Kivitelezés megkezdése

létrehozva: 2015-11-20

Jól tudjuk, hogy az építőipari termelés sok vonatkozásban speciális jellegű, jelentősen eltér a többi termelő tevékenységtől, hiszen többek között

  • mindig megrendelésre termel,
  • a megrendelői köre (vevőköre) állandóan változik,
  • mindig egyedi termékeket állít elő, amelyek
  • igen nagy értékűek és rendkívül hosszú élettartamúak,
  • az építési munka bonyolult műszaki feladat, amely
  • hosszú időtartamú és változó helyszíneken végzendő el,
  • időjárási feltételeknek kitett módon kell
  • egyedi „gyártási folyamatban” létrehozni a terméket, ami
  • számos szervezetnek és ezek eszközeinek, személyi állományának helyszíni kooperációjával valósítandó meg,
  • miközben a „mű” árát előre kell meghatározni és a termelőnek jelentős anyagi eszközöket kell az előállítás érdekében előre invesztálnia.

Nyilvánvaló, hogy a fentiekkel jellemzett termelési folyamat elindítása, a kivitelezés megkezdése sem rokonítható más termelési folyamatok első lépéseivel – ez olyan komplex feladat, amelynek műszaki, jogi, gazdasági, munkaszervezési, hatósági vonatkozásai összefüggenek egymással. Ezek jó részét jogszabályi előírások is szabályozzák, más részüket a szakmagyakorlás általános rendje alakították ki; a következőkben röviden áttekintjük őket.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény igen sommásan fogalmaz, amikor deklarálja a 6:239. § (1) bekezdésben: „a tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.”

Úgy véljük, hogy ez a rövid mondat nem mond ellent a bevezetőben leírtaknak;

1)

Mindenek előtt a vállalkozónak, kivitelezőnek rendelkeznie kell a megrendelővel, építtetővel megkötött, hatályos kivitelezési szerződéssel; ez a munka megkezdése vonatkozásában is tartalmazhat olyan megállapodásokat a felek között, amelyekre a munka megkezdésének tervezésekor figyelemmel kell lenni (például ütemezés, megrendelői szolgáltatások, stb.).

2)

A megrendelőnek, építtetőnek a birtokában kell lennie a létrehozandó épület, építmény létesítésre vonatkozó jogerős és végrehajtható építési engedélyének és az engedélyezett tervdokumentációnak; ennek egy példányát a vállalkozó, kivitelező rendelkezésére kell bocsátania.

3)

A PTK-ban foglalt általános esetben a kiviteli tervdokumentációt a megrendelő, építtető biztosítja a 6:252. § (2) bekezdése szerit: „a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.” A felek ettől eltérően is megállapodhatnak például a kiviteli tervek elkészítését, elkészíttetését, annak ütemezett szolgáltatását illetően – ám az mindenképpen fontos, hogy a kivitelezés megkezdésekor a szükséges tervdokumentáció álljon a vállalkozó, kivitelező rendelkezésére.


4)

A vállalkozónak, kivitelezőnek szerepelnie kell az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-ában meghatározott vállalkozói kivitelezői névjegyzékben, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezet; ez a feltételt teljesíteni elvileg már a kivitelezési szerződés megkötéséhez szükséges volt, de a tényleges munkakezdés előtt elengedhetetlen.


5)

A vállalkozónak, kivitelezőnek rendelkeznie kell a szóban forgó kivitelezési munka irányítására alkalmas és azzal megbízott felelős műszaki vezetővel, aki Magyar Mérnöki Kamara, vagy a Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben szerepel – lásd szintén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-át.


6)

A vállalkozónak, kivitelezőnek rendelkeznie kell a szóban forgó kivitelezési tevékenységhez szükséges, általában saját maga által készített térbeli és időbeli organizációs tervdokumentációval, hiszen abból határozhatók meg a munkahelyi berendezkedéshez szükséges feltételek (felvonulás, ideiglenes melléklétesítmények), az építésgépesítés, anyagfogadás és –deponálás körülményei, stb., illetve elengedhetetlen az ütemezés ismerete is. Hangsúlyozzuk ennek a dokumentációnak a fontosságát, mert e nélkül a munkaterület átvétele után nem kezdhető tudatos építési tevékenység; a témára a 13) pont alatt visszatérünk.


