Jogszabályok, szabványok

Dr. Szakács György
létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2017-06-07

A jogszabályok és a szabványok közötti különbségek

A szabványok a jogszabályok mellett a legfontosabb műszaki szabályozási dokumentumok, amelyek minden műszaki szakterületen megkerülhetetlenek. 1994 előtt Magyarországon a szabványok kötelezőek voltak, és a jogszabályokhoz hasonlóan kellett azokat alkalmazni. 1994 óta azonban a jogszabályok és a szabványok eltérő szerepkört töltenek be, ezért határozott különbséget kell tenni a két dokumentumtípus között.

A műszaki szabályozás jelenlegi rendszerében a jogalkotás és a szabványosítás között koordinált módon megosztják a feladatokat. Bár mindkét dokumentumtípus rendeltetése a szabályozás, célszerű, ha a műszaki tartalmú jogszabályokban elsősorban csak a közérdek szempontjából legfontosabb általános elvek, alapvető biztonsági követelmények, továbbá a bizonyítási és engedélyezési eljárások találhatók meg. A szabványok pedig, többnyire a műszaki megvalósítás, üzemeltetés, karbantartás konkrét és részletes szabályait tartalmazzák.

Az eltérő szerepkörből következően, a két dokumentumtípus között a kidolgozás, a pénzügyi finanszírozás, az alkalmazás, és a szerzői jogvédelem területén lényeges különbségek mutathatók ki.

Kidolgozás

A jogszabályok kidolgozása és közzététele állami feladat: a törvényeket az Országgyűlés szavazza meg, a kormány és a miniszterek rendeleteket dolgoznak és adnak ki. A jogszabályok azért készülnek, hogy az államigazgatás közvetlen irányítási eszközeiként szolgáljanak.

A szabványokat nem az államigazgatás keretein belül, hanem a civil szférában dolgozzák ki és teszik közzé. A nemzeti szabványok kormányzattól független, önkéntes alapon működő nemzeti szabványügyi szervezetben készülnek [Magyar Szabványügyi Testület (MSZT)].

A szabványosításról szóló törvény[1] felhatalmazása alapján, hazánkban a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat az MSZT kizárólagos jogkörrel látja el. Az MSZT joga a magyar nemzeti szabványok kidolgozása, módosítása, elfogadása, továbbá közzététele, visszavonása és forgalmazása.

A nemzeti szabványokat széleskörű, demokratikus egyeztetési eljárást követően fogadják el (közmegegyezés). A kidolgozásban az összes érdekelt fél részt vehet a szabványügyi szervezet keretein belül.

Pénzügyi finanszírozás

A jogszabályok kidolgozását a költségvetés finanszírozza.

A nemzeti szabványügyi szervezet viszont önálló, nonprofit gazdálkodó szervezet. Ezért alapvetően saját bevételeiből, nem pedig költségvetési forrásokból kell fedeznie a kiadásait. Ebből következően az MSZT a szabványok kidolgozását konkrét megbízásra, díjazás ellenében végzi, és a különböző szolgáltatásaiért is fizetni kell.

Alkalmazás

A jogszabályok alkalmazása mindig kötelező.

A szabványok alkalmazása a jogszabályokkal ellentétben önkéntes. A gyakorlatban a szabványokat nem lehet azonban következmények nélkül figyelmen kívül hagyni a jogszabályok szabványhivatkozásai miatt. Erről a A szabványok önkéntessége főcímben részletesebb magyarázatot adunk.

Szerzői jogvédelem

A jogszabályokra nem terjed ki a szerzői jogvédelem. Bár a jogszabályokban is szellemi alkotómunka testesül meg, a kötelező jelleg miatt a minél könnyebb hozzáférés fontosabb, mint a szerzői jogvédelem. A jogszabályok esetén létezik ingyenes hozzájutási lehetőség is (pl. az internetről letölthetők mind a magyar, mind az európai jogszabályok).

A jogszabályokkal ellentétben az önkéntes szabványok – más szellemi termékekhez hasonlóan – szerzői jogvédelem alatt állnak. A szerzői jogi törvény[2] szerint a szabványok az együttesen létrehozott művek közé tartoznak. A szerzői jog azt a szervezetet illeti meg, amelynek irányításával a szabványt kidolgozták, és amely azt nyilvánosságra hozta. A magyar nemzeti szabványok esetén a jogosult az MSZT. A szerzői jogvédelem fontos gyakorlati következménye, hogy a szoftverekhez hasonlóan tiltott a jogosulatlan felhasználás (a szabványok illegális másolása).

A szabványokat tehát a jogszerű felhasználáshoz valamilyen formában (nyomtatott, elektronikus) meg kell vásárolni. A szabványok a jogszabályokkal ellentétben nem tölthetők le ingyenesen az internetről.

 

 


[1] a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény

[2] a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

 

scrollUp