Kamarai képzés

létrehozva: 2015-11-21

A szakmagyakorlók továbbképzésére vonatkozó szabályokat az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet tartalmazza. A szakmagyakorlók három nagy kamarába tömörülnek az általuk végzett jogosultságra vonatkozó speciális rendelkezések szerint.

A rájuk vonatkozó országos szabályok és keretszabályokat a fenti kormányrendelet tartalmazza, de lehetnek ehhez képest kiegészítő szabályok a szakmai továbbképzések esetén, amelyet az egyes kamarák saját maguk által kidolgozott és elfogadott szabályzatok tartalmazzák, kamaránként eltérően.

 

A kötelező továbbképzés szabályai és tartalma egységes országosan az összes szakmagyakorlóra, de a szakmai továbbképzés rendszere és tartalma is eltérő lehet, természetesen az adott kamara elfogadott és kihirdetett szabályzatának megfelelően. A szakmagyakorló az ötéves továbbképzési időszak alatt köteles továbbképzést teljesíteni.

A továbbképzési kötelezettség alól mentesül az elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló és a szakmagyakorlást eseti engedéllyel folytató személy.

 

A továbbképzés típusa

  • kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén kötelező és szakmai,
  • kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén kötelező

továbbképzés.

 

A szakmagyakorlónak az első továbbképzési időszaka alatt a beszámolóval végződő kötelező továbbképzést kell teljesítenie.

A továbbképzést az országos kamara szervezi valamennyi továbbképzési típus és valamennyi szakmagyakorlási tevékenység esetén. Az országos kamara a továbbképzések szervezésére egy vagy több szakértői testületet működtet. A szakértői testület működésének ügyrendjét saját hatáskörében készíti és fogadja el. A szakértői testületbe egy tagot a miniszter delegál.

 

A továbbképzés tartalma

A kötelező továbbképzés tematikáját jogosultsági szakterületenként a miniszter határozza meg, az ehhez kapcsolódó tananyagot az országos kamara dolgozza ki és a miniszter hagyja jóvá. Az oktatási anyagokat a kamara elektronikusan közzéteszi. A szakmai továbbképzés tematikáját, rendszerét, metódusát, értékelését, az országos kamarák saját hatáskörben, szabályzatban állapítják meg. A kötelező továbbképzést az országos kamara által - a miniszter egyetértésével - elfogadott oktató tarthatja.

A kötelező továbbképzés formája lehet

  • internet alapú távoktatás, amely tesztvizsgával zárul, vagy
  • hagyományos oktatási formában történő részvétel.

A kötelező továbbképzésben a továbbképzési időszak alatt egy továbbképzési formát kell teljesíteni, ahol az oktatás összességében nem haladhatja meg a nyolc tanórát.

 

A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása

A továbbképzés teljesítésének elektronikus formában történő igazolása az országos kamara feladata. A területi kamara köteles közhiteles nyilvántartásában naprakészen vezetni az igazolások tartalma alapján az adott továbbképzési időszak teljesítését az egyes szakmagyakorlók tekintetében. Az egyes továbbképzési ciklusok teljesítése vizsgálatának alapjául a kamarai nyilvántartás szolgál. A névjegyzéket vezető szerv kérésére a szakmagyakorló kötelezhető a részére kiállított és átadott igazolások bemutatására egyeztetés céljából.

A kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása a jogosultság - területi kamara titkára által hivatalból történő - szerinti tevékenység megtiltását vonja maga után mindaddig, amíg a szakmagyakorló a továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, de legfeljebb egy évig.

 

A jogosultsági vizsga és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzés

A jogosultsági vizsga és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzés (a továbbiakban: beszámoló) célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben ismeri-e a tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e a fontosabb jogszabályokat helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek alkalmazásában kellő jártassággal.

Az energetikai tanúsítói jogosultság kivételével a jogosultság megállapítását követő egy éven belül a szakmagyakorlónak beszámolót kell tennie.