7)

Szintén a munka megkezdésekor készítendő el a megvalósítási ütemtervvel szinkronban lévő követelménybiztosítási terv (minőségellenőrzési terv), melyet az építtető, megrendelő részére jóváhagyás céljából át kell adnia a vállalkozónak, kivitelezőnek.


8)

A munkaterület biztosítása a PTK szerint (is) a megrendelő, építtető kötelessége, a PTK 6:241. § szakasza szerint

„(1) Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

(2) A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.”


A munkaterület munkavégzésre való alkalmassága esetén az átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni; abban rögzítendő többek között

  • a munkaterület megnevezése - hivatkozással a területre építendő létesítményre, annak jogerős és végrehajtható építési engedélyére,
  • a tárgyi terület határai - például egy csatolt helyszínrajzi vázlaton,
  • a terület használatára vonatkozó megrendelői kikötések,
  • egyéb, fontosnak tartott információk, megjegyzések,
  • az organizációs alapfeltételek rendelkezésre állása - azaz a munkaterület szabad megközelítése, az ideiglenes áram-, gáz-, víz-, csatornacsatlakozási lehetőségek;
  • megtörtént az építkezéshez szükséges geodéziai alappont kitűzése (vízszintes és magassági koordináták) és adott annak védelme;
  • a megrendelő meghatározta a területen megmaradó és így megóvandó tárgyakat - például műtárgyak, építmény, növényzet;
  • a kivitelező nyilatkozata arról, hogy a jelen jegyzőkönyvben foglalt feltételekkel a munkaterületet átveszi, az a szerződés teljesítéséhez szükséges munkavégzésre alkalmas.

Amennyiben a munkaterület munkavégzésre nem alkalmas, indoklással kell annak átvételét a vállalkozónak, kivitelezőnek megtagadnia.


A munkaterület átadás-átvétel különös esete, ha azon több kivitelező egy időben végez munkát; ekkor különös jelentősége van a tér- és időbeli organizációnak, generálorganizációnak. Erre vonatkozóan is érdemes idézni a PTK szabályozását:

„6:243. § [A munkavégzés összehangolása]

Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.”


9)

Ezzel egy időben meg kell nyitni az építési naplót, ahogyan arról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet rendelkezik:

„24. § (1) Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

(2) Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.”


Ez adott (lényegében általános) esetben elektronikus építési naplónyitást jelent, aminek igen részletes szabályait tartalmazzák a hivatkozott kormányrendelet a 24. – 27/B. § szakaszai; fontos tudni, hogy ebben a megrendelőnek, építtetőnek meghatározó szerepe van, például az e-napló készenlétbe-helyeztetésével.


10)

A kivitelezés megkezdése sok hatósági bejelentést, engedélyeztetést is megkövetel – ezekről a megrendelő, építtető, illetve a vállalkozó, kivitelező gondoskodik, elsősorban a következő esetekben:

  • az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 5. §  (1) szerint „a kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a 3. számú melléklet szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az építési munkahely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak, mint munkavédelmi hatóságnak (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság), abban az esetben, ha

    a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát;

    b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.”

  • a felelős műszaki vezető személyének bejelentése az e-napló megnyitásakor esedékes bejegyzéssel történik;
  • feladata a kivitelezés megkezdéséhez gyakran szükséges forgalomtechnikai, út- és burkolatbontási, közterület-foglalási, fakivágási, zajkibocsátási stb. engedélyek beszerzése,
  • a vonatkozó kivitelezési, vállalkozási szerződés előírhatja, hogy a szakhatósági engedélyek beszerzése, energia- és egyéb szolgáltatók hozzájárulásainak beszerzése is a vállalkozó, kivitelező feladatát képezik; ezek lehetnek: Vízművek, Csatornázási Művek, Gázművek, Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Főfelügyelőség, Környezetvédelmi Főfelügyelőség stb.


