Kéményekkel összefüggő eljárások – használatbavétel, ellenőrzés, karbantartás, műszaki felülvizsgálat

létrehozva: 2017-03-30 / módosítva: 2017-03-30

A kéményekkel kapcsolatos legkülönbözőbb eljárásokat – használatbavétel, ellenőrzés, karbantartás, műszaki felülvizsgálat – nem elkülönülten szabályozzák, hanem egységesen a kéményseprő-ipari tevékenység körében.

A kéményseprő-ipari tevékenységet három, viszonylag új jogszabály szabályozza. A legfontosabb a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény. Ehhez kapcsolódik két alacsonyabb szintű jogszabály: a törvény végrehajtásáról kiadott 99/2016. (V. 13.) kormányrendelet[1] és a szakmai szabályokat tartalmazó 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet[2].

A kéményseprő-ipari tevékenységet a Kormány által kijelölt szervezet (a Katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szerve, a továbbiakban röviden: Katasztrófavédelem) közfeladatként látja el a következő esetekben:

  • a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlannál;
  • a kizárólag az előző pont szerinti ingatlanokból álló társasháznál, lakásszövetkezeti lakóépületnél, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van;
  • az előző pont alá nem tartozó társasháznál, lakásszövetkezeti lakóépületnél.

Az olyan ingatlanoknál, amelyek nem tartoznak az előzőekben felsorolt ingatlanok körébe, a kéményseprő-ipari tevékenységet kéményseprő-ipari szolgáltató látja el.

Van még egy olyan szituáció, amikor a kéményseprő-ipari tevékenységet nem a Katasztrófavédelem látja el. A helyi önkormányzatoknak dönteniük kellett a 2015. évi CCXI törvény hatálybalépésétől számított huszonegy napon belül, hogy a korábbi jogszabály – a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény – alapján kötött, és a 2015. évi CCXI törvény hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási szerződés alapján, annak lejártáig a közszolgáltatást biztosítják-e. Ha így döntöttek, akkor a kéményseprő-ipari tevékenység a korábbi, még érvényes szerződés alapján ment tovább.

Dönthettek úgy is, hogy a közszolgáltatást 2016. július 1-től nem biztosítják tovább, a korábbi közszolgáltatási szerződést felmondják, a kéményseprő-ipari tevékenységet pedig a Katasztrófavédelem, illetve kéményseprő-ipari szolgáltató látja el a korábbiakban felsorolt és részletezett esetek szerint.

A kéményseprő-ipari tevékenység

  • sormunka keretében és
  • sormunka keretén kívül

ellátandó feladatokból áll.

A sormunka: külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként végzett kéményseprő-ipari tevékenység.

Sormunka keretében a következő tevékenységeket kell elvégezni:

  • az égéstermék-elvezető ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása;
  • az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálata;
  • a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzése, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is;
  • az égéstermék paramétereinek ellenőrzése;
  • az összekötő elem ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása;
  • a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály[3] szerinti megtörténtének ellenőrzése;
  • a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek[4] megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzése.

A sormunkákat legalább évente egy alkalommal kell elvégezni, a következő kivételekkel:

  • az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát négyévente kell elvégezni;
  • a többi sormunkát kétévente kell elvégezni, ha az égéstermék-elvezetőre gáznemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés vagy zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik.

Sormunka keretén kívül, megrendelésre kell elvégezni a következő tevékenységeket:

  • az ingatlan használójának felróható okból elmaradt, sormunkában meghatározott feladatokat;
  • az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatokat;
  • az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetését;
  • a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását;
  • a 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzését, tisztítását, ha annak feltételei adottak;
  • az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki vizsgálatokat;
  • a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdokumentáció alapján.

Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges:

  • az égéstermék-elvezető használatbavételét megelőzően:
    • újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető;
    • használaton kívül helyezett, illetve tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető, vagy
    • tüzelőanyag-váltás;
    • tüzelőberendezés-csere

esetén – kivéve, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód, a tüzelőanyag nem változik –, valamint

  • meglévő égéstermék-elvezető:
    • átalakítását, felújítását, bontását, funkciójának megváltoztatását;
    • használaton kívül helyezését

megelőzően.

