Jókarbantartás

létrehozva: 2015-11-23

Követelmények

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) előírásai szerint az épített környezet elemeit (a közterületet, az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket) - a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó hatósági előírásoknak és engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni. E követelmények teljesítésére a tulajdonosnak az építmény állapotát, állékonyságát időszakonként felül kell vizsgáltatnia, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat el kell végeztetnie.


Egy építmény tervezése az akkor hatályos követelmények, szabványok, műszaki előírások alapján történik. Az építési engedélyezést követően a kivitelezés gyakran csak 2-3 év múlva kezdődik el és 5-7 évig is eltarthat, vagyis a műszaki átadáskor már lehet, hogy 10 év is eltelt a tervezéstől kezdődően. Vagyis gyakran az épület egy olyan időszakban valósul meg, amikor már új, koraszerűbb, vagy szigorúbb műszaki előírásokat kellene teljesíteniük a beépített építési termékeknek, az alkalmazott technológiáknak, vagy a kialakított végső állapotú épületnek. Tehát a használatbavételi engedélyezésnél a rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságot mindig egy korábbi – az engedélyezéskor – hatályban volt követelményrendszer kell megfeleltetni.


Az építményeket fennállásuk, használatuk, üzemeltetésük során különféle hatások érik:

  • a környezet hatása
  • a talajtulajdonságok, a talajvíz, a talajszennyezés, a szerves anyag tartalom, a földtani viszonyok, valamint az épületre ható rezgések (hang, talaj, közlekedés)
  • a meteorológiai hatások, csapadék, szél, fagy, túlmelegedés, UV hatás, légköri szennyezettség, földrengés, árvizek, talajmozgások, hő és páratartalom változásai.
  • használatból fakadó hatások
  • élettani káros hatások, az ergonómia, a munka egészség, a zaj és rezgésterhelés, fényterhelés, monotónia
  • terhelhetőség, igénybevételi szint,
  • igénybevételi idő


Az építmény az igénybevétele, használata során folyamatos elhasználódik. Az elhasználódás mértéke különböző időpontokban jelenik meg. A használati határállapot: ameddig az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A használati határállapot elérését követően beavatkozásra van szükség, amelyet lehet előre tervezni és megelőzni.


Az életciklus szemléletű jókarbantartás során a fentiekre tekintettel a tulajdonosnak a rendeltetésszerű és biztonságos használat folyamatos biztosítása érdekében jelentős és folyamatos tevékenységet kell végezni, hogy meg tudjon felelni az aktuális elvárásoknak.


Az állagromlás bizonyos szintje, mely a használati értéket is befolyásolja, szükségessé teszi a jókarbantartások emelt szintű elvégzését. A jókarbantartás ebben az esetben legalább az eredeti használati érték helyreállítását, vagy azonos minőségű helyreállítását (korszerűsítő karbantartás, fejlettebb eszközökkel) jelenti, az eredeti használati érték szintje alatti helyreállításnak nincs értelme.


Életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszaka egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig.


Az építmények szerkezeteinek műszakilag becsült élettartama

[részlet Dr. Lányi Erzsébet-2010-11 BMGE Épszerk. Tanszék, Épületfelújítás, Épületdiagnosztika]
 

Monolit vb. tartóváz

80-100 év

Elöregyártott vb. váz

70-90 év

 Monolit vb. födém

80-100 év

Elöregyártott vb. gerendás födém

50-90 év

Acél tartóváz

40-80 év

 Acél gerendás födém

40-100 év

Tömör téglafal

80-120 év

Üreges téglafal

50-80 év

Vb. lépcső

50-100 év

Falépcső

25-50 év

Fa födém

20-100 év

Fa fedélszék

20-80 év

Fa padlók

20-50 év

Márvány mozaik burkolat

50-100 év

Mázas kerámia burkolat

15-30 év

Fa nyílászárók

25-80 év

Műanyag nyílászárók

nem ismert

Belső vakolatok

25-70 év

Külső vakolatok

15-30 év

Festés-mázolás

kint 5-10 év

bent 8-15 év

Cserépfedés

40-80 év

Palafedés

30-50 év


Jókarbantartási tevékenységek fajtái

A meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka, továbbá az építmény zavartalan üzemeltetését elősegítő, a köz-, élet- és vagyonbiztonság, a környezet- és egészségvédelem, a városkép esztétikai követelményeit kielégítő - felújításnak nem minősülő- tervszerű állagmegóvási munka.

A jókarbantartás több típusú tevékenységet magába foglaló gyűjtő fogalom. A beavatkozás mértékével el kell érni, hogy legalább az eredeti használati értéket megközelítő minőségi állapotot érjünk el a karbantartás elvégzése során. Az építmények esetében az életciklus (tervezett alkalmazási idő) a meghatározó tervezési alap. Összetevői a hibaelhárítás, üzemzavar elhárítás, javítás, megelőző karbantartás, tervszerű megelőző karbantartás és a korszerűsítés meghatározott feltételek betartása esetén.

Az EN 13306 Európai szabvány [1] szerint a karbantartás "egy cikk élettartama alatt az adott cikknek az előírt működési feladatok teljesítéséhez szükséges állapotban tartásához vagy annak helyreállításához szükséges műszaki, adminisztratív és vezetői cselekvések kombinációja.”


