Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Kell-e bontási tevékenységhez e-építési naplót nyitni?

Létrehozva: 2017-03-06 / módosítva: 2017-03-06

Mi lesz így azokkal a jóhiszemű – pl. idős, eltartási szerződéses, haszonélvező, stb. – személyekkel, akiknek egyszer csak elbontják a házát mondjuk 2 nap alatt, míg ők pl. kórházban voltak?

 

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdése szerint

Bontási engedély alapján végezhető

  1. a műemléket érintő,
  2. a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
  3. a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő

bontási tevékenység.

 

Tehát az e körön kívül eső bontási munkákhoz nem kell hatósági közreműködés. Azonban függetlenül attól, hogy kell-e engedélyt kérni a tervezett bontási tevékenységre, az alábbi esetekben kivitelezési dokumentációt kell készíteni:

 

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése alapján csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építmény bontása, ha

  • az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
  • a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.

A rendelet szerint ugyanezekben az esetekben e-építési naplót is vezetni kell. Ebbe a körbe családiház méretű épületek is beletartozhatnak, továbbá a kivitelezés megkezdésének alapfeltétele, hogy az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozata az e-építési naplóba fel legyen töltve.

 

Egyébként való igaz, hogy ami nem fér bele a fenti pontokba, ott csak polgári peres út lehetséges. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 37. §-a szerint az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt más engedélyek, hozzájárulások és nyilatkozatok beszerzési kötelezettsége alól, illetve az építésügyi hatósági engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

 

Az, hogy valaki a tulajdonával, illetve más tulajdonával hogyan rendelkezhet, az nem közigazgatási hatósági, hanem polgári jogi kérdés. Ha építési vagy bontási engedélyköteles lenne a munka, a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megszerzése akkor is a polgári jogi szabályok szerint történik, ebben a kérdésben vita esetén akkor is a bíróság dönt.

 

scrollUp