11)

A kivitelezési munka megkezdése előtt a vállalkozó, kivitelező felelős műszaki vezetőjének ellenőriznie kell a kitűzés helyességét, a geotechnikai vizsgálatok megtörténtét.


12)

A munkaterület átvételét követően a munkavédelem, baleset-elhárítás, vagyonbiztonság szempontjai figyelembe vételével azt le kell kerítenie a vállalkozónak, kivitelezőnek és gondoskodnia kell annak őrzéséről, felügyeletéről.


13)

A munkaterület átvételét követő első vállalkozói, kivitelezői teendők közé tartozik a 6) pont alatt említett térbeli organizációs tervnek megfelelő munkahelyi berendezkedés kiépítésének a megkezdése: az ideiglenes utak, közművek, melléklétesítmények sokszor konkrét tervezést is igényelnek (például ideiglenes áramellátás, közműkiépítés), nem egyszer burkolatbontással járnak, forgalomelterelést kívánnak, idegen területek igénybe vételét teszik szükségessé, stb. Ezek sokszor a munka megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtését jelentik, tehát ezekre fel kell készülnie (tervezés, engedélyeztetés, stb.) a vállalkozónak, kivitelezőnek.


14)

Bár a szerződéskötést megelőző fázisban kell a következő kérdéssel foglalkoznia vállalkozónak, kivitelezőnek, de legkésőbb a munkálatok megkezdésekor eleget kell tennie a következő feltételnek, amit az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény így ír elő:


39/A. § (5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.”


15)

Az építési vállalkozónak, kivitelezőnek legkésőbb a munka megkezdésekor készen állnia azzal a munkahelyi irányító stábbal, aminek tagjai az 5) pontban említett felelős műszaki vezető irányításával a kivitelezést megkezdik: építésvezető(k), munkahelyi mérnök(ök), művezető(k), kitűző(k), előkészítő mérnök(ök), kiszolgáló személyzet (pl. térmester), valamint mielőbb rendelkezésükre kell, hogy álljanak a konkrét munkavégzésük helyéül szolgáló épületek, konténerek, valamint a munkaeszközeik. Az adott kivitelezési feladat, illetve munkaterület sajátosságainak megfelelően ki kell alakítani ezen munkatársak munkamegosztási rendjét, munkaköri elhatárolását, felelősségi területeit, meg kell szervezni a hatékony csapatmunkát.


16)

Hasonlóan fontos a munkavállalók egészséges munkafeltételeinek, a szociális ellátás feltételeinek biztosítása és az első munkavédelmi, beleset-elhárítási berendezkedés elkészítése, nyilvánvalóan a 6) pont alatt említett időbeli organizáció, ütemterv létszám-felfutási adatainak a figyelembe vételével. 


17)

A vállalkozó, kivitelező gondos gazdálkodása megköveteli, hogy a 6) pont alatt körvonalazott időbeli organizációs tervvel (ütemtervvel) szinkronban, arra alapozva el készítsék az adott építmény, épület kivitelezéséről szóló

  • pénzügyi ütemtervet, amely a megvalósítási ütemterv alapján készített pénzügyi ütemezés; ez a meghatározott időszakhoz tartozó elvégzendő munkák készültségét és a munkák ellenértékét tartalmazza, valamint
  • üzleti tervet (fedezeti tervet), amely a létesítmény gazdasági eredményét bemutató számítás; ez tartalmazza mindazokat a lényeges gazdasági mutatókat, melyek a létesítmény likviditásának megtervezéséhez és gazdaságosságának biztosításához szükségesek.

Ahogy az előző – nem teljes körű – felsorolásból is kiolvasható, ezek a munkakezdéskori tennivalók lényegében egyidejűleg szükségesek, komplex módon kezelve kell ezeket a feltételeket biztosítani, Ehhez elengedhetetlen, hogy ezeket a folyamatokat a vállalkozó, kivitelező kellő időben megtervezve és felkészüljön a hatékony végrehajtásukra.

 

scrollUp