A Katasztrófavédelem vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató az égéstermék-elvezető használatbavételét megelőzően, újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető esetén a helyszíni műszaki vizsgálathoz – szükség szerint – a következőket kérheti a megrendelőtől:

  • az építészeti, gépészeti terveket;
  • az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét;
  • az égéstermék-elvezető, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramokat, táblázatokat, ezek hiányában az égéstermék-elvezető szakirányú felsőfokú végzettségű szakember által készített hő- és áramlástechnikai méretezését;
  • az égéstermék-elvezetőbe beépített építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot, esetleges egyéb nyilatkozatot;
  • a kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető vonatkozásában;
  • a kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb, helyszínen létesített tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről;
  • a villámvédelmi jegyzőkönyvet.

Nem tartozik a kéményseprő-ipari tevékenység körébe:

  • az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása;
  • a használaton kívüli égéstermék-elvezető, valamint
  • az az égéstermék-elvezető, amelynek elhelyezésére szolgáló épületrészt, épületet jogerős hatósági döntéssel lezártak vagy életveszélyesnek nyilvánítottak, a döntés visszavonásáig.

A Katasztrófavédelem a sormunkát a következő ingatlanok esetében az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi:

  • a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlannál;
  • a kizárólag az előző pont szerinti ingatlanokból álló társasháznál, lakásszövetkezeti lakóépületnél, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van.

A társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban is költségtérítést kell fizetni. A díjfizetés mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg.

Az előbbi pontokban felsoroltaktól eltérő ingatlanok esetén a kéményseprő-ipari tevékenységet kéményseprő-ipari szolgáltató végzi megrendelésre, költségtérítés ellenében. A sormunkák körébe eső feladatok ellátása érdekében a kéményseprő-ipari tevékenységet az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szolgáltatótól megrendelni. Abban az esetben, ha a megyei ellátási területen nem működik kéményseprő-ipari szolgáltató, akkor az ilyen ingatlanok esetében is a Katasztrófavédelem látja el a kéményseprő ipari tevékenységet – költségtérítés ellenében. Ekkor az ingatlan használójának értelemszerűen a Katasztrófavédelemtől kell megrendelnie a sormunkákat.

Ha a kéményseprő-ipari tevékenységet a helyi önkormányzat biztosítja a 2012. évi XC. törvény szerint kötött, még érvényes közszolgáltatási szerződés alapján, akkor értelemszerűen a kéményseprő-ipari szolgáltató jár el hasonló módon, mint a Katasztrófavédelem.

Ha a Katasztrófavédelem vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, akkor:

  • a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig;
  • az előbbi felszólítás megküldésével haladéktalanul tájékoztatja – a veszély jellegétől függően – a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót.

A Katasztrófavédelem – és közszolgáltatási szerződés alapján működő kéményseprő-ipari szolgáltató – a kéménytüzet vagy szén-monoxid-szivárgást követően térítésmentesen, 24 órán belül helyszíni műszaki vizsgálatot végez a következő ingatlanok esetében:

  • a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlannál;
  • a kizárólag az előző pont szerinti ingatlanokból álló társasháznál, lakásszövetkezeti lakóépületnél, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van.

Ennek meghiúsulása esetén a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzik el.

Az előbbiektől eltérő ingatlanok esetében a kéménytüzet vagy szén-monoxid-szivárgást követő helyszíni műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan használójának megrendelésére, díjfizetés ellenében végzi.

A Katasztrófavédelem vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a következőkben felsorolt – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszélyek észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíti az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót:

  • a nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető;
  • a használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága;
  • a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása;
  • a ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg;
  • a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E–F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya;
  • a B–F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet – a falába beépítve – tartalmazó égéstermék-elvezető használata;
  • a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata;
  • a nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem;
  • a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása;
  • az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szén-monoxid tartalma.

A kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el.

 

 


[1] a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) kormányrendelet

[2] a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet

[3] a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet

[4] a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló 12/2014. (II. 21.) BM rendelet

scrollUp