Kármegelőzés

Olyan, műszaki, szervezési, üzemeltetési, gazdálkodási intézkedések összessége, amelyek folyamatosan biztosítják az építmény eredeti állapota romlásának megelőzését. Az alkalmazott eszközök különfélék lehetnek: pl. műszaki, használati, gazdasági, vagy egyéb.


Kárelhárítás

A hatékonyan működtetett kármegelőzési rendszer ellenére bekövetkező káresemények és azok negatív hatásai elhárítása. Alapelemei: élet és vagyonmentés, exkalálódás megakadályozása ideiglenes szerkezetek segítségével, kármérték és kár hatás felülvizsgálata, helyreállítás kidolgozása és elvégzése, ismételt használatbavétel.


Javítás

Azonnali beavatkozást igénylő karbantartási résztevékenység, hiba keletkezésekor a hibakiváltó ok megszüntetése, kiváltása segítségével az elvárásoknak megfelelő biztonságos üzemeltetés azonnali helyreállításával érhető el. Általában törés, anyaghiba, rendkívüli tönkremenetel során fellépő üzemzavarok elhárításakor alkalmazzuk, anyag, vagy részegység cserék formájában jelenik meg (épületgépészeti hibák).


Helyreállítás

Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.

Az építmény, építményrész helyreállítása során az elhasználódás miatt csökkenő használati, üzemeltetési teljesítményértékének ismételt elérése a cél, mely a karbantartás során elvégzett beavatkozásokkal valósítható meg. A paraméterek minőségi és mennyiségi javítása nem cél, az alapnormára jellemző érték elérése és az üzemképesség a mérvadó, melynek paraméterei a használatbavételkor (tervezéskor) kerültek rögzítésre.


Felújítás

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység, illetve időszakonként szükségessé váló, az építmény egészére, illetve egy vagy több fő szerkezetére kiterjedő általános javítás, amely az építmény eredeti műszaki állapotát - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítja, illetve eredeti használhatóságát, üzembiztonságát - az építmény egyes szerkezeteinek, berendezéseinek kicserélésével, vagy az eredetitől eltérő kialakításával - növeli.

A felújítás az elhasználódott építmény eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az építmény használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával az építmény egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével az építmény üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. Az építményt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett az építmény oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti.

Időszakonként szükségessé váló, az építmény egészére, illetve egy vagy több fő szerkezetére kiterjedő általános javítás, amely az építmény eredeti műszaki állapotát - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítja, illetve eredeti használhatóságát, üzembiztonságát - az építmény egyes szerkezeteinek, berendezéseinek kicserélésével, vagy az eredetitől eltérő kialakításával – növeli.

Elhasználódott építmény, illetve építmény alkotóelem cseréje abban az esetben szükséges, ha karbantartással már nem lehet megközelíteni az elvárt teljesítményérték elérését, azaz folyamatosan romló folyamatot már nem lehet alapfokú üzemeltetési tevékenységgel fenntartani.

A felújítás során a környezeti jellemzőkhöz illeszthető legjobb technológia és anyagok alkalmazása a leg célszerűbb, a teljesítményszint azonos, vagy kisebb mértékben magasabb legyen. A túlzott teljesítmény eltérés üzemeltetési összhangban zavarokat okozhat, ügyelni kell egy optimális érték elérésére.

A felújítás a minőségi és a mennyiségi mutatók változása miatt, beruházásnak minősül, az élettartam meghosszabbodik, új használati ciklusidő indítható.


Állagmegóvás:

meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység.


Átalakítás:

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.


Korszerűsítés:

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység, illetve meglévő épület karbantartását, javítását meghaladó mértékű, de felújításnak nem minősülő, a komfortosságát növelő építési és szerelési munka, elsősorban korszerű fűtés, melegvíz-ellátás, beépített berendezések létesítésével.


Üzembiztonság

Az üzemeltetésnek és a karbantartásnak együttesen kell biztosítani a rendeltetésnek megfelelő üzembiztonságot. Az üzembiztonság paramétereit a jellemző használat alapján műszaki szabályok és normák biztosítják. A biztonságos üzemeltetéshez több feltételt kell együttesen teljesíteni. Jellemzően energiabiztonság, funkcionális és irányítási tartalékrendszerek, jelzőrendszerek, felügyeleti rendszerek, veszélyhelyzeti rendszerek, üzemviteli berendezések tartalékai. Munkavédelem, munkaegészségügy, ergonómia, munkásellátás, házirend, segítségnyújtás. Az üzemben tartás, a működőképességük fenntartása karbantartási alapfeladat. Meg kell felelni a veszélymentes leállás és újra indulás feltételrendszerének is.


Ellenőrzés

Az építésfelügyeleti hatóság látja el az építési folyamat felügyeletét, ennek keretében ellenőrzi az építmény műszaki állapotát is, és a meglévő építmények körében a jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint műemléken, nyilvántartott műemléki értéken azt, hogy az építmény műszaki állapota nem veszélyezteti-e a védett műemléki értékeket. A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság szakértő vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti.


Az építésfelügyeleti hatóság az építmények hatósági ellenőrzésén a tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén ellenőrzi

  • a szervizkönyv meglétét,
  • a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását


Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésén tapasztaltak alapján

a) elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti,

b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti,

c) elrendeli

  • a szervizkönyv pótlását,
  • a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését.

 

 

scrollUp