A jogosultsági vizsgát és a beszámolót az országos kamara szervezi és bonyolítja le. A jogosultsági vizsga és a beszámoló vizsga szakértői testülete legalább három- és legfeljebb öttagú testület. A vizsga szakértői testülete elnökből és tagokból áll. A vizsga szakértői testülete egy tagja a miniszter által megbízott személy. A vizsga szakértői testülete további tagjait az országos kamara bízza meg. A vizsga szakértői testülete ügyrendjét maga állapítja meg.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános rész díja 17 000 forint, a szakterületi rész díja 17 000 forint. A jogosultsági vizsga és a beszámoló eredménytelenség esetén ismételhető. A javítóvizsga díja első alkalommal ingyenes, ezt követően a jogosultsági vizsga díjával azonos.

A jogosultsági vizsga, a beszámoló díját a vizsgára történő jelentkezéskor kell befizetni a vizsgát szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára.

A vizsgázó köteles értesíteni a vizsgaszervezőt, amennyiben a visszaigazolt vizsgán nem tud részt venni. Amennyiben a vizsgára jelentkező szakmagyakorló legkésőbb a vizsga napját megelőző második munkanapig nem tesz eleget értesítési kötelezettségének, akkor a befizetett vizsgadíj összegéből az adminisztrációs költségek fedezésére 3000 forint levonásra kerül.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló általános része alól a vizsga szakértői testülete az ügyrendjében meghatározott módon felmentést ad, ha a szakmagyakorló más jogosultság megszerzéséhez ilyen tartalmú vizsgát már tett, vagy rendelkezik olyan vizsgával, amelynek követelménye 80%-ban megegyezik az általános rész követelményrendszerével. A jogosultsági vizsga szakterületi része alól felmentés nem adható. A felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr az általános építmények építési műszaki ellenőri, szakági építési műszaki ellenőri szakterületeken mentesül a beszámoló alól, ha építési műszaki ellenőri OKJ bizonyítvánnyal rendelkezik.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló általános és szakterületi részből áll. A jogosultsági vizsga és a beszámoló formája írásbeli és szóbeli vizsga. Szóbeli vizsgára az írásbeli vizsga eredmény esetén kerül sor.

A jogosultsági vizsgára és a beszámolóra elektronikusan a vizsgát és beszámolót szervező országos kamaránál kell jelentkezni. A jelentkezés módja a kamara honlapjáról letölthető jelentkezési lap elektronikus kitöltésével és a kamarának történő továbbítással történik. A jelentkezőt a jogosultsági vizsga és a beszámoló szervezője nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a vizsgadíj befizetését.

A vizsga és a beszámoló helyszínén a vizsga és a beszámoló megkezdése előtt meg kell állapítani a vizsgázók személyazonosságát, és tájékoztatást kell adni a vizsga és beszámoló szabályairól. A vizsgázó és a beszámoló köteles a személyazonosságát igazolni. A vizsgázó és a beszámoló segédeszközöket nem használhat az energetikai tanúsítói jogosultsági vizsga képletgyűjteménye kivételével.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló általános része (szakmagyakorlók közös ismeretanyagát képező ismeretek) az alábbi ismeretkörből áll:

  • az építésügyi jogi környezet általános felépítése (jogszabályi hierarchia), ezen belül az Étv. alapismerete, a kapcsolódó végrehajtási területekből különösen
    • a településrendezési szabályok, követelmények,
    • az építési folyamat,
    • az építményekkel szemben támasztott alapvető követelmények,
    • szabványosítás, a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmak, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályok, a szabványtípusok,
    • az építési termékekre vonatkozó szabályok,
    • a szakmagyakorlókkal szemben szabálytalanságok esetén alkalmazható jogkövetkezmények,
  • a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályok (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),
  • a környezet-, természet- és tájvédelem vonatkozó részeinek,
  • az örökségvédelem,
  • a kamarai tagsághoz kötött jogosultságok esetében a kamarai etikai-fegyelmi eljárás

ismerete.

 

A beszámoló szakterületi része (szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek) az alábbi ismeretkörből áll:

  • a kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, megkezdése, folytatása feltételeinek, szabályainak,
  • a kérelmezett vagy gyakorolt szakterületre vonatkozó
    • szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség, szerződés tartalmi követelményei, díjszámítás),
    • vonatkozó szabványok,
    • az építési hulladék kezelésének,
    • szakterületi igény szerinti mértékben a településrendezési követelmények,
    • a tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek,
    • az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményeinek,
  • a településrendezési tervezési szakterületen a b) pont bc) és bf) alpontjában felsoroltak helyett a szakterületnek megfelelő településrendezési követelmények

ismerete.

