5. pontjában a kivitelezési dokumentációt készítő építészeti-műszaki tervezőre (a továbbiakban: tervező) vonatkozóan meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződésben megjelölt tervezési díj, ennek hiányában a tervezett építmény, építményrész vagy építményszerkezet számított építményértéknek a 3%-a (a továbbiakban: számított tervezési érték),
  • táblázat 6-13. pontjában az építtetőre, az építési műszaki ellenőrre, a fővállalkozó kivitelezőre és annak a felelős műszaki vezetőjére meghatározott jogsértő állapot fennállása esetén: a fővállalkozói kivitelezési szerződésben rögzített építési tevékenység eredményére számított építményérték,
  • táblázat 6-13. pontjában a megrendelő vállalkozó kivitelezőre, az alvállalkozó kivitelezőre és e kivitelezők felelős műszaki vezetőire meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az alvállalkozó kivitelezési szerződésében rögzített, az építési tevékenység eredményére számított építményérték.

Ha a kivitelezési szerződésben rögzített építési tevékenység eredményére az építésügyi bírság rendelt nem határoz meg egységárat, akkor építésfelügyeleti bírság megállapításakor a számított építményértéket nullának kell tekinteni.

 

A bírság mértéke a megállapított bírságösszeg

  • 150%-a
    • a műemléki vagy a helyi védelem alatt álló építményen végzett építési tevékenység esetében,
    •  védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen épített építmény, illetve végzett építési tevékenység esetében;
  • 50%-a építmény bontása esetében.

A bírság mértéke a megállapított bírságösszeg 150%-a – az 1. melléklet 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény kivételével –, ha kiszabására azzal szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtottak.

Az építésfelügyeleti hatóság a kivitelező jogsértő cselekményével kapcsolatos építésfelügyeleti bírságot – a kivitelező által elvégzett építési tevékenységre a számított építményértéket alapul véve – a fővállalkozó kivitelezőre vonatkozó bírság-megállapítási szabályok szerint köteles megállapítani.

Az építésfelügyeleti hatóság egy ellenőrzés eredményeként ugyanazon résztvevővel szemben egy cselekménnyel összefüggésben megállapított több jogsértés miatt

  • a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó építésfelügyeleti bírság ötven százalékkal megemelt összege vagy
  • a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege

közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb.

 

Ha az elkövető többfajta építési tevékenység folytatásában több jogsértő cselekményt is megvalósít, a bírságot vele szemben tevékenységenként kell kiszabni.

A bírság mértékét ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

 

A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb harminc napra.

Az illetékes építésfelügyeleti hatóság által jogerősen megállapított bírságot a Magyar Államkincstár által vezetett építésügyi és építésfelügyeleti bírság bevételek beszedési számlára, készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni

 

Az építési műszaki ellenőr az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. pontja szerinti esetben, mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményt az építési naplóban rögzítette és arról az építtetőt tájékoztatta.

Az építési műszaki ellenőrrel szemben az 1. mellékletben foglalt táblázat 5., 7., 10., 12-13. pontja szerint megállapított bírság az építtetőt terheli, ha az építési műszaki ellenőr bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményt az építési naplóban rögzítette, e tényről az építtetőt tájékoztatta, és az építtető ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta.

Ha a kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőt bizonyíthatóan megbízza, akkor az építési napló hiánya vagy az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt a kivitelezőt terhelő I. mellékletben foglalt táblázat 8. és 26. pontjában meghatározott bírságtétel a felelős műszaki vezetőt terheli.

A vállalkozó kivitelező az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni és az építtetőt e tényről tájékoztatni. Ebben az esetben a fővállalkozó kivitelező az 1. mellékletben foglalt táblázat 7., 10., 12-13. pontjában és a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az 1. mellékletben foglalt táblázat 7., 12-13. pontjában meghatározott bírságtétel alól mentesül és helyette a bírság az építtetőt terheli.

