Jogorvoslat

Varga Illés Levente
létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2017-01-27

A jogorvoslati eljárás mindig kérelemre indul. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások

1. a fellebbezési eljárás

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.

Főszabályként a hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

Önálló fellebbezésnek van helye

  • az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
  • a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
  • az eljárást megszüntető,
  • az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító,
  • az ügyintézési határidő túllépése miatt meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,
  • az eljárási bírságot kiszabó,
  • a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
  • az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és
  • a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen.

A fellebbezést általában a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

 

Nincs helye fellebbezésnek

  • a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja,
  • az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen,
  • jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben,
  • ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,
  • törvény eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,
  • a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen,
  • a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen,
  • az indokolás nélkül, valamint az ügyfél által korábban ismert új tényre alapozott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén.

A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

2. a bírósági felülvizsgálat

Az önállóan nem fellebbezhető végzések kivételével a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető

  • ha az elsőfokú végzés ellen törvény a fellebbezést kizárja,
  • jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben,
  • ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,
  • törvény eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta.
  • a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen.
  • a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen,
  • az indokolás nélkül, valamint az ügyfél által korábban ismert új tényre alapozott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén.
  • ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.

A végzés bírósági felülvizsgálatának van helye, ha a végzés önálló fellebbezéssel támadható, és törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé.

A hatóság közigazgatási hatósági ügyben hozott végzése ellen az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője a végzés bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással, a végzés közlésétől számított harminc napon belül kezdeményezheti.

Az építésügyi hatósági ügyben hozott határozat ellen a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kezdeményezhető bírósági felülvizsgálat

Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította.

 

3. az újrafelvételi eljárás

Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.

A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

  • az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,
  • az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,
  • a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt,
  • azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet kizárja.

4. az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.

Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

Jogorvoslat az építésügyi hatósági eljárásban

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárást lezáró döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem vehet részt az eljárásban.

Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni

Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az ÉTDR rendszerben elektronikus tárhellyel, akkor

  • fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez,
  • hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak fenti dokumentumokhoz.

A fellebbezés és mellékletei a beérkezést követően elektronikus mappába kerülnek.

Az első fokú hatóság a fellebbezés elektronikus felterjesztése előtt, ha a határozatát nem vonja vissza, nem változtatja meg vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, akkor a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat az ÉTDR-ben a másodfokú hatósághoz felterjeszti, és erről a fellebbezőt értesíti.

A másodfokú hatóságnál a fellebbezési eljárás a felterjesztést követő első munkanapon indul.

Az ÉTDR-ben a fellebbezési eljárás megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal papír alapon vagy elektronikus úton értesíteni kell az eljárás megindulásáról

  • a fellebbezőt,
  • építtetőt, valamint
  • a már ismert ügyfelet.

A másodfokú építésügyi hatóság az eljárás megindulását követően öt napon belül, amennyiben a fellebbezés tartalma

  • érinti a települési önkormányzat polgármesterének az első fokú határozatba beépült településképi véleményét, kikéri a területi építészeti-műszaki tervtanács, vagy
  • érinti a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak az első fokú határozatba beépült véleményét, kikéri a központi építészeti tervtanács

véleményét, aki, illetve amely azt tizenöt napon belül köteles megadni.

A másodfokú építésügyi hatóság az állami főépítész, illetve az országos főépítész véleményét az eljárásában bizonyítékként veszi figyelembe.

Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság jogerős másodfokú döntésének felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

Érthető módon az elektronikusan lefolytatott eljárás jogorvoslati és felülvizsgálat eljárás is elektronikusan történik (alapesetben). A központi rendszereket (így az ÉTDR-t) használó eljárások tekintetében az elektronikus mód nem jelent mást, mint az elektronikus mappa megosztását az eljáró felettes szervvel, társhatósággal. Mit jelent ez? Nem egyszerűen dokumentumok másolatát látja a vizsgálatot végző személy, de azt a milliónyi, bizonyító erővel rendelkező adatot is, melyet egy papírnyomat egyébként nem hordoz: ki, mikor, milyen mellékleteket csatolva végezte az adott cselekményt. Látszik az irat feltöltési, szerkesztési, kiadmányozási ideje, a közreműködő ügyintéző és kiadmányozó személye, a kézbesítési kör és az elektronikus kézbesítés eredménye. Ezért is roppant fontos, hogy az eljárás valamennyi irata az ÉTDR-be időben feltöltésre kerüljön.

 

 

scrollUp