 

A jogosultsági vizsga szakterületi része az energetikai tanúsítói jogosultság esetén az alábbi ismeretkörökből áll:

  • az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatálya,
  • a belső környezet kritériumai (hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás),
  • az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszerei,
  • az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítása, energiatudatos korszerűsítése, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számítása, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítása, üzemeltetési tanácsok,
  • az épületek energetikai minőségének tanúsítási rendszere (módszere),
  • a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítása, energiatudatos felújítása,
  • az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslése, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározása,
  • az energetikai minőség szerinti osztályok, az osztályba sorolás szabályai,
  • a tanúsítás dokumentálása.

 

A jogosultsági vizsga és a beszámoló időtartama 120 perc.

A vizsga és a beszámoló kérdéseit a vizsgaszervező kamara - a miniszter egyetértésével - állítja össze és a honlapján, valamint az e-epites.hu portálon közzéteszi. A vizsgán és a beszámolón ezek közül azok a kérdések szerepelnek, amelyeket a vizsga szakértői testülete állít össze.

Kamarai szolgáltatás keretében előkészítő tanfolyam és konzultáció szervezhető, azonban a vizsgának és a beszámolónak nem kötelező előfeltétele.

A jogosultsági vizsga, a beszámoló követelményeit az teljesítette, aki az írásbeli kérdések 70%-át helyesen válaszolta meg. Az 50% alatt teljesített írásbeli vizsga, beszámoló eredménytelen, szóbeli vizsgára vagy beszámolóra a vizsgázó, a beszámoló nem bocsátható, az írásbeli vizsgát vagy a beszámolót ismételni köteles. Az 50-70% közötti eredmény esetében a vizsgázó vagy beszámoló szóbeli vizsgát vagy beszámolót tesz.

A vizsga szakértői testülete értékeli az írásbeli dolgozatokat. Az írásbeli értékelés befejezését követően a szakértői testület kihirdeti a szóbeli vizsgára vagy beszámolóra kötelezettek névsorát és a szóbeli vizsga vagy beszámoló időpontját, amely lehet ugyanaz a nap is.

 

A szóbeli vizsgán vagy beszámolón a vizsgázó vagy beszámoló további kérdést kap, melyre külön felkészülési idő nélkül válaszolnia kell. A vizsga szakértői testülete bármelyik tagja kiegészítő kérdéseket tehet fel a vizsgázónak.

Az összesítő értékelő lapot és a jegyzőkönyvet a vizsga szakértői testülete minden tagja a helyszínen köteles aláírni. Az értékelést követően hozott szakértői testületi döntés alapján történik a nyilvános eredményhirdetés.

A jogosultsági vizsga és a beszámoló letételét a vizsgaszervező igazolja, külön kérelem nélkül gondoskodik az elektronikus nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

 

Kötelező továbbképzés a miniszter által megadott tematikái:

I. A továbbképzési ciklusban minden kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára egységesen teljesítendő témakörök:

I./1. Az építménytípusok rendszere és az építménytípusokhoz kötődő építészeti-műszaki dokumentáció követelményei

I./2. A szabálytalan tevékenységek köre az általános és a sajátos építmények körében és azok szakmagyakorlókat érintő jogkövetkezményei

I./3. Az építmény elhelyezését és kialakítását befolyásoló településfejlesztési és településrendezési eszközök rendszere.

I./4. A szakmagyakorlókra és tevékenységükre vonatkozó előírások köre

I./5. Az építési termékek

I./6. Az energetikai követelmények

I./7. Az általános és sajátos építményfajtákat érintő műemlékvédelmi és régészeti előírások, eljárások

II. A továbbképzési ciklusban a kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára szakmagyakorlási szakterületenként teljesítendő témakörök:

II./1. Az atomenergia alkalmazása

II./2. A közlekedési építményekre vonatkozó változások

II./3. A hírközlési építményekre vonatkozó változások

II./4. Vízgazdálkodási építményekre vonatkozó változások

II./5. Bányászati építményekre vonatkozó változások

II./6. Gáz- és olajipari építményekre vonatkozó változások

II./7. Energiaellátási építményekre vonatkozó változások)