 

A felelős műszaki vezetővel szemben megállapított, az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. pontja szerinti bírság a fővállalkozó kivitelezőt terheli, ha a felelős műszaki vezető bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményről a fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelezőt tájékoztatta, aki ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta.

 

A bírság az építésfelügyeleti hatóságnak a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabható ki.

 

A bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot közölni kell

  • az illetékes építésügyi hatósággal,
  • a névjegyzéket vezető szervvel, ha a bírság kiszabására az építési műszaki ellenőrrel, a tervezővel, a tervezői művezetővel vagy a felelős műszaki vezetővel szemben került sor,
  • a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét vezető szervvel.

 

A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett igazolja a bírságot megállapító elsőfokú építésfelügyeleti hatóság részére.

Az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság a befizetési határidő lejártától számított tíz napot követően haladéktalanul a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes állami adóhatóság felé és erről tájékoztatja a felügyeleti szervét.

Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásáról az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartást vezet az elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó programban.

Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az – az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti – elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti.

 

Az építésügyi bírság

Az építésügyi hatóság a jogszerűtlenül megépített építményre vonatkozó bírságot szabja ki, és a fokozatosság és arányosság elvét is be kell tartani.

Az építésügyi bírság részletes szabályait az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal sújtja az építtetőt vagy az ingatlan tulajdonosát.

 

Az építésügyi bírság mértéke és számítása

A nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintő és örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet megvalósító, engedély nélkül vagy attól eltérően végzett építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani.

A bírság mértéke az alapbírság és a számított építményérték figyelembevételével meghatározott értékének az összege. A bírság mértékét 10 000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

 

Az alapbírság mértéke

  • műemléki területen álló, nem védett építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 300 000 forint,
  • helyi védelem alatt álló építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 250 000 forint,
  • építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végzett építési tevékenység esetén: 200 000 forint,
  • engedélytől eltérően meg nem épült építményrész esetén, ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért: 100 000 forint,
  • az építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdett, vagy az építési engedély végrehajthatóságának felfüggesztése alatt végzett építési tevékenység esetén, ha az építtető az engedélyezett tervtől nem tért el: 50 000 forint,
  • bontás tudomásulvétele nélkül végzett bontási tevékenység esetén: 50 000 forint,
  • építési engedély nélkül végezhető, de anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén: 50 000 forint.
  • az Étv. szerinti egyszerű bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően, vagy az anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén: 100 000 forint.

 

A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott

  • építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, az 1. melléklet szerinti egységár, valamint
  • az építmény, építményrész, – építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított – nettó alapterületének, bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységáru építményrész esetében e szorzatok összege.

 

A bírság meghatározásakor számított építményértéknek az alábbi százalékos értékét kell figyelembe venni:

  • engedély nélküli építés esetén 50%,
  • engedélytől eltérő építés esetén 40%,
  • engedély nélkül végzett bontás esetén 30%,
  • bontás tudomásulvétele nélkül végzett bontás esetén 20%,
  • helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építményt (építményrészt) érinti,
  • világörökségi területen és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett építményen történő jogszerűtlen építési tevékenység esetén 80%.
  • építési napló vezetési kötelezettség alá eső építési tevékenység építési napló nélküli végzése esetén 20%,
  • az Étv. szerinti egyszerű bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően végzett építési tevékenység esetén 30%.

Amennyiben a számított építményérték összege nem éri el az alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke az alapbírság összegével egyezik meg.

 

A jogszerűtlenül végzett bontást követően új építmény jogszerűtlen vagy szakszerűtlen létesítése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni.

A fizetendő bírság összege a megállapított bírságérték

  • 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal,
  • 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal

jogerősen építésügyi bírsággal sújtottak.

 

A bírság kiszabásának eljárási szabályai

Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg a bírságot.

A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.

A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja.

A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 60 napra.

A bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül a Magyar Államkincstár által vezetett építésügyi és építésfelügyeleti bírság bevételek beszedési számlára, készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül az építtető köteles a bírságot megállapító elsőfokú építésügyi hatóság részére igazolni.

A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításáról, illetve a részletfizetésről szóló végzés jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül köteles közölni

  • a kötelezettel a fizetési határidő pontos megjelölésével,
  • ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosával.

Az építésügyi hatóság a befizetési határidő lejártától számított tíz napon belül a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes adóhatóság felé és erről tájékoztatja a felügyeleti szervet.

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az – az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti – elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti.

 

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben a következő egyéb jogkövetkezményeket alkalmazza:

  • figyelmeztetés,
  • hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére,
  • a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása,
  • bírság megállapítása (építésfelügyeleti, építésügyi bírság, közigazgatási bírság tervező részére),
  • a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése.

 

A szakmagyakorlókkal szembeni jogkövetkezmények

A névjegyzéket vezető kamara a névjegyzékben szereplő szakmagyakorlóval, valamint a vállalkozó kivitelezővel szemben a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:

  • figyelmeztetés,
  • pénzbírság, amelynek mértéke legfeljebb a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének négyszerese;
  • a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás;
  • a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése;
  • a kamarából történő kizárás.

 

A területi kamara titkára a szakmagyakorlóval szemben hatósági eljárást folytat le, és jogkövetkezményt állapít meg

  • ellenőrzések alapján,
  • a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának jogerős döntése alapján,
  • az építésügyi hatóság megkeresésére,
  • a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei hiánya esetén,
  • az energetikai tanúsítványok tekintetében a független ellenőrzési rendszert működtető szerv kezdeményezésére.

A területi kamara titkára jogkövetkezményt állapít meg, és ezzel egyidejűleg a döntése megküldése mellett a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenység esetén a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságánál is eljárást kezdeményez a kamarai tag ellen.

A jogkövetkezményt megállapító területi kamara titkára a döntését az OÉNY e-szankció alkalmazásban rögzített jogkövetkezmények figyelembevételével hozza meg az e-rendszerben.

 

A jogkövetkezményeket megállapító döntés meghozatala előtt a területi kamara titkára minden esetben köteles ellenőrizni, hogy e-szankció alkalmazással rögzített adatállományban, az adott szakmagyakorlóval szemben jogkövetkezmény állapítottak-e meg. Amennyiben a szabályozás a fokozatosság elve alapján súlyosabb szankciót is kilátásba helyez, a jogkövetkezmény megállapításakor az e-szankció adatállományban rögzített valamennyi jogkövetkezményt figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a szankciót mely hatóság vagy szerv állapította meg.

A megállapított bírság összege – egy éven belüli ismételt bírságolandó szabálytalanság esetén – az előzőleg megállapított bírság 150%-ánál kevesebb nem lehet.

 

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt – hatáskör hiányában vagy kormányrendeletben előírt esetekben – az OÉNY e-szankció elektronikus alkalmazás használatával köteles elektronikus úton megkeresni a névjegyzéket vezető területi kamarát. A területi kamara, az elektronikus megkeresés alapján, harminc napon belül köteles eljárást indítani a szakmagyakorlási tevékenységet folytató ellen, és az eljárást lezáró döntéséről a megkereső hatóságot az OÉNY e-szankció elektronikus alkalmazás használatával elektronikus úton értesíteni.

 

Jogkövetkezmények típusai

A területi kamara titkára figyelmeztetésben részesíti a szakmagyakorlót:

  • ha az adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
  • ha az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti,
  • ha a nyilvántartási díjat határidőre nem fizeti be,
  • ha a kamara első ízben állapít meg olyan kisebb szabálytalanságot, pontatlanságot, számítási vagy felmérési hibát, tartalmi hiányosságot, amely nem befolyásolta érdemben a szakmai tevékenység, vagy a szakvélemény eredményét,
  • ha az ellenőrzés során a független ellenőrző szervezet által feltárt hibát az energetikai tanúsító a tanúsítvány alátámasztó munkarészben nem javítja ki,
  • szakszerűtlen vagy valótlan tartalmú építészeti-műszaki tartalmú dokumentáció esetén az építésügyi hatóság megkeresésre.

