Jogkövetkezmények

létrehozva: 2017-02-14 / módosítva: 2017-03-28

Hulladék jogellenes elhelyezése és elhagyása

 

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Hulladéktörvény) 61. §-a tartalmazza a hulladék jogellenes elhelyezésével, illetve elhagyásával kapcsolatos szabályokat.

A Hulladéktörvény 31. § (1) bekezdése előírja, hogy a hulladék kezeléséről (hasznosításáról, ártalmatlanításáról) a hulladékbirtokos gondoskodik. Hulladéktól csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Aki a birtokában, illetve tulajdonában lévő hulladéktól nem a Hulladéktörvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg, nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól.

Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladéknak a Hulladéktörvény 31. § szerinti elszállítási és kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli. Amennyiben a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa ezen kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy nem állapítható meg a személye, illetve annak személye, aki a hulladéktól nem kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon vált meg, akkor a hulladékbirtokosra vonatkozó 31. § szerinti kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.

Amennyiben a közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladéknak – ideértve a településtisztasági feladatok körébe tartozó hulladéknak – a korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről a települési önkormányzat a közszolgáltatóval vagy más hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel kötött szerződés útján köteles gondoskodni. Amennyiben a települési önkormányzat a közterület tisztán tartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti, ez a hulladék jogellenes elhelyezéséért, illetve elhagyásáért felelős személyt nem mentesíti a felelősség alól.

Az ingatlanhasználó, a gazdálkodó szervezet vagy a közszolgáltató abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha a környezetvédelmi hatóság előtt beazonosításra alkalmas módon megnevezi azt, aki a hulladékot az ingatlan területén vagy a közterületen elhagyta vagy jogellenesen elhelyezte és vele szemben a jogellenesség tényét bizonyítja.

A környezetvédelmi hatóság kötelezi a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére azt a személyt, aki önként nem tesz eleget a Hulladéktörvény 31. § (1) bekezdésében megállapított kötelezettségének.

 

Hulladékgazdálkodási bírság

 

A Hulladéktörvény összefoglalja hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésének jogkövetkezményeit. A hulladékgazdálkodási bírság megállapításának és kiszabásának módjára, mértékére vonatkozó részletes előírásokat a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 271/2001. Korm. rendelet) tartalmazza.

A hulladékkal elkövetett cselekmény adott esetben a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti köztisztasági szabálysértést, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése esetén a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján bűncselekményt is megvalósíthat.

A környezetvédelmi hatóság a hulladékbirtokost, a hulladék tulajdonosát, illetve a környezethasználót a Hulladéktörvényben, valamint más jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az alábbi magatartások tanúsítására kötelezheti:

  • a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha az abban foglalt előírásokat a hulladék birtokosa, tulajdonosa, illetve a környezethasználó megszegi, teljesülésüket elmulasztja, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a minősítési engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől, a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet a nyilvántartástól eltérő módon gyakorolja,
  • a környezetet veszélyeztető, szennyező, illetve károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására,
  • a környezet szennyezése esetében olyan intézkedés megtételére, amely a környezetszennyezést csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.

 

A környezetvédelmi hatóság továbbá felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez, minősítési engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy minősítési engedélyhez kötött tevékenységet nyilvántartásba vétel, illetve engedély nélkül folytató személytől, valamint attól, aki Hulladéktörvény rendelkezéseitől eltérő módon hulladékot szállít, hulladékot más ingatlanán, illetve közterületen jogellenesen elhelyez vagy elhagy, a jogsértéssel érintett eszközt, dolgot, illetve a hulladék szállítására használt járművet, valamint bármely dolgot, amelyre a hatóság előtti eljárásban, mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség lehet, a helyszínen lefoglalhatja.

A lefoglalás mellett a hatékony jogérvényesítés másik eszközét jelenti a hulladékgazdálkodás szabályainak megsértése esetén alkalmazható hulladékgazdálkodási bírság intézménye.

A környezetvédelmi hatóság a 271/2001. Korm. rendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi azt a természetes vagy jogi személyt, egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az alábbi jogsértések valamelyikét követi el:

  • megsérti a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait,
  • engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végzi a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet,
  • nem vagy nem megfelelően tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a melléktermék előállításáról vagy képződéséről, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol.

 

A hulladékgazdálkodási bírság a jogsértés szerint a 271/2001. Korm. rendeletben meghatározott egyszerű bírságként, mérlegelési szempontok alapján megállapított bírságként vagy alapbírság és módosító tényezők szorzataként megállapított bírságként kell kiszabni.

A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírság kiszabását abban az esetben mellőzheti, ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen.

A környezetvédelmi hatóság a kiszabott hulladékgazdálkodási bírságot kérelemre abban az esetben csökkentheti, ha a bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető.

 

A kiszabott hulladékgazdálkodás bírság nem mérsékelhető és a legmagasabb mértékben kell megállapítani az alapbírságot, amennyiben az alábbi jogsértések elkövetése valósul meg:

  1. visszafordíthatatlan környezetkárosítás,
  2. ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése,
  3. a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása.

 

A hulladékgazdálkodás bírság kiszabására az illetékes környezetvédelmi hatóság, illetve az országos környezetvédelmi hatóság jogosult, kivéve amikor a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a települési önkormányzat jegyzője jogosult az alábbi jogsértések esetében:

  1. az ingatlantulajdonos megszegi a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét,
  2. a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék elhelyezés történik,
  3. a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el,
  4. az ingatlantulajdonos megszegi a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét,
  5. az ingatlantulajdonos nem tesz eleget az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének,
  6. a kötelezett megszegi az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit,
  7. a kötelezett megsérti a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

 

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a jegyző által jogerősen kiszabott hulladékgazdálkodási bírság teljes összege, illetve a környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt hulladékgazdálkodási bírság összegének 30%-a, az illetékes települési (fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot illeti meg.

A jogerősen kiszabott hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljáró környezetvédelmi hatóság kérelemre engedélyezheti a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésének legfeljebb 2 évig terjedő részletfizetését. Az eljáró környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, módosító és részletfizetést engedélyező határozatait közli az érintett települési önkormányzattal.

A hulladékgazdálkodási bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

 

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerint köztisztasági szabálysértés követ el az, aki:

  • a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,
  • nem gondoskodik a felügyelete alatt lévő állat által a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés megszüntetéséről,
  • a közterületen települési hulladékot engedély nélkül lerak, elhelyez,
  • a települési hulladékot nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el,

 

Köztisztasági szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot. A Hulladéktörvény rendelkezése szerint a települési hulladék közterületen engedély nélkül történő lerakása, elhelyezése miatt nincs helye közigazgatási bírság kiszabásának.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerint bűncselekményt követ el, aki a hulladékgazdálkodás rendjét megsérti. A Btk. alkalmazásában hulladéknak minősül mindaz, amit a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. A Btk. rendelkezéseiben hulladékgazdálkodási tevékenységnek kell tekinteni a hulladéknak a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása – ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást –, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.

A Btk. szerint bűntett miatt három évig, vétség esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki:

  • hulladékot elhelyez a hatóság által arra a célra nem engedélyezett helyen,
  • engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez.

 

A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig, vétség esetén két évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben a fentiekben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

 

scrollUp