Szakmai továbbképzés

  • Kizárólag kamarai tagsághoz kötött jogosultságokra vonatkozó kötelezettség (a tagsághoz nem kötött jogosultságok esetében – műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, energetikai tanúsító. – eltörlésre került, így időarányosan sem kell teljesíteni)
  • 20 továbbképzési pont 5 év alatt (70. életév felett speciális engedmény:)
  • A Szakmai Továbbképzési Szakértői Testület dönt a beérkezett egyedi kérelmekről (továbbképzési pontok elbírálása, továbbképzést szervezők kérelme, egyedi elbírálás, önképzés, stb.)
  • •A küldöttgyűlés által elfogadott Szakmai Továbbképzési Szabályzat tartalmazza az eljárási szabályokat, továbbá olyan általános érvényű döntéseket is, amelyet a titkárok saját hatáskörben alkalmazhatnak, azaz saját hatáskörben adhatnak továbbképzési pontot (Pl.: tervtanács, díjazott tervek, településképi véleményezés, főépítészi vizsga, építésügyi vizsga, oktatási tevékenység, képzések, tanfolyamok, nyelvvizsga, stb)

 

A továbbképzés minden szakmagyakorlót érint, de a jogosultságok típusától függően eltérő módon. A kamarai tagsághoz kötött (tervező, szakértő) jogosultságok esetében kötelező és szakmai továbbképzést is kell teljesíteni, míg a kamarai tagsághoz nem kötött (felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, energetikai tanúsítói) jogosultságok esetében kizárólag kötelező továbbképzés teljesítését írja elő 2014. január 1-től a jogszabály.

A továbbképzési időszak 5 év, amely egy adott jogosultságra vonatkozik, így több jogosultságnak eltérő kezdő időpontú továbbképzési időszaka is lehet. A kötelező továbbképzés és a szakmai továbbképzési pontok érvényessége 5 év, amely időn belül a továbbképzési igazolások, pontok több jogosultság esetében is felhasználhatók.

A továbbképzés teljesítése és igazolása (továbbképzési pontok esetében) a szakmagyakorló feladata és kötelessége. Erre a titkár a jogosultság megadásakor a határozatban felhívja a figyelmet, azonban a jogszabályok folyamatos változása miatt a vonatkozó szabályok ezen 5 éven belül is változhatnak. A teljesítések igazolásának nyilvántartását is a területi építész kamarák elektronikus úton végzik, így kérdés esetén naprakész információval szolgálhatnak.

A továbbképzés teljesítése kötelező, elmulasztása eltiltást, majd a jogosultság törlését vonja maga után.

 

Arról, hogy a szakmagyakorlónak mit kell még tejesítenie a továbbképzési időszaka alatt, milyen hátralékkal rendelkezik, van-e még valamilyen pótlási kötelezettsége, arról minden esetben a területi építész kamara tud felvilágosítást adni.

A 2014. január 1 előtt szervezett kötelező továbbképzés teljesítéséről kiállított igazolásokat az adott továbbképzési időszak végéig a területi kamarák elfogadják.

A 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet által előírt kötelező továbbképzések 2014 szeptemberében indultak el. Tematikája a miniszter által megadott tematika, tananyaga a miniszter által jóváhagyott – ám a MÉK és az MMK által elkészíttetett – tananyag.

Átjárhatóság a MMK és MÉK kötelező továbbképzése között:

A kötelező továbbképzést minden esetben ott kell teljesítenie a szakmagyakorlónak, amelyik kamaránál tag ill. nyilvántartott. A MÉK elnökség 16/2015. (03.06.) sz. határozata értelmében a „Magyar Mérnöki Kamaránál 2014. január 1. után elvégzett kötelező továbbképzést kettős kamarai tagok esetében elfogadja”. Ezt az engedményt a 32/2015. (10.02.) sz. MÉK elnökségi határozat kiterjesztette a mindkét kamaránál nyilvántartott szakmagyakorlóra is.

Az MMK engedményt nem ad tagjainak, további átjárhatóságra nincs mód.

 

scrollUp