 

A területi kamara titkára

  • a szakmagyakorlót 20 000 forint bírsággal sújtja, ha az (1) bekezdés a)–b) és e) pontjában foglaltakat a figyelmeztetés ellenére sem teljesíti,
  • az építésfelügyeleti hatóság számított építményértéket tartalmazó megkeresése alapján a felelős műszaki vezetőt, az építési műszaki ellenőrt az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt bírsággal sújtja, melynek mértéke 100 000 forint összegezve a számított építményérték 20 millió forintot meghaladó részének 0,5%-val, de legfeljebb 300 000 forint.

A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb harminc napra.

 

A területi kamara titkára megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását

  • legfeljebb hat hónap időtartamra, ha az építésfelügyeleti hatóság három éven belül legalább kettő alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtotta,
  • legfeljebb egy év időtartamra, ha az építésfelügyeleti hatóság egy éven belül kettő alkalommal jogerősen bírsággal sújtotta,
  • legalább egy év időtartamra, ha az építésfelügyeleti hatóság jogsértő cselekmény miatt jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtotta,
  • ha a területi kamara etikai-fegyelmi bizottsága jogerős döntésével felfüggesztette a szakmagyakorló kamarai tagságát, akkor annak időtartamáig,
  • a továbbképzési kötelezettsége teljesítéséig, de legfeljebb egy évig,
  • legfeljebb hat hónap időtartamra, ha a határozatban foglalt határidőre sem teljesíti,
  • legfeljebb egy év időtartamra, ha a szakmai tevékenység folytatásához szükséges jogosultság szüneteltetésének időtartama alatt végez engedélyhez kötött szakmai tevékenységet,
  • az építészeti-műszaki tervezésre kötött szerződéshez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásáig, de legfeljebb hat hónap időtartamra.

 

A területi kamara titkára megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a tevékenységet folytató szakmagyakorlót a névjegyzékből, ha

  • a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé,
  • a jogszabályban előírt jogosultsági feltételekkel már nem rendelkezik,
  • a bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja,
  • a továbbképzési kötelezettségét a határidőt követően sem teljesíti,
  • a területi mérnöki vagy építész kamarából kizárták,
  • az építésfelügyeleti hatóság a meghatározott jogsértő cselekmény miatt három éven belül ismételten jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtotta, vagy a szabálytalan szakmai tevékenység súlyos testi sértést, maradandó egészségkárosodást vagy halált okozott,
  • a tevékenység folytatásához szükséges jogosultsága felfüggesztésének időtartama alatt végez szakmagyakorlási tevékenységet,
  • az építészeti-műszaki tervező a felfüggesztő határozat jogerőssé válásától számított hat hónapon belül sem igazolja díjfizetési kötelezettségének teljesítését,
  • ha az ellenőrzés során a független ellenőrző szervezet megállapítja, hogy az energetikai tanúsító tanúsítvány két besorolással eltér a tényleges értéktől.

Ha a névjegyzékből való törlésre került sor, a jogosultság csak a továbbképzési kötelezettség igazolása után engedélyezhető.

Ha a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltására és ezzel egyidejűleg a névjegyzékből való törlésre került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel.

 

A névjegyzékből való törlést követően a szakmagyakorlóra vonatkozó adatokat a területi kamara tíz évig őrzi meg.

Igazságügyi szakértői tevékenységet is végző építésügyi műszaki szakértő szakmagyakorlási tevékenységének megtiltásáról, névjegyzéki törléséről, illetve a szüneteltetésről szóló határozatát a területi kamara titkára az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetését végző szervvel is közli.

 

